Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

Az ismeretlen eredetű szavak

Az ismeretlen eredetű szavak

A 16. fejezet - A magyar nyelv szókészlete. fejezet bevezetőjében azt mondtuk, hogy az ismeretlen eredetet nem tekinthetjük negyedik nagy eredetbeli kategóriának. Az ide sorolható szavak meglehetősen magas száma (az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen-ben a címszavak mintegy 9%-a lehet ismeretlen eredetű) és a szókészletben elfoglalt fontossága miatt röviden mégis szólni kell róluk.

Három évezredes önálló élete során a magyar nyelv számos olyan nyelvvel érintkezett, amely azóta már kihalt, és közvetett tudásunk sincs róla. De az ismert nyelvekben is eltűnhettek olyan szavak, amelyek átkerülhettek a magyarba, ám fogódzók nélkül nem lehet a szóátvétel részleteit tisztázni. A belső keletkezésű szavak között is lehetnek olyanok, amelyek annyira átalakultak az évezredek során, hogy eredetüket nem tudjuk megállapítani.

Ismeretlen eredetű szavaink között számos olyat találunk, amely hangszerkezete alapján (és jelentése miatt is) akár Az ősi örökség része is lehet: ás, has, lop, nász, súly, száll, szid, vak, vét stb. Ezek CVC-s (vagyis mássalhangzó–magánhangzó–mássalhangzó sorozatú) hangszerkezete és korai írásbelisége is arra utal, hogy igen régi elemei a magyar szókészletnek, de rokon nyelvi megfelelők híján nem sorolhatjuk őket Az ősi örökségbe.

Mások elhomályosult képzett szavak is lehetnek, hiszen a szóvégen képzőhöz hasonló elem áll: agyag, bagoly, béke, gyáva, gyenge, ordas, ördög, remény, sügér, szegény, szike, szilke, vidék stb., de megfelelő alapszó (tényleges tő vagy hangutánzó eredetű tő) hiányában ezt sem tudjuk bizonyítani.

Sok ismeretlen eredetű szó meg inkább jövevényszó lehet: bádog, bikfic, comb, csempe, díj, gőz, gyanú, makacs, makk, orbánc, ösztövér, páholy, ponty, süket, szatyor, üst stb., de nem ismerünk olyan egykori vagy mai nyelveket, amelyekhez ezeket a szavakat köthetnénk.

Újabb források feltárása és újabb tudományos felismerések talán előbb-utóbb elősegítik számos, eddig ismeretlen eredetűnek tartott szó valódi vagy valószínusíthető származásának megállapítását.