Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

A melléknévi kifejezés

A melléknévi kifejezés

A melléknévi kifejezés magvát mindig egy melléknévi alaptag alkotja; minden egyéb elem kitétele választható. Az alaptag előtt módosító elem: fok-/mértékhatározó is állhat:

(114) (nagyon) büszke

A (módosított vagy módosítatlan) alaptaghoz bővítmény is járulhat. Az állítmányi szerepű melléknévi kifejezések esetében a bővítmény követheti az alaptagot. Figyeljük meg a (115) alatti melléknévi kifejezést először önmagában, majd mondatba illesztve:

5.84. táblázat -

(115)

a. büszke (a fiára)

 

b. Az apa büszke a fiára.

 

c. Az apa büszke volt a fiára.


Valójában, mint (115c)-ből kitűnik, a büszke a fiára a mondatban (független okok miatt) nem alkot egy összetevőt; a büszke igemódosítóként a – (115b)-ben rejtve maradó – létige elé csatolódik, a fiára pedig az igemódosítós létige bővítményeként viselkedik.

A jelzői melléknévi kifejezésnek alaptagra kell végződnie, ezért ilyen esetben a bővítményt belső topikként a melléknévi kifejezés élére kell vinnünk:

(116) a [fiára büszke] apa

A melléknévi kifejezés állítás módosítására szolgáló határozókat is tartalmazhat. Ezek mindig megelőzik a fok-/mértékhatározótól módosított alaptagot, de egymással tetszőleges sorrendben állhatnak:

5.85. táblázat -

(117)

a. művészileg valószínűleg teljesen értéktelen

 

b. valószínűleg művészileg teljesen értéktelen

de:

c. *teljesen valószínűleg művészileg értéktelen


Ahogy a mondat topikja is tetszőleges helyet foglal el a mondatot módosító határozókhoz képest, a melléknév belső topikként előrevitt bővítménye is akár megelőzheti, akár követheti az efféle határozókat:

5.86. táblázat -

(118)

a. a [fiára véleményem szerint nagyon büszke] apa

 

b. a [véleményem szerint a fiára nagyon büszke] apa


Összegzésül: a melléknévi kifejezés melléknévi alaptagot, valamint választhatóan főnévi kifejezés kategóriájú bővítményt és határozókat tartalmazhat. A fokvagy mértékhatározó a melléknévi alaptagot, a valószínűséget vagy értékelést kifejező határozó, valamint a tekintethatározó a melléknévi kifejezés egészét módosítja. jelzői helyzetben a melléknévi kifejezésnek alaptagra kell végződnie; az esetleges bővítménye belső topikként a (módosított) alaptag elé kerül. Az állítmányi szerepű mellékneves kifejezés formailag a (kitett vagy rejtett) létige igemódosítója; bővítménye az igemódosítós létige bővítményeként viselkedik.