Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

A főnévi kifejezés

A főnévi kifejezés

A főnévi kifejezések típusai

Igevonzatokként leggyakrabban főnévi alaptagú kifejezések (röviden: főnévi kifejezések) szerepelnek.

A főnévi kifejezés állhat mindössze egy determináns nélküli, legfeljebb melléknévtől módosított köznévből. Ekkor nem valamely egyén, tárgy, dolog megnevezésére, hanem csak jellemzésre szolgál. Ilyen az igemódosítói szerepű főnévi kifejezés. Például:

5.49. táblázat -

(77)

a. János középiskolai tanár lesz.

 

b. Évát művésznek tartják.


Az ige mögött, a bővítmények között csak akkor állhat puszta köznév, ha az ige előtti pozíciót fókusz foglalja el – l. (78a)-t. Fókusz nélküli mondatban az ige mögött maradó puszta köznév helytelen – l. (78b)-t.

5.50. táblázat -

(78)

a. A cég ELSEJÉTŐL venne fel titkárnőt.

 

b. *A cég felvett titkárnot.


Puszta köznévből (vagy csupán melléknévtől módosított köznévből) álló főnévi kifejezés fókuszként, kvantorként vagy kontrasztív topikként is előfordulhat – l. (79a–c)-t; egy egyszerű predikátumban viszont nem szerepelhet ige utáni bővítményként – l. (79d)-t.

5.51. táblázat -

(79)

a. János MAGAS LÁNYT vett el.

 

b. János magas lányt is elvenne.

 

c. [TOP Magas lányt] nem venne el János.

 

d. *János elvett magas lányt.


Ha a főnévi kifejezés nem mondatban, hanem önmagában, például címként szerepel, a főnévi alaptaghoz bővítmény is járulhat. (Az igéből képzett főnevek kiváltképp hajlamosak megtartani az igei alapszó vonzatát). Így az alábbi novella-, illetve filmcímben főnévi kifejezés bővíti az elöl álló főnévi alaptagot:

5.52. táblázat -

(80)

a. Találkozás egy fiatalemberrel

 

b. Ének a búzamezőkről


Az efféle, bővítményt is tartalmazó főnévi kifejezések azonban nem illeszthetők mondatba (hacsak nem alanyként), ugyanis nem ragozhatók. Ha mondatba akarjuk helyezni őket, a bővítményt az alaptagot megelőző módosítóvá (például melléknévi igeneves kifejezéssé) kell alakítanunk, azaz:

5.53. táblázat -

(81)

a. egy fiatalemberrel való találkozás

 

b. a búzamezőkről szóló ének


A bővített főnévi kifejezések mondatba való illesztésének másik módja, hogy a bővítményt „önállósítjuk”, azaz kiemeljük a főnévi kifejezésből az igei bővítmények közé. Az alábbi példákban az egy fiatalemberrel és a búzamezőkről úgy viselkednek, mintha a vártam, illetve a komponált igék bővítményei lennének; jelentéstanilag azonban a találkozásra, illetve az éneket főnevek vonzatai:

5.54. táblázat -

(82)

a. Találkozásra vártam egy fiatalemberrel.

 

b. János a búzamezőkről komponált éneket.


Ha a főnévi kifejezés elé határozatlan determinánst, például tőszámnevet teszünk, akkor határozatlan főnévi kifejezést kapunk. (Az ún. határozatlan névelő sem más, mint a hangsúlytalanul ejtett egy számnév.) A határozatlan főnévi kifejezés nemcsak jellemzésre szolgál, hanem egyénre (személyre, dologra vagy csoportra) is utalunk vele. Például:

5.55. táblázat -

(83)

a. egy magas lány

 

b. három magas lány

 

c. sok magas lány

 

d. minden magas lány


A határozatlan determinánsok közé a tőszámnevek (pl. egy, két, száz), a határozatlan számnevek (néhány, sok), valamint a minden, hány, valahány, milyen, valamilyen típusú névmási elemek tartoznak.

