Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

R. Krugman, Paul

Obstfeld, Maurice

A mû eredeti címe

Principles of Corporate Finance. 7 edition.

A mű eredeti címe: International Economics. Theory and Policy. Fifth Edition. Copyright © 2000 by Paul R. Krugman and Maurice Obstfeld. Published by arrangement with the original publisher, Pearson Education, Inc., publishing as Addison Wesley Longman, a Company.

Copyright © Hungarian edition 2003 Panem Könyvkiadó, Budapest

Ez a könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyvtámogatási program keretében jelent meg.

A könyv megjelenését támogatta a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem és a Veszprémi Egyetem Közgazdaságtan Tanszéke.

A kiadásért felel a Panem Kft. ügyvezetõje, Budapest, 2003

Fordította: Bodnár Katalin (22. fejezet, matematikai utóirat); Farkas Richárd (21. fejezet); Koroknai Péter (20. fejezet); Major Klára (19. fejezet); Misz József (14. és 15. fejezet); Szabó Bakos Eszter (16. fejezet); Szilágyi Katalin (12., 13., 17. és 18. fejezet); Török Ádám (előszó, 1–11. fejezet)

Lektorálta: dr. Pete Péter

Felelős szerkesztő: Sághi Márta

Tipográfia: Beck Zsuzsa

Borítóterv: Édelkarut Róbert

Tördelte: Sebes Bt.

