Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

Morfoszemantika

Morfoszemantika

A „A szemantika tárgya[1]”. pontban már említettük, hogy a morfoszemantika a szószemantikának a mondatszemantikához közel álló területe, amely különösen a magyarhoz hasonlóan gazdag morfológiájú nyelvekben játszik fontos szerepet. A morfoszemantika alapproblémája az, hogy a derivátum jelentése hogyan vezethető le a szó alkotóele meinek a jelentéséből. Lássunk tehát most néhány példát a morfoszemantikára is!

A foglalkozásnevek képzése

Igéből -ó/-ő képzővel képezhetünk bizonyos feltételek mellett ’vminek a végrehajtója, elvégzője’ jelentésű főnevet: író, szerelő, futő, összeszerelő, megoperáló.[21] Ez a jelentés csak abban az esetben jöhet létre, amikor az alapige alanyi argumentuma ágens szerepű. Az így képzett főnevek azonban még nem foglalkozásnevek, hanem egy tevékenység eseti végrehajtóját jelölik (lásd a „Termékeny főnévképzők”. pont (g) alpontját is).

7.15. táblázat -

(18)

a. Ki volt ennek a levélnek az írója?

b. Ma János fog befűteni, ő lesz a fűtő.


Foglalkozásnév közvetlenül nem képezhető, ilyen főnévi jelentés az eseti vég rehajtót jelentő főnévből intézményesülés révén jön létre. Az intézményesülés világismereti tényezőktől függ: tudnunk kell, hogy a szóban forgó tevékenységet foglalkozásszerűen lehet űzni, és hogy a tevékenység megélhetést biztosíthat. A levezetés tehát így fest:

7.16. táblázat -

  

intézményesülés

 

(19)

[V + -ó/-ő]N

?

[V + -ó/-ő]N

V eseti végrehajtója

 

V-t foglalkozásszerűen űző


Igekötős igéből nem jön létre foglalkozásnév, mivel a képzett főnév örökli az alapige vonzatkeretét és ezért tárgyi vonzat nélkül nem használható:

7.17. táblázat -

(20)

a. *az összeszerelő, *a megoperáló

b. a gép összeszerelője, a fiú megoperálója


Az intézményesülés formai feltétele tehát, hogy a deverbális főnévnek ne legyen kötelező vonzata.

A fosztóképző

A fosztóképzővel való toldalékolást (lásd a „Termékeny melléknévképzők”. pont (a) alpontját is) főnevek esetében lényegében a rész-egész viszony szabja meg.[22] Többféle rész-egész viszonyt ismerünk:[23] (a) Egész és annak komponensei közötti viszony: egy tárgynak vannak tipikus kellékei, amelyek mintegy hozzátartoznak a tárgy képzetéhez. Pl. a kapának van nyele, a csészének van füle, a fának van lombja, a szarvasnak van szarva. (b) A gyűjtőnév és a gyűjtőnév által jelölt halmaz egyik eleme közötti viszony: ebben az értelemben a fa az erdő, a birka a birkanyáj, az ember az embertömeg része. (c) Az anyag és annak adagjai, mennyiségei közötti viszony: ilyen a kenyér és egy szelet kenyér, a bor és egy pohár bor, a föld és egy kupac föld közötti viszony. (d) Olyan járulékos viszony, amely csak annyit fejez ki, hogy két dolog gyakran együtt jár. Az ételeket sózni szoktuk, az emberek általában ruhát viselnek, az írásnak, beszédnek lehet stílusa. A viszony ezekben az esetekben egy tulajdonságnak egy tárgyhoz, személyhez való hozzárendeléséből áll. Megfigyeléseink szerint a fosztóképzővel való toldalékolás csak az (a) és (d) típusú rész-egész viszony esetében lehetséges.

7.18. táblázat -

(21)

a. lombtalan fa, nyeletlen kapa, fületlen csésze, szarvatlan vad, szőrtelen test

b. sótlan leves, ruhátlan ember, stílustalan írás, nőtlen férfi


Ugyanakkor a legkisebb aranyrög is arany (*aranytalan aranyrög), és erdő nincsen fa nélkül (*fátlan erdő), a (b) és (c) típusú viszony esetében tehát nincs lehetőség a fosztóképző használatára.

Szemantikailag a fosztóképzős főnevek a -(V)s képzős melléknevekkel állnak szemben: morfológiailag ugyan a (22a–b) számít párnak, szemantikailag viszont a (23a–b).

7.19. táblázat -

(22)

a. (család, családtalan)

b. (lomb, lombtalan)

(23)

a. (családos, családtalan)

b. (lombos, lombtalan)


Ez azt jelenti, hogy szemantikailag a ’családtalan’ csak a ’családos’-ból, a ’lombtalan’ a ’lombos’-ból vezethető le.

A -gat/-get igeképző

A -gat/-get képzővel (lásd a „Termékeny igeképzők”. pont (d) alpontját) kétféle akcióminőséget képezhetünk: (a) a gyakorítást és (b) a kicsinyítést.[24] A két jelentés előre jelezhető:

7.20. táblázat -

(24)

a. csókolgat, integet, kóstolgat, nyitogat, ölelget, ütöget

b. dolgozgat, olvasgat, eszeget, főzöget, sétálgat


A gyakorító jelentést pillanatnyi vagy egyszeri cselekvést jelentő igék, a kicsinyítő jelentést (’a cselekvő a cselekvést csökkent intenzitással végzi’) tartós cselekvést jelentő igék esetében kapjuk. A képzés termékenységét a megfelelő szemantikai tulajdonsággal rendelkező bázisból történő új képzések lehetősége igazolja: az internetezik duratív ige, az internetezget csökkent intenzitású cselekvést fejez ki, az elszével (elment) ige ezzel szemben pillanatnyi cselekvést jelöl, az elszévelget (elmenteget) iterativitást fejez ki. Csak cselekvésigék kaphatják a képzőt, az állapotot jelentő igékhez a képző nem járulhat: *gyűlölget, *emlékezget. A tudogat lexikalizálódott alakzat.

A morfoszemantika a magyarban és a magyarhoz hasonló nyelvekben a gazdag alaktani rendszer következtében a jelentéstan fontos részterülete.