A határozatlan főnévi kifejezés tárgyként az ige tárgyatlan ragozását váltja ki.

A határozatlan determináns elé (illetve annak hiányában a puszta főnévi kifejezés elé) határozott determináns is kerülhet. Például:

5.56. táblázat -

(84)

a. a magas lány

 

b. bármelyik két magas lány

 

c. eme sok magas lány


A határozott determinánssal ellátott, röviden: határozott főnévi kifejezés meghatározott egyén (személy, dolog vagy csoport) kijelölésére szolgál. A határozott determinánsok közé a határozott névelőt, az e, eme, ezen típusú mutató névmásokat, valamint az -ik-re végződő névmási elemeket (mindegyik, melyik, valamelyik, bármelyik) soroljuk.

A határozott főnévi kifejezés tárgyként az ige tárgyas ragozását váltja ki.

A tulajdonnevek, valamint a személyes, visszaható, kölcsönös névmások és az ez, az mutató névmások határozott főnévi kifejezéssel egyenértékűek. A ki, mi, aki, ami, bárki, bármi, valaki, valami, minden, mindenki viszont határozatlan főnévi kifejezésként viselkedik a mondatban.

Azok az igék, melyek valaminek a létrejöttét vagy létrehozását állítják, nem engedik meg, hogy a létrejövő vagy létrehozott dolgot megnevező főnévi kifejezés határozott legyen. Ez nem csoda – hiszen határozott főnévi kifejezéssel csak már létezőnek feltételezett dologra, személyre utalhatunk. Vö.

5.57. táblázat -

(85)

a. *A gyerek született.

 

b. Gyerek született.

 

c. Született egy gyerek.


5.58. táblázat -

(86)

a. *Volt a király.

 

b. Volt egy király.


5.59. táblázat -

(87)

a. *Alakítottuk az énekkart.

 

b. Énekkart alakítottunk.

 

c. Alakítottunk egy énekkart.


Ez a megszorítás nem érvényes, ha az igét fókusz vagy igekötő előzi meg, azaz, ha a predikátum elsődlegesen nem az adott szereplő létezését vagy létrejövését állítja, hanem a cselekvés, történés valamely egyéb körülményét (l. (88)-at) vagy a cselekvés, történés befejezettségét (l. (89)-et).

5.60. táblázat -

(88)

a. A gyerek TEGNAP született.

 

b. Az énekkart EGYÜTT alapítottuk.


5.61. táblázat -

(89)

a. A gyerek megszületett.

 

b. Megvan a király.

 

c. Megalakítottuk az énekkart.


A birtokos szerkezet

A birtokviszonyt jelölő főnévi kifejezést az alábbi változatokban használjuk:

5.62. táblázat -

(90)

a. a szomszéd kertje

 

b. a szomszédnak a kertje

 

c. a szomszédnak… a kertje; a kertje… a szomszédnak


A birtokos szerkezet alaptagja, a birtokszó (esetünkben a kertje) toldalékot visel, mely azt fejezi ki, hogy meghatározott személyű és számú birtokos tartozik hozzá.

A birtokost jelölő főnévi kifejezés akár ragtalan determinánsként, akár -nak/nek ragos bővítményként megjelenhet. A (90a) típusú birtokos szerkezetben determinánsként szerepel. A birtokos determináns mindig határozottá teszi a főnévi kifejezés egészét – még akkor is, ha ot magát határozatlan főnévi kifejezés alkotja, hiszen a birtokos determinánssal ellátott tárgy tárgyas igeragozást vált ki. Vö.

5.63. táblázat -

(91)

a. *Keresünk egy kutya gazdáját.

 

b. Keressük egy kutya gazdáját.


A birtokos determináns (két eset kivételével) feleslegessé teszi a birtokszó határozott névelőjét. Vö.

