Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

Nyelvjárási (regionális) vonások

Nyelvjárási (regionális) vonások

A határon túli magyar nyelvváltozatok egyik jellegzetes vonásaként szokták emlegetni azt, hogy a magyarországiaknál nyelvjárásiasabbak. Eminens nyelvjárási vonás például a -t végű igék egyes kijelentő módú alakjainak a felszólító módúakkal való alaki egybeesése – a Magyar nyelvjárások atlaszának tanúsága szerint többek között Erdély keleti felében. A 7. ábra azt mutatja, hogy a „suksükölés” elsősorban a felvidéki, kárpátaljai és erdélyi adatközlőkre jellemző.

Ennek a magyar köznyelvi beszélők által erősen megbélyegzett (stigmatizált) jelenségnek a túlhelyesbítéseként (hiperkorrekciójaként) keletkeznek az olyan megnyilatkozások, amelyekben a „suksükölő” alakot létrehozó szabályt a felszólító módú alakokban is kerülik. A suksükölés hiperkorrekciója – 1996-os vizsgálatunk adatai szerint – Muravidéken a legelterjedtebb: az Azt akarom, hogy ő nyi… ki az ajtót mondatba a magyarországiak 3,7%-a, de a muravidékiek 15,2%-a írta be a hiperkorrekt nyitja alakot.

Az erdélyi adatközlők egyötöde használta a tárgyas ragozású, többes szám 1. személyű -nők ragot a Szívesen megnéznők azt a filmet mondatban, míg a többi országban csupán 1–3%. A nyelvművelők által (legalábbis a sajtóban) zavarónak, helytelennek ítélt magasabb tőle vonzat (a standardban magasabb nála) Ausztria, Románia és Magyarország kivételével minden országban jelentős mértékben előfordult. (Az alacsony magyarországi használati arány nyilvánvalóan annak tulajdonítható, hogy a kontrollcsoportban nem volt kelet-magyarországi beszélő.) Ezt a magyar nyelvjárási vonzatot a párhuzamos szláv szerkezetek is támogatják (8. ábra).

Suksükölés írásbeli mondatkiegészítő feladatban, hét országban. N = 808. Khi-négyzet (f = 6) = 52,352; p 0,01

Hasonlító határozó nyelvjárási vonzata írásbeli mondatkiegészítő feladatban, hét országban. N = 823. Khi-négyzet (f = 6) = 138,199; p 0,01