Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

Kontaktushatások

Kontaktushatások

A környező országok indoeurópai nyelveinek hatása megmutatkozhat abban, hogy a foglalkozást jelölő főnevek a magyarországi magyarhoz képest redundánsan jelölik azt, hogy az illető személy nő. Például amikor az Anyám egy középiskolában tanít, ő tehát … mondatot egy beleillő foglalkozásnévvel kellett kiegészíteni, a magyarországi adatközlőknek 41%-a írta a mondatba a tanárnő szót, de a határon túliaknak 64–83%-a (4. ábra).

Az egyes kontaktusnyelvek hatása eltérő nagyságú lehet. Például egy páros testrészt jelölő főnév többes számát az egyik országban élő magyar adatközlők a magyarországiaknál ritkábban használták, míg egy másik országban élők hatszor gyakrabban (5. ábra).

Az ilyen különbségek a nyelvtani helyességi ítéletekben is gyakoriak. Például a szépítkezik és a szépíti magát közül az utóbbit a magyarországi, felvidéki és vajdasági adatközlők azonos arányban választották, de a kárpátaljaiak, erdélyiek, muravidékiek és ausztriaiak az előbbieknél két-háromszor magasabb arányban (6. ábra).

- utótagú szó használata írásbeli mondatkiegészítő feladatban, hét országban. N = 807. Khi-négyzet (f = 6) = 73,118; p 0,01

Páros testrészt jelölő főnév egyes vagy többes számú használata írásbeli mondatkiegészítő feladatban, hét országban. N = 802. Khi-négyzet (f = 6) = 74,585; p 0,01

Nemstandard analitikus szerkezet megítélése hét országban. N = 827. Khi-négyzet (f = 6) = 122,648; p 0,01