2003


Tartalom

1. Bevezetés
Miről szól a nemzetközi gazdaságtan?
A külkereskedelem haszna
A külkereskedelem szerkezete
Protekcionizmus
A fizetési mérleg
Az árfolyamot meghatározó tényezők
Nemzetközi gazdaságpolitikai koordináció
A nemzetközi tőkepiac
Nemzetközi gazdaságtan: külkereskedelem és pénz
2. Első rész A nemzetközi kereskedelem elmélete
3. Munkatermelékenység és komparatív előny: a ricardói modell
A komparatív előny fogalma
Egy egytényezős gazdaság
Termelési lehetőségek
Relatív árak és kínálat
Külkereskedelem egy egytényezős világban
A relatív ár meghatározása a külkereskedelem után
A külkereskedelemből származó hasznok
Egy számszerű példa
Relatív bérek
Téveszmék a komparatív előnyökről
Termelékenység és versenyképesség
A nyomormunkaérv
Kizsákmányolás
Komparatív előny sok termékkel
A modell felállítása
Relatív bérek és szakosodás
A relatív bér kialakulása a soktermékes modellben
A szállítási költségek és a külkereskedelemből kimaradó áruk beépítése a modellbe
A ricardói modell érvényesülése a gyakorlatban
Összegzés
Kulcsfogalmak
Feladatok
4. Specifikus termelési tényezők és jövedelemeloszlás
A specifikus termelési tényezők modellje
A modell feltevései
Termelési lehetőségek
Árak, bérek és munkaerő-allokáció
Relatív árak és a jövedelemeloszlás
A külkereskedelem a specifikus tényezők modelljében
Erőforrások és relatív kínálat
Külkereskedelem és relatív árak
A külkereskedelem szerkezete
Jövedelemeloszlás és a külkereskedelem haszna
A külkereskedelem politikai gazdaságtana: egy előzetes álláspont
Az optimális kereskedelempolitika
Jövedelemeloszlás és a kereskedelempolitika politikai háttere
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
Függelék. További részletek a specifikus termelési tényezőkről
Határtermék és teljes termelés
Relatív árak és a jövedelemeloszlás
5. Erőforrások és külkereskedelem: a Heckscher–Ohlin-modell
Egy kéttényezős gazdaság modellje
A modell feltevései
Tényezőárak és termékárak
Erőforrások és kibocsátás
A kéttényezős gazdaságok közötti kereskedelem hatásai
Relatív árak és a külkereskedelem szerkezete
Külkereskedelem és jövedelemeloszlás
A tényezőárak kiegyenlítődése
Esettanulmány: Észak–Dél kereskedelem és jövedelemegyenlőtlenség
A Heckscher–Ohlin-modell tapasztalati bizonyítékai
A Heckscher–Ohlin-modell tesztelése
Következtetések a tesztek alapján
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
Függelék. Tényezőárak, termékárak és az erőforrások megválasztása
Az elemzési technika megválasztása
Termékárak és tényezőárak
6. A külkereskedelem alapmodellje
A kereskedő gazdaság alapmodellje
Termelési lehetőségek és relatív kínálat
A relatív árak és a kereslet
A cserearány-változások jóléti hatása
A relatív árak meghatározása
Gazdasági növekedés: az RS görbe eltolódása
A növekedés és a termelési lehetőségek határvonala
A relatív kínálat és a cserearányok
A növekedés nemzetközi hatásai
Esettanulmány. Káros volt-e az újonnan iparosodó országok gazdasági növekedése a fejlett országok számára?
Nemzetközi jövedelemtranszferek: az RD görbe eltolódása
A transzferprobléma
A transzferek hatásai a cserearányokra
Előfeltevések a transzferek cserearányhatásairól
Esettanulmány: A transzferprobléma és az ázsiai válság
Vámok és exporttámogatások: az RS és az RD párhuzamos eltolódásai
A vámok hatása a relatív keresletre és kínálatra
Az exporttámogatások hatásai
A csererarányhatások következményei: kik a nyertesek és kik a vesztesek?
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
Függelék. A nemzetközi egyensúly bemutatása ajánlati görbék segítségével
Egy ország ajánlati görbéjének levezetése
A nemzetközi egyensúly
7. Méretgazdaságosság, tökéletlen verseny és nemzetközi kereskedelem
A méretgazdaságosság és a nemzetközi kereskedelem: áttekintés
Méretgazdaságosság és piacszerkezet
A tökéletlen verseny elmélete
A monopólium: rövid áttekintés
Monopolisztikus verseny
A monopolista verseny modelljének korlátai
A monopolista verseny és a nemzetközi kereskedelem
A megnövekedett piacméret hatásai
Az integrált piac haszna: egy számszerű példa
Méretgazdaságosság és komparatív előny
Az ágazaton belüli kereskedelem jelentősége
Miért fontos az ágazaton belüli kereskedelem?
Esettanulmány: Ágazaton belüli kereskedelem a valóságban: az 1964-es észak-amerikai autókereskedelmi megállapodás
Dömping
A dömping közgazdaságtana
Esettanulmány: Antidömping mint protekcionizmus
Viszonos dömping
Az externáliák elmélete
Szakosodott szállítók
Munkaerő-piaci összekapcsolás (Labor market pooling)
A tudás terjedése
Externáliák és növekvő hozadékok
Externáliák és nemzetközi kereskedelem
Externáliák és a külkereskedelmi szerkezet
Külkereskedelem és jólét externáliák mellett
Dinamikus növekvő hozadékok
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
Függelék. A határbevétel meghatározása
8. Nemzetközi tényezőmozgások
Nemzetközi munkaerő-mobilitás
Egytermékes modell tényezőmozgás nélkül
A nemzetközi munkaerő-áramlás
Az elemzés kiterjesztése
Esettanulmány: Bérkonvergencia a tömeges migráció időszakában
Esettanulmány: A bevándorlás és az amerikai gazdaság
A nemzetközi kölcsön- és hitelkapcsolatok
Időszakok közötti termelési lehetőségek és kereskedelem
A reálkamatláb
Időszakok közötti komparatív előny
Közvetlen külföldi beruházások és a multinacionális vállalatok
A multinacionális vállalatok elmélete
A multinacionális cégek a gyakorlatban
Esettanulmány: Közvetlen külföldi beruházások az Egyesült Államokban
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
Függelék. További információk az időszakok közötti kereskedelemről
9. Második rész Nemzetközi kereskedelempolitika
10. A kereskedelempolitika eszközei
A vámelemzés alapjai
Kínálat, kereslet és kereskedelem egyetlen iparágban
A vám hatásai
A védelem szintjének mérése
A vám költségei és haszna
Fogyasztói és termelői többlet
