Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

Nyelvcsere

Nyelvcsere

A nyelvcsere az a folyamat, amelynek során egy közösség fokozatosan elhagyja saját eredeti nyelvét, és a kétnyelvűség állapotán keresztül egy másik nyelvre tér át. E folyamat egyik klasszikus leírása Gál Zsuzsának (1979) a Felsőőri magyarokról írt könyve, amelyből a nyelvválasztási stratégiák szabályszerűségeiről szóló elemzést mutatjuk be röviden.

A nyelvcsere folyamatában részt vevők nyelvválasztási stratégiái (szokásai) eltérőek. Egyazon beszélőközösségben van, aki majdnem mindenkivel X nyelven beszél, más majdnem mindenkivel az Y nyelvet használj a, és köztük vannak számosan, akik kitöltik ezt a kontinuumot. A kérdés az, hogy van-e valami szabályszerűség abban, ahogy ezek a kétnyelvű emberek megválasztják, hogy kivel milyen nyelven beszélnek. A Felsőőri magyarokéban van. A szabályszerűséget egy implikációs skála mutatja (2. táblázat). Azért nevezik implikációs[4] skálának az ilyen táblázatot, mert a benne elhelyezett emberek nyelvválasztási szokásai implikációs sajátságokat mutatnak. Ha tudjuk, hogy valaki egy adott beszédpartnerével milyen nyelven beszél, megjósolható, hogy egy másik partnerével milyen nyelvet használ. Ha a táblázatot vízszintesen olvassuk, egy-egy beszélő nyelvválasztását látjuk. Ha tudjuk, hogy pl. az M jelő beszélő a barátaival németül és magyarul beszélget, akkor megjósolható, hogy a tőlük balra eső beszédpartnereivel (pl. a nagyszüleivel) magyarul, a jobbra esokkel (pl. az állami hivatalnokokkal) viszont németül beszél.

A táblázat szerint mindenki magyarul imádkozik; a barátaival van, aki németül, van, aki két nyelven, s van, aki magyarul beszél, míg az orvossal a legtöbben németül beszélnek, de néhányan magyarul. A fiatalok (pl. az A jelő 14 éves beszélő) nyelvválasztási szokásai eltérnek az idősekétől (pl. az Y jelő 63 éves beszélőétől). Elvileg ennek az eltérésnek két forrása lehet. Feltételezhetjük, hogy mire a fiatalok megöregednek, nyelvválasztási szokásaik is megváltoznak, hasonulnak a mai idősek szokásaihoz. Vagyis életkorukkal együtt változnak e szokások, mint pl. normális esetben valakinek a hajszíne. Ezt nevezik életkori változásnak. Ahol életkori változás van, ott nincs nyelvi változás (a fiatalok eltérnek az idősektől, de ez mindig így van).

De az is megtörténhet, hogy nincs életkori változás, hanem a fiatalok fiatalkori szokásaikat megőrzik egész életükön át, pl. ha fiatalon a barátaival németül beszél valaki, akkor idős korában ugyancsak németül beszél vele. Nem kell a nyelvésznek kivárni 40–50 év elteltét ahhoz, hogy megállapítsa, erről van-e szó. Független történeti bizonyítékok, pl. egy hitelt érdemlő írásos beszámoló arról, hogy fél évszázaddal korábban a gyerekek milyen nyelven beszéltek nagyszüleikkel, lehetővé teszik azt, hogy a látszólagosidő-vizsgálat eredményeit mint nyelvi változást interpretálhassuk (lásd a „Néhány független változó hatása”. pontot). Felsőőrben nyelvcsere (nyelvi változás) zajlik/zajlott le. Gál Zsuzsa (Gal 1992: 52) erről a következőt írja (lásd at 571. oldalon):

2. táblázat. táblázat - Felsőőri férfiak és nok nyelvválasztása az 1970-es évek közepén (Gal 1992: 51)

Beszélő

Életkor

Beszédtárs

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

  

Az adatok interjúkból származnak. Ahol hiányzanak az adatok, azért hiányzanak, mert a kérdés irreleváns, pl. 14 éves adatközlőnek még nincs házastársa.

