Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

A határozószói kifejezés

A határozószói kifejezés

A határozószói kifejezések a névutókkal ellentétben állhatnak pusztán alaptagból is, de bővítményt is megengednek. A határozószó bővítménye – többnyire egy határozóragos főneves kifejezés – kerülhet akár az alaptag mögé, akár belső topikként az alaptag elé:

5.78. táblázat -

(107)

a. messze a saroktól

– a saroktól messze

 

b. forrón a láztól

– a láztól forrón


(A (107b) alatti példa tanúsága szerint a melléknévből -n/-an/-en képzővel képzett határozószók gyakran megtartják a melléknévi alapszó vonzatát.)

A határozószó bővítménye önállósítható is, azaz kiemelhető az ige bővítményei közé:

(108) A ház nem messze áll a saroktól.

Ha a határozószó vonzata névelőtlen főnév, nem maradhat az alaptag mögött bővítményi helyzetben – l. (109a, b)-t; módosítóként az alaptag elé kell csatolni – l. (110)-et. (Mint a (77)–(79)-es példák tanúsították, a névelőtlen főnév igei kifejezésben is csak igemódosítói vagy operátor szerepre alkalmas, bővítményi szerepre nem.)

5.79. táblázat -

(109)

a. *túl tengeren

 

b. *együtt családdal


Vö.:

5.80. táblázat -

(110)

a. tengeren túl

 

b. családdal együtt


A határozószói kifejezés alaptagja fok- vagy mértékhatározóval is módosítható:

5.81. táblázat -

(111)

a. nagyon messze a saroktól

 

b. a saroktól nagyon messze


5.82. táblázat -

(112)

a. a családdal félig-meddig együtt

 

b. félig-meddig együtt a családdal


Az igekötők valójában igemódosítóként használt határozószók. A hová és hol kérdésre felelő határozószói kifejezésekből akkor is kiemelhető igemódosítói helyzetbe az alaptag, ha a határozószói kifejezés bővítményt is tartalmaz:

5.83. táblázat -

(113)

a. János futott [a mezőn keresztül].

 

b. János keresztülfutott a mezőn.


Összegezve az elmondottakat: A határozószói kifejezés határozószói alaptagot, valamint választhatóan határozószói módosítót és főnévi kifejezés kategóriájú bővítményt tartalmaz. A bővítménye belső topikként a határozószó elé vihető, sőt az ige bővítményei közé is kiemelhető. A hová és hol kérdésre felelő határozószó igemódosítóként az ige elé csatolható.