A költségek és a hasznok mérése
A kereskedelempolitika egyéb eszközei
Exporttámogatások: elméleti megközelítés
Esettanulmány: Az Európai Unió közös agrárpolitikája
Mennyiségi korlátozások: elmélet
Esettanulmány: Mennyiségi korlátozás a gyakorlatban: az amerikai cukorimport
Önkéntes exportkorlátozások
Esettanulmány: Önkéntes exportkorlátozás a gyakorlatban: japán autók
A belföldi költségek arányára vonatkozó előírások
Más kereskedelempolitikai eszközök
A kereskedelempolitika hatásai: összefoglaló
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
1. függelék. Vámelemzés általános egyensúly mellett
Vám egy kis országban
Vám egy nagy országban
2. függelék. Vámok és mennyiségi korlátozások monopólium esetén
A modell szabadkereskedelem mellett
A modell vám mellett
A modell mennyiségi korlátozás mellett
A vám és a mennyiségi korlátozás összehasonlítása
11. A kereskedelempolitika politikai gazdaságtana
A szabadkereskedelem melletti érvek
Szabadkereskedelem és hatékonyság
A szabadkereskedelem további hasznai
Politikai érv a szabadkereskedelem mellett
Esettanulmány: Mit nyert az EU 1992-n?
Nemzeti jóléti érvek a szabadkereskedelem ellen
A cserearányon alpuló érvelés a vámvédelem mellett
A belföldi piaci kudarcok érve a vámvédelem mellett
Mennyire meggyőző a piaci kudarcok érve?
Jövedelemeloszlás és kereskedelempolitika
Verseny a választókért
Kollektív cselekvés
A politikai folyamat modellezése
Ki részesül a védelemben?
Nemzetközi tárgyalások és a kereskedelempolitika
A tárgyalás előnyei
Nemzetközi kereskedelemi egyezmények: rövid történeti áttekintés
Az Uruguay-forduló
Kereskedelmi liberalizáció
Szervezeti reformok
Hasznok és költségek
Preferenciális kereskedelmi megállapodások
Esettanulmány Kereskedelemterelés Dél-Amerikában
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
Függelék. Az optimális vám pozitív voltának bizonyítása
Kereslet és kínálat
A vám és az árak
A vám és a belföldi jólét
12. Kereskedelempolitika a fejlődő országokban
Importhelyettesítő iparosítás
A kiskorú iparágon alapuló érvelés
A feldolgozóipar ösztönzése kereskedelempolitikai védelemmel
Esettanulmány: Az importhelyettesítés vége Chilében
A feldolgozóipar kedvezményezett kezelésének eredményei: az importhelyettesítő iparosítás problémái
A duális gazdaság problémái
A dualizmus tünetei
Esettanulmány: Gazdasági dualizmus Indiában
Duális munkaerőpiacok és kereskedelempolitika
A kereskedelempolitika mint a dualizmus oka
Exportorientált iparosítás: a kelet-ázsiai csoda
Az ázsiai növekedés tényei
Kereskedelempolitika a HPAE-gazdaságokban
Iparpolitika a HPAE-gazdaságokban
A növekedés más tényezői
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
13. Stratégiai kereskedelempolitikák a fejlett országokban
Versenyben állnak-e az országok egymással?
Fejlesztendők-e a magas hozzáadott értékű iparágak?
Versenyben a jó munkahelyekért
Versenyben a csúcstechnológiai szektorokért
Kifinomult érvek a stratégiai kereskedelempolitika alátámasztására
Technológia és externáliák
Tökéletlen verseny és stratégiai kereskedelempolitika
Stratégiai kereskedelempolitika a gyakorlatban
Japán stratégiai kereskedelempolitikája
Stratégiai kereskedelempolitika más országokban
Esettanulmányok a stratégiai kereskedelem-politikáról
ESETTANULMÁNY: Az acélipar japán kormányzati kezelése (1960-tól az 1970-es évek elejéig)
ESETTANULMÁNY: A repülőgépipar támogatása Nyugat-Európában
ESETTANULMÁNY: A félvezető-ipar japán állami kezelése (a hetvenes évek közepétől)
Összefoglaló
Kulcsfogalmak
Feladatok
14. Harmadik rész Árfolyamok és a nyitott gazdaságok makroökonómiája
15. A nemzeti jövedelem elszámolása és a fizetési mérleg
A nemzeti jövedelemi számlák rendszere
Nemzeti termék és nemzeti jövedelem
Értékcsökkenés, nemzetközi transzferek és közvetett adók
Bruttó hazai termék
A nemzeti jövedelem elszámolása nyitott gazdaságban
Fogyasztás
Beruházás
Kormányzati vásárlások
A nyitott gazdaságokra vonatkozó nemzeti jövedelmi azonosság
Egy képzeletbeli nyitott gazdaság
A folyó fizetési mérleg és a külföldi eladósodottság
Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg
Magán- és kormányzati megtakarítás
Esettanulmány: Rontja-e a költségvetési hiány a folyó fizetési mérleget?
A fizetési mérleg elszámolása
Példák páros tranzakciókra
A fizetési mérleg alapazonossága
Még egyszer a folyó fizetési mérlegről
A tőkemérleg
A statisztikai eltérés
Hivatalos tartalékműveletek
Esettanulmány: Az Egyesült Államok a világ legnagyobb adósa?
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
16. Árfolyam és devizapiac: az árfolyamalakulás tőkepiaci megközelítése
Az árfolyam és a nemzetközi műveletek
Belföldi és külföldi árak
Valutaárfolyam és relatív árak
A devizapiac
A devizapiac szereplői
A devizapiac jellemzői
Azonnali és határidős (forward) árfolyamok
A devizaswap
Futures és opciós ügyletek
A devizaeszközök kereslete
Aktívák és aktívahozamok
Kockázat és likviditás
Kamatlábak
Árfolyam és aktívahozam
Egy egyszerű szabály
Hozam, kockázat és likviditás a devizapiacon
A devizapiaci egyensúly
Kamatparitás: az egyensúly alapfeltétele
Hogyan hat az aktuális árfolyam megváltozása a várható hozamra?
Az egyensúlyi árfolyam
Kamatlábak, várakozások és az egyensúly
A kamatláb-változás hatása az aktuális árfolyamra
A várakozások megváltozásának hatása az aktuális árfolyamra
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
Függelék. A határidős árfolyam és a fedezett kamatparitás
17. Pénz, kamatláb és valutaárfolyam
A pénz definíciója: rövid áttekintés
A pénz mint csereeszköz
A pénz mint elszámolási egység
A pénz mint értékőrző
Mi a pénz?
Mi határozza meg a pénzkínálatot?
Az egyéni pénzkereslet
Várható hozam
Kockázat
Likviditás
Aggregált pénzkereslet
Az egyensúlyi kamatláb: a pénzkínálat és a pénzkereslet kölcsönhatása
Pénzpiaci egyensúly
A kamatláb és a pénzkínálat