Beszédpartnerek: 1. Isten, 2. nagyszülők és a velük egyidősek, 3. feketepiaci kapcsolat, 4. szülők és a velük egyidősek, 5. barátok (kolegák), azonos korú szomszédok, 6. testvérek, 7. házastárs, 8. gyerekek és a velük azonos korúak, 9. állami tisztviselők, 10. unokák és a velük azonos korúak, 11. orvos.

Beszélők száma = 32 (férfiak és nők). N = német, M = magyar.

A táblázat egy implikációs skálát mutat, amit megfigyelések és azokat követő szisztematikus rákérdezés alapján állítottam össze. Függőlegesen a beszélők vannak feltüntetve, nagyjából életkor szerint, vízszintesen pedig a beszédpartnerek, kategóriák szerint, például: a beszélő szülei, gyerekei, hivatalnokok. Így leolvasható a táblázatról, hogy melyik nyelvet használja valaki melyik beszédpartnerrel. Megfigyelhetjük, hogy minél fiatalabb a beszélő, annál több beszédpartnerrel használja a németet. De a beszédpartnereket is sorrendbe lehet állítani. Az a kategória, ami szimbolikusan a német világhoz kötődik, inkább a jobb oldalon található. Ezekkel a beszédpartnerekkel többen beszélnek németül. Fontos, hogy a református istentisztelet áll legmesszebb a német világtól. Ha most ezt a képet nemcsak életkor szerinti leírásnak tekintjük, hanem elfogadjuk, hogy az öregek nyelvhasználata régebbi mintát követ a fiatalokénál, ahogy ezt a nyelvre vonatkozó történelmi adatok sugallják, akkor a táblázat világosan bemutatja, hogyan jött használatba a német nyelv fokozatosan és szituáció szerint; hogyan szorítja ki a magyart, szinte szabályszerűen.

A

14

M

NM

 

N

N

N

  

N

 

N

B

15

M

NM

 

N

N

N

  

N

 

N

C

17

M

NM

 

N

N

N

  

N

 

N

D

25

M

NM

NM

NM

N

N

N

N

N

 

N

E

27

M

M

 

NM

N

N

  

N

 

N

F

25

M

M

 

NM

N

N

  

N

 

N

G

42

 

M

 

NM

N

N

N

N

N

 

N

H

17

M

M

 

M

NM

N

  

N

 

N

I

20

M

M

M

M

NM

N

N

N

N

 

N

J

39

M

M

 

M

NM

NM

  

N

 

N

K

22

M

M

 

M

NM

NM

  

N

 

N

L

23

M

M

 

M

NM

M

 

NM

N

 

N

M

40

M

M

 

M

NM

 

NM

N

N

 

N

N

52

M

M

M

NM

M

 

NM

N

N

N

N

O

62

M

M

M

M

M

M

NM

NM

NM

N

N

P

40

M

M

M

M

M

M

NM

NM

NM

 

N

Q

63

M

M

 

M

M

M

M

 

NM

 

N

R

64

M

M

M

M

M

M

M

NM

NM

 

N

S

43

M

M

 

M

M

M

M

N

M

 

N

T

35

M

M

M

M

M

M

M

NM

M

 

N

U

41

M

M

M

M

M

M

M

NM

M

 

M

V

61

M

M

 

M

M

M

M

NM

M

 

N

W

54

M

M

 

M

M

M

M

M

M

 

N

X

50

M

M

M

M

M

M

M

M

M

 

N

Y

63

M

M

M

M

M

M

M

M

M

NM

N

Z

61

M

M

 

M

M

M

M

M

N

NM

N

A1

74

M

M

 

M

M

M

M

M

M

NM

M

B1

54

M

M

 

M

M

M

M

M

M

NM

M

C1

63

M

M

M

M

M

M

M

M

M

NM

M

D1

58

N

M

 

M

M

M

M

M

M

 

M

E1

64

M

M

 

M

M

M

M

M

M

M

M

F1

59

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M