5.64. táblázat -

(92)

a. a hidak

 

b. *a Budapest hídjai

 

c. Budapest hídjai


A két kivételt a személyes névmási és a személynévi birtokos jelenti. személyes névmási birtokos esetén kötelezően, személynévi birtokos esetén választhatóan a határozott névelő is megjelenik a birtokos előtt:

5.65. táblázat -

(93)

a. *én könyvem

 

b. az én könyvem


5.66. táblázat -

(94)

a. János könyve

 

b. a János könyve


A (90b) típusú birtokos szerkezetben a birtokost -nak/nek esetraggal ellátott bővítmény képviseli. A birtokos bővítmény mintegy a főnévi kifejezés saját, belső topikjaként a főnévi kifejezés élére kerül – l. (95a)-t, s onnan akár tovább is vihető az igei bővítmények közé. A birtokos szerkezetből kiemelt birtokos a mondat topikjaként (95b), fókuszaként (95c) vagy kvantoraként (95d) is szolgálhat.

5.67. táblázat -

(95)

a. Jánosnak a könyve; Jánosnak egy könyve; Jánosnak minden könyve

 

b. [TOP Jánosnak] elveszett minden könyve.

 

c. JÁNOSNAK veszett el minden könyve.

 

d. Jánosnak is minden könyve elveszett.


A -nak/nek ragos birtokost tartalmazó főnévi kifejezés is határozottnak számít, hiszen tárgyként tárgyas ragozású igével áll együtt:

5.68. táblázat -

(96)

a. Csak Jánosnak egy festményét vették meg.

 

b. *Csak Jánosnak egy festményét vettek meg.


Ha határozatlan főnévi kifejezést akarunk birtokos szerkezetként megfogalmazni, a birtokost kötelezően ki kell emelnünk a főnévi kifejezésből a fölérendelt ige bővítményei közé. Ez történik a (97) alatti mondatok esetében is. A (97a-b) alatti mondatok igéje határozatlan alanyt, a (97c) alatti mondat igéje határozatlan tárgyat követel; következésképp e főnévi kifejezések birtokosát el kell távolítanunk, azaz az ige vonzatai közé kell vinnünk:

5.69. táblázat -

(97)

a. [TOP Marinak] született egy gyereke.

 

b. [TOP Sok ötlete] PÉTERNEK van.

 

c. Lisztnek is találtak kiadatlan kéziratait.


Akár az igei bővítmények közé emelt birtokos, akár a birtokos nélkül maradt birtokszó is szerepelhet önállóan a mondat topikjaként, fókuszaként vagy kvantoraként. (97a)-ban például a birtokos alkotja a mondat topikját. (97b)-ben a birtokszó topik, a birtokos pedig fókusz. (97c)-ben a birtokos is-től módosított kvantor.

Az úgynevezett „birtoklást kifejező részeshatározó” tehát sohasem az ige vonzata, hanem mindig egy főnévi kifejezésből kiemelt birtokos bővítmény.

Összefoglalva az elmondottakat, a főnévi kifejezés magvát egy melléknévi kifejezéssel módosítható főnévi alaptag alkotja, mely elé határozatlan (számnévi) determináns és/vagy határozott determináns járulhat. A főnévi alaptag esetleges bővítményét melléknevesítve, módosítóként illesztjük a főnévi kifejezésbe, vagy önállósítjuk, s az igei bővítmények közé emeljük. A birtokos szerkezetben megjelenő birtokos vonzatot akár ragtalan determinánsként, akár -nak/nek ragos birtokos bővítményként megfogalmazhatjuk. A -nak/nek ragos birtokost vagy mintegy belső topikként a főnévi kifejezés élére visszük, vagy a birtokos szerkezetet vonzó ige bővítményei közé emeljük. A birtokos mindig határozottá teszi az őt tartalmazó főnévi kifejezést; ezért ha a birtokos szerkezetet vonzó ige a vonzat határozatlanságát írja elő, a birtokost kötelezően ki kell emelnünk a birtokos szerkezetből. Ez történik az úgynevezett birtoklásmondat esetében is.