Kibocsátás és a kamatláb
A pénzkínálat és az árfolyam rövid távon
A pénz, a kamatláb és az árfolyam összekapcsolása
Az USA pénzkínálata és a dollár/euró árfolyam
Európa pénzkínálata és a dollár/euró árfolyam
Pénz, árszínvonal és árfolyam hosszú távon
Pénz és pénzárak
A pénzkínálat változásainak hosszú távú hatásai
Tapasztalati tények a pénzkínálatról és az árszínvonalról
Pénz és árfolyam hosszú távon
Infláció és árfolyamdinamika
Rövid távú ármerevség kontra hosszú távú árrugalmasság
A pénzkínálat permanens változásai és az árfolyam
Az árfolyam túllendülése
Összefoglalás
Kulcsszavak
Feladatok
18. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon
Az egységes ár elve
Vásárlóerő paritás
A PPP és az egységes ár elve közötti viszony
Abszolút PPP és relatív PPP
A PPP-n alapuló hosszú távú árfolyam modell
A monetáris megközelítés alapegyenlete
Folyamatos infláció, kamatparitás és PPP
A Fisher-hatás
Empirikus tények a PPP-ről és az egységes ár elvéről
A PPP problémáinak magyarázata
Kereskedelmi akadályok és külkereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek
Eltérések a szabadversenytől
Az árszínvonalmérés nemzetközi különbségei
PPP rövid és hosszú távon
ESETTANULMÁNY: Miért alacsonyabbak az árszínvonalak a szegényebb országokban?
Túl a vásárlóerő-paritáson: a hosszú távú árfolyamok általános modellje
A reálárfolyam
Kereslet, kínálat és a hosszú távú reálárfolyam
Nominál és reálárfolyam hosszú távú egyensúlyban
19. Kibocsátás és devizaárfolyam rövid távon
Egy nyitott nemzetgazdaság aggregált keresletét meghatározó tényezők
A fogyasztási keresletet meghatározó tényezők
A folyó fizetési mérleg egyenlegét meghatározó tényezők
Miként befolyásolja a reálárfolyam a folyó fizetési mérleg egyenlegét?
A rendelkezésre álló jövedelem a folyó fizetési mérleg egyenlegét?
Az aggregált kereslet egyenlete
A reálárfolyam és az aggregált kereslet közti kapcsolat
A reáljövedelem és az aggregált kereslet közti kapcsolat
Hogyan határozható meg a rövid távú kibocsátás értéke
Árupiaci egyensúly rövid távon: a DD görbe
Kibocsátás, reálárfolyam, árupiaci egyensúly
A DD görbe levezetése
A DD görbe helyzetét megváltoztató tényezők
Rövid távú egyensúly a vagyoneszközök piacán: az AA görbe
Kibocsátás, devizaárfolyam, egyensúly a vagyoneszközök piacán
Az AA görbe levezetése
Az AA görbe helyzetét megváltoztató tényezők
Egy nyitott nemzetgazdaság rövid távú egyensúlyi állapota: a DD és az AA görbe együttes vizsgálata
Átmeneti változás a monetáris és a fiskális politikában
Monetáris politika
Fiskális politika
A teljes foglalkoztatottság fenntartását célzó gazdaságpolitikai lépések
Inflációs hajlam és a gazdaságpolitika kialakításának egyéb buktatói
Tartós monetáris, illetve fiskális politikai lépések
A pénzkínálat tartós növelése
A pénzkínálat tartós növeléséhez való alkalmazkodás
Tartós fiskális expanzió
Gazdaságpolitikai lépések és a folyó fizetési mérleg
Fokozatos alkalmazkodás folyamata a kereskedelmi forgalomban és a folyó fizetési mérleg dinamikája
A J-görbe
Árfolyamáttétel és az infláció
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
1. FÜGGELÉK: Az IS-LM modell és a DD-AA modell
2. FÜGGELÉK: Intertemporális választás és a fogyasztói kereslet
3. FÜGGELÉK: A Marshall–Lerner feltétel és a kereskedelmi rugalmasságokra vonatkozó empirikus becslések
20. Rögzített árfolyam és devizapiaci intervenció
Miért érdekes a rögzített árfolyam?
Jegybanki intervenció és a pénzkínálat
A jegybank mérlege és a pénzkínálat
Devizapiaci intervenció és a pénzkínálat
Sterilizáció
A fizetési mérleg és a pénzkínálat
Hogyan rögzíti a jegybank az árfolyamot?
Devizapiaci egyensúly rögzített árfolyam mellett
Pénzpiaci egyensúly rögzített árfolyam mellett
Grafikus elemzés
Stabilizációs politika rögzített árfolyam mellett
Monetáris politika
Fiskális politika
Árfolyam-kiigazítás
A gazdaság alkalmazkodása a fiskális politikához és az árfolyam-kiigazításhoz
Fizetésimérleg-válság és tőkemenekülés
Irányított lebegtetés és sterilizált intervenció
Tökéletes eszközhelyettesíthetőség és a sterilizált intervenció hatástalansága
Devizapiaci egyensúly nem tökéletes eszközhelyettesíthetőség esetén
A sterilizált intervenció hatása nem tökéletes eszközhelyettesíthetőség esetén
A sterilizált intervenció tapasztalatai
Az intervenció mint devizapiaci jelzés (signal)
Tartalékvaluták a világ pénzügyi rendszerében
A tartalékvaluta-rendszer működése
A tartalékközpont aszimmetrikus helyzete
Az aranystandard rendszer
Az aranystandard működése
Szimmetrikus monetáris alkalmazkodás az aranystandard rendszerben
Az aranystandard előnyei és hátrányai
Az aranydeviza rendszer
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
1. függelék. Devizapiaci egyensúly nem tökéletes eszközhelyettesíthetőség esetén
Kereslet
Kínálat
Egyensúly
2. függelék. A fizetési mérleg monetáris megközelítése
3. függelék. Mikor következik be a fizetésimérleg-válság?
21. Negyedik rész Nemzetközi makroökonómiai politika
22. A nemzetközi pénzügyi rendszer 1870 és 1973 között
A gazdaságpolitika céljai nyitott gazdaságban
A belső egyensúly: teljes foglalkoztatottság és az árszint stabilitása
A külső egyensúly: a folyó fizetési mérleg optimális pozíciója
A nemzetközi gazdaságpolitika az aranystandard rendszerben, 1870–1914
Az aranystandard gyökerei
Külső egyensúly az aranystandard idejében
A pénzáramlási mechanizmus
Az aranystandard „játékszabályai”: legenda és valóság
Belső egyensúly az aranystandard időszakában
A két világháború közötti időszak, 1918–1939
A német hiperinfláció
Átmeneti visszatérés az aranyhoz
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok felbomlása
Esettanulmány: A nemzetközi aranystandard rendszer és a világgazdasági válság
A Bretton Woods-i rendszer és a nemzetközi valutaalap
Az IMF céljai és szervezeti felépítése
Konvertibilitás
Külső és belső egyensúly a Bretton Woods-i rendszerben
A külső egyensúly változó értelmezése
Spekulatív tőkeáramlás és válság
A gazdaságpolitika lehetőségei a Bretton Woods-i rendszerben
A belső egyensúly fenntartása
A külső egyensúly fenntartása
A kiadásváltoztató és kiadás-átterelő politikák
A külső egyensúly problémája az Egyesült Államokban
Esettanulmány: A Bretton Woods-i rendszer hanyatlása és bukása
A világméretű infláció és áttérés a lebegő árfolyamok rendszerére
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
23. Gazdaságpolitika és koordináció lebegő árfolyamok rendszerében
Érvek a lebegő árfolyam rendszere mellett
A monetáris politika autonómiája
Szimmetria
A valutaárfolyam mint automatikus stabilizátor
Érvek a lebegő árfolyam rendszere ellen
Fegyelem
Destabilizáló spekuláció és pénzpiaci zavarok
A nemzetközi kereskedelmet és beruházásokat érő ártalmak
A gazdaságpolitikai koordináció hiánya
A nagyobb autonómia illúziója
Esettanulmány: Valutaárfolyamok a két olajválság között, 1973–1980
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegőárfolyam-rendszerben
Esettanulmány: Dezinfláció, növekedés és válságok, 1980–1999
Mit tanulhattunk az 1973 óta összegyűlt tapasztalatokból?
A monetáris politika autonómiája
Szimmetria
A valutaárfolyam mint automatikus stabilizátor
Fegyelem
Destabilizáló spekuláció
Nemzetközi kereskedelem és beruházás
Gazdaságpolitikai koordináció
Reális alternatíva-e még a legtöbb ország számára a fix árfolyamok rendszere?
A reform irányai
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
Függelék
A nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés kudarcai
24. Optimális valutaövezetek és az európai tanulságok
Az egységes valuta kialakulása
Az európai valutareform-kezdeményezések, 1969–1978
Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS), 1979–1998
A német pénzügyi dominancia és az EMS hitelességi elmélete
Az EU 1992-es reformjai
Európai Gazdasági és Pénzügyi Unió
Az euró és az eurózóna gazdaságpolitikája
A maastrichti konvergenciakritériumok és a stabilitási és növekedési egyezmény
A központi bankok európai rendszere
A felülvizsgált árfolyam-mechanizmus
Az eurózóna nemzeti valutáinak sorsa
Az optimális valutaövezetek elmélete
Gazdasági integráltság és a rögzített árfolyam előnyei: a GG görbe
Gazdasági integráció és a rögzített árfolyam hátrányai: az LL görbe
Döntés egy valutaövezethez történő csatlakozásról: a GG és LL görbe együttes vizsgálata
Mi az optimális valutaövezet?
Esettanulmány: Optimális valutaövezet-e Európa?
Az EMU jövője
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
25. A globális tőkepiac: teljesítmény és a gazdaságpolitikai problémák
A nemzetközi tőkepiacok és a külkereskedelemből eredő haszon
A kereskedelemből származó haszon három típusa
Kockázatkerülés
A portfóliódiverzifikáció, mint a nemzetközi aktívakereskedelem indítéka
A nemzetközi aktívák közti választás: adósság versus tulajdonrész
A nemzetközi banktevékenység és a nemzetközi tőkepiacok
A nemzetközi tőkepiacok struktúrája
A nemzetközi tőkepiacok növekedése
Az offshore banktevékenység és az offshore valutakereskedelem
Euródollár és más euróvaluták
Mekkora az euróvaluta-piac?
Hogyan jönnek létre az euróvaluták?
Az euróvaluta-kereskedelem növekedése
Az aszimmetrikus szabályozás fontossága
Euróvaluták és a makroökonómiai stabilitás
A bankcsőd problémája
A nemzetközi banktevékenység szabályozásának nehézségei
A nemzetközi szabályozási kooperáció
Esettanulmány: Amikor majdnem eljött a világvége
Milyen jól teljesített a nemzetközi tőkepiac?
A nemzetközi portfólió-diverzifikáció mértéke
Az intertemporális kereskedelem mértéke
Onshore és offshore hozamok eltérése
A valutapiacok hatékonysága
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
26. Fejlődő országok: növekedés, válság és reform
Jövedelem, jólét és növekedés a világgazdaságban
A gazdagok és a szegények közötti szakadék
Csökkentek-e a jövedelemkülönbségek a világban?
A fejlődő országok strukturális jellemzői
A fejlődő országok hitelfelvétele és adóssága
A fejlődő országokba történő tőkeáramlás közgazdaságtana
A nem teljesítés problémája
A tőkebeáramlás alternatív formái
Latin-Amerika: A válságtól az egyenetlen reformokig
Infláció és adósságválság az 1980-as években Latin-Amerikában
Esettanulmány: Gazdasági stagnálás és fellendülés Argentínában
Reformok, tőkeáramlás és újabb válság
Kelet-Ázsia: Siker és válság
A kelet-ázsiai gazdasági csoda
Ázsia gyengeségei
Az ázsiai pénzügyi válság
Más fejlett régiókra gyakorolt hatás
Esettanulmány: Hitelessé teheti-e a fix árfolyamrendszert a valutatanács?
A fejlődő országok válságainak tanulságai
A világ pénzügyi „architektúrájának” reformja
A tőkemobilitás és az árfolyamrendszer trilemmája
„Megelőző” intézkedések
A válság leküzdése
Zavaros jövő
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
27. Matematikai utóirat
Matematikai utóirat a 3. fejezethez: A specifikus tényező modell
Tényezőárak, költségek és a tényezők kereslete
A tényezőárak meghatározottsága a specifikus tényező modellben
A relatív árak változásának hatása
Matematikai utóirat a 4. fejezethez: A tényezőárak modellje
A tényezőárak modelljének alapvető egyenletei
Termékárak és tényezőárak
Tényezőkínálat és kibocsátás
Matematikai utóirat az 5. fejezethez: A világgazdasági kereskedelem
Kereslet, kínálat és egyensúly
Kínálat, kereslet és az egyensúly stabilitása
A kínálat és a kereslet változásának hatásai
Gazdasági növekedés
A transzferprobléma
A vám hatása
Matematikai utóirat a 6. fejezethez. A monopolisztikus verseny modellje
Matematikai utóirat a 21. fejezethez. Kockázatkerülés és a nemzetközi portfolió diverzifikáció
Az optimális portfolió analitikus meghatározása
Az optimális portfolió diagrammatikus levezetése
A változó hozam hatásai
28. Ajánlott irodalom

Az ábrák listája

1.1. Az export és az import az amerikai nemzeti jövedelem százalékában
1.2. Az export és az import a nemzeti jövedelem százalékában, 1994
2.1. Belföld termelési lehetőségeinek határvonala
2.2. A termelési lehetőség határvonala Külföld esetében
2.3. Relatív kínálat és kereslet a világkereskedelemben
2.4. A külkereskedelem bővíti a fogyasztási lehetőségeket
2.5. A relatív bérek kialakulása
2.6. Termelékenység és export
3.1. Az iparcikkek termelési függvénye
3.2. A munkaerő határterméke
3.3. A termelési lehetőségek határvonala a specifikus termelési tényezők modelljében
3.4. A munkaerő allokációja
3.5. A termelés a specifikus tényezők modelljében
3.6. Egyenlő mértékű, arányos áremelkedés az iparcikkeknél és az élelmiszernél
3.7. Egy iparcikk-áremelkedés
3.8. Az iparcikkek relatív árának megváltozására adott kínálati válasz
3.9. A relatív árak kialakulása
3.10. A tőkeállomány megváltoztatása
3.11. Külkereskedelem és relatív árak
3.12. A költségvetési korlát egy külkereskedelmet folytató gazdaságban
3.13. Külkereskedelmi egyensúly
3.14. A külkereskedelem bővíti a gazdaság fogyasztási lehetőségeit
3F.1. Megmutatjuk, hogy a kibocsátás egyenlő a határtermék görbéje alatti területtel
3F.2. Jövedelemeloszlás a feldolgozóiparban
3F.3. A PM emelkedése kedvez a tőketulajdonosoknak
3F.4. A PM csökkenése káros a földbirtokosoknak
4.1. Az élelmiszer-termelés erőforrás-lehetőségei
4.2. Tényezőárak és erőforrás-választás
4.3. Tényezőárak és termékárak
4.4. A termékáraktól az erőforrások megválasztásáig
4.5. Az erőforrások allokációja
4.6. A termőföldkínálat bővülése
4.7. Erőforrások és termelési lehetőségek
4.8. A külkereskedelem a relatív árak konvergenciáját idézi elő
4F.1. Az optimális föld/munkaerő arány megválasztása
4F.2. A bér/bérleti díj arány megváltoztatása
4F.3. A munkabér/bérleti díj arány meghatározása
4F.4. A ruházati cikkek áremelkedése
5.1. A gazdaság kibocsátását a relatív árak határozzák meg
5.2. A ruházati cikkek relatív árnövekedésének hatása a relatív kínálatra
5.3. A termelés, a fogyasztás és a külkereskedelem az alapmodellben
5.4. A ruházati cikkek relatív áremelkedésének hatásai
5.5. Relatív kínálat és kereslet a világkereskedelemben
5.6. A kibillent növekedés
5.7. Növekedés és relatív kínálat
5.8. A fejlett országok cserearányai, 1970–1997
5.9. Egy jövedelemtranszfer cserearányhatásai
5.10. A vámok hatásai a cserearányokra
5.11. Az exporttámogatások hatása a cserearányokra
5F.1. A Belföld által szükségesnek tekintett kereskedelem volumene adott relatív ár mellett
5F.2. Belföld ajánlati görbéje
5F.3. Külföld ajánlati görbéje
5F.4. Az ajánlati görbék egyensúlya
6.1. A monopolista árképzés és a termelési döntések
6.2. Átlagköltség és határköltség
6.3. Egyensúly a monopolista versenypiacon
6.4. A nagyobb piac hatásai
6.5. Egyensúly az autópiacon
6.6. Nemzetközi kereskedelem a növekvő hozadékok nélküli világban
6.7. Nemzetközi kereskedelem növekvő hozadékok és monopolista verseny mellett
6.8. Dömping
6.9. Externáliák és szakosodás
6.10. Externáliák és a kereskedelem okozta veszteségek
6.11. A tanulási görbe
7.1. Egy gazdaság termelési függvénye
7.2. A munkaerő határterméke
7.3. A nemzetközi munkaerő-mobilitás okai és hatásai
7.4. Az időszakok közötti termelési lehetőségek határvonala
7.5. Közvetlen külföldi beruházások az Egyesült Államokban
7F.1. Belföld időszakok közötti termelési szerkezetének meghatározása
7F.2. Belföld időszakok közötti fogyasztási szerkezetének kialakulása
7F.3. Külföld időszakok közötti termelési és fogyasztási szerkezetének meghatározása
7F.4. Időszakok közötti nemzetközi egyensúly, ajánlati görbékkel
8.1. Belföld importkeresleti görbéjének levezetése
8.2. Külföld exportkínálati görbéjének levezetése
8.3. Világkereskedelmi egyensúly
8.4. A vám hatásai
8.5. Vám egy kis országban
8.6. A fogyasztói többlet levezetése a kínálati görbéből
8.7. A fogyasztói többlet geometriája
8.8. A termelői többlet geometriája
8.9. A vám költségei és haszna az importőr ország számára
8.10. A vám nettó jóléti hatásai
8.11. Az exporttámogatás hatásai
8.12. Az EU közös agrárpolitikája
8.13. Az amerikai mennyiségi korlátozás hatásai a cukorpiacra
8F1.1. Szabadkereskedelmi egyensúly kis ország esetében
8F1.2. A vám egy kis ország esetében
8F1.3. A vám hatása a cserearányokra
8F2.1. Monopolista szabadkereskedelemben
8F2.2. A vám által védett monopolista
8F2.3. A mennyiségi korlátozással védett monopolista
8F2.4. A vám és a mennyiségi korlátozás összehasonlítása
9.1. A szabadkereskedelem melletti hatékonysági érv
9.2. Az optimális vám
9.3. A belföldi piacműködési zavarokra vonatkozó érv a vám mellett
9.4. Politikai verseny
9.5. Az amerikai vámszint
9F.1. A vám hatásai az árakra
9F.2. A vám jóléti hatásai
10.1. A bérkülönbség hatása
12.1. Az Amerikai Egyesült Államok GNP-je és felhasználási komponensei 1997-ben
12.2. Az Egyesült Államok folyó fizetési mérlege és nettó külföldi vagyona, 1977–1996
13.1. A dollár/font azonnali és határidős árfolyama, 1974–1998
13.2. A dollár és német márka betéti kamatlába, 1975–1998
13.3. Az aktuális dollár/euró árfolyam és az euróbetét várható dollárhozama közötti összefüggés.
13.4. Az egyensúlyi dollár/euró árfolyam meghatározása
13.5. A dollárkamatláb emelkedésének hatása
13.6. Az eurókamatláb emelkedésének hatása
14.1. Az aggregált reál pénzkereslet és a kamatláb
14.2. A reáljövedelem emelkedésének hatása az aggregált reál pénzkeresleti görbére
14.3. Az egyensúlyi kamatláb meghatározása
14.4. A pénzkínálat növekedésének hatása a kamatlábra
14.5. A reáljövedelem emelkedésének hatása a kamatlábra
14.6. Szimultán egyensúly az USA pénzpiacán és a devizapiacon
14.7. Pénzpiac/árfolyam kapcsolatok
14.8. Az USA pénzkínálat növekedésének hatása a dollár/euró árfolyamra és a dollár kamatlábra
14.9. Az európai pénzkínálat növekedésének hatása a dollár/euró árfolyamra
14.10. A pénzmennyiség növekedése és az árszínvonal változása a hét fő ipari országban, 1973–1997
14.11. A dollár/DM árfolyam és az USA/Németország árszínvonal-arány havi változékonysága, 1974–1998
14.12. Az USA pénzkínálat növekedésének rövid és hosszú távú hatása (adott Y reálkibocsátás mellett)
14.13. Az USA gazdasági változóinak időbeli pályája az USA pénzkínálatának permanens növekedése után
15.1. Az USA gazdasági változóinak hosszú távú időbeli pályája az USA pénzknálat növekedési ütemének permanens emelkedése után
15.2. Infláció és a kamatláb Svájcban, az Egyesült Államokban és Olaszországban, 1970–1997
15.3. A dollár/DM árfolyam és az USA–Németország relatív árszintvonal, 1964–1997
15.4. Árszínvonal és reáljövedelem, 1992
16.1. Az aggregált kereslet a kibocsátás függvényeként
16.2. A rövid távú egyensúlynak megfelelő kibocsátási szint kialakulása
16.3. Rögzített termékárak mellett kialakult devizaleértékelődés kibocsátásra gyakorolt hatása
16.4. A DD görbe levezetése
16.5. A kormányzati vásárlások szintje és a DD görbe helyzete közti összefüggés
16.6. Kibocsátás és devizaárfolyam a vagyoneszközök piacán kialakult egyensúlyi állapot mellett
16.7. Az AA görbe
16.8. Rövid távú egyensúly: a DD és az AA görbe metszéspontja
16.9. Hogyan éri el a nemzetgazdaság a rövid távú egyensúlynak megfelelő állapotot?
16.10. A pénzkínálat ideiglenes növelésének hatása
16.11. Egy egyszeri fiskális expanzió hatása.
16.12. A teljes foglalkoztatottság állapotának megfelelő kibocsátási szint helyreállítása a hazai termékek és szolgáltatások világpiaci keresletének egyszeri csökkenése után.
16.13. A teljes foglalkoztatottság állapotának megfelelő kibocsátási szint helyreállítása a reálpénzkereslet növekedése után.
16.14. A pénzkínálat tartós növekedésének rövid távú hatása
16.15. Tartós pénzkínálat-növekedéshez történő hosszú távú alkalmazkodás
16.16. A tartós expanzív jellegű fiskális beavatkozás hatásai
16.17. Miként hatnak a gazdaságpolitikai lépések a folyó fizetési mérleg egyenlegére.
16.18. A J-görbe
16F1.1. A rövid távú egyensúly meghatározása az IS-LM modellben
16F1.2. A pénzkínálat egyszeri, valamint előre látható emelésének hatása az IS-LM modellben.
16F1.3. A kormányzati vásárlások egyszeri, valamint előre bejelentett emelésének hatása az IS-LM modellben.
16F2.1. A jövedelem és a megtakarítás változása
17.1. Tőkepiaci egyensúly rögzített E0 szinten rögzített árfolyam mellett
17.2. Rögzített árfolyam mellett a monetáris expanzió hatástalan
17.3. Költségvetési expanzió rögzített árfolyam mellett
17.4. A valutaleértékelés hatása
17.5. Tőkemenekülés, pénzkínálat és kamatláb
17.6. A sterilizált jegybanki devizavásárlás hatása nem tökéletes eszközhelyettesíthetőség esetén
17F1.1. A belföldi eszközök kínálata és a devizakockázati prémium nem tökéletes eszközhelyettesítés esetén
17F3.1. Mi határozza meg a fizetésimérleg-krízis kialakulásának időpontját?
18.1. Az ipari termelés és a nagykereskedelmi árak változása 1929 és 1935 között
18.2. A belső (II) és külső (XX) egyensúly, valamint a „négy kényelmetlen zóna”
18.3. A belső és külső egyensúlyt biztosító gazdaságpolitika
18.4. Különböző gazdasági mutatók alakulása az Egyesült Államokban 1964 és 1972 között
18.5. A külföldi árszint (P*) emelkedésének hatása a belső és külső egyensúlyra
19.1. Az exportkereslet csökkenésének hatásai
19.2. A pénzkeresletben bekövetkező növekedés hatása lebegő árfolyamrendszerben
19.3. Nominális és reál effektív valutaárfolyam-indexek, 1975–1996
19.4. A kibocsátás meghatározása a kétországos modellben
19.5. Monetáris szigorítás Belföldön
19.6. Fiskális exoanzió Belföldön
19.7. A valutaárfolyamok mozgása a Louvre-egyezményt követően
19.8. A valutaárfolyam változásának trendje és az inflációs ráták, 1973–1977
19F.1. Különböző monetáris politikai rezsimek kombinációinak munkanélküliségre és inflációra gyakorolt feltételezett hatása
19F.2. Különböző monetáris politikai lépések kifizetési mátrixa
20.1. Az eurózóna tagállamai 1999. január 1-jén
20.2. Inflációs konvergencia az EMS-en belül, 1978–1997
20.3. Az euró árfolyamának alakulása a főbb valutákkal szemben
20.4. A GG görbe
20.5. Az LL görbe
20.6. Döntés az árfolyam rögzítéséről
20.7. A termékpiac változékonyságának növekedése
20.8. Az EU-n belüli kereskedelem az EU GDP-jének százalékában
20.9. Egyes EU-országok munkanélküliségi rátája
21.1. A nemzetközi tranzakciók három típusa
21.2. Megtakarítási és befektetési ráta 25 országban, 1990–1997 átlaga
21.3. Euródollár és onshore kamatráták összehasonlítása
22.1. A korrupció és az egy főre eső jövedelem kapcsolata
22.2. Privatizáció Afrikában
22.3. Folyó fizetésimérleg-hiány és reál-felértékelődés négy, stabilizációs programot bevezető országban 1976–1997
22.4. A nyitott gazdaságok trilemmája
3U.1. Hatékony termelés
5U.1. Az árváltozás hatása a fogyasztásra
21U.1. Közömbösségi görbék és költségvetési egyenesek a portfolió-választási problémában
21U.2. A nemzetközi befektető problémájának megoldása
21U.3. Nem diverzifikált portfolió
21U.4. H 1 növekedésének hatása a fogyasztásra
21U.5. H 1 növekedésének hatása a portfolió arányokra

A táblázatok listája

2.1. A termelés feltételezett változásai
2.2. Egységnyi munkaerő-felhasználási mutatók
2.3. A bérek és a termelékenység változásai
2.4. Belföldi és külföldi munkaerő-felhasználás
4.1. A bérszintek nemzetközi összehasonlítása (Egyesült Államok = 100)
4.2. A fejlődő országok iparcikkexportja (az importőr összjövedelmének százalékában)
4.3. Az 1962-es amerikai export és import tényezőtartalma
4.4. A Heckscher–Ohlin-modell tesztje
4.5. Az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti kereskedelem 1992-ben (millió dollárban)
4.6. Becsült technológiai hatékonyság 1983-ban (Egyesült Államok = 1)
6.1. Az erőforrás-felhasználás és a kibocsátás aránya egy elképzelt iparágban
6.2. A piaci integráció hasznának hipotetikus példája
6.3. Az ágazaton belüli kereskedelem mutatói amerikai iparágakra, 1993
7.1. Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok: a külföldi tulajdonú cégek százalékos részaránya a feldolgozóipar értékesítésében, hozzáadott értékében és foglalkoztatotti létszámában 1985-ben és 1990-ben
8.1. Különféle kereskedelempolitikai eszközök hatásai
9.1. A kereskedelempolitikai védelem becsült költsége a nemzeti jövedelem százalékában
9.2. A kereskedelempolitikai védelem hatásai az Egyesült Államokban (milliárd dollárban)
10.1. Bruttó hazai termék egy főre, 1993 (dollárban)
10.2. Az export a nemzeti jövedelem százalékában, 1990
10.3. A feldolgozóipar effektív védelme néhány fejlődő országban (százalékban)
10.4. A kereskedelempolitikai védelem átlagos szintje 1985-ben (százalékban)
11.1. Hozzáadott érték munkásonként, 1995
12.1. Nemzeti jövedelmi számlák egy nyitott gazdaságban, Agráriában (véka búzában)
12.2. Az Egyesült Államok fizetési mérlege 1997-ben (milliárd dollár)
12.3. A hivatalos elszámolások egyenlegének kiszámítása az Egyesült Államok 1997-es adataival (milliárd dollár)
13.1. Árfolyamjegyzések
13.2. A dollár/font árfolyam és az amerikai farmernadrág és a brit pulóver relatív ára
13.3. A dollár- és euróbetét dollárban mért hozamának összehasonlítása
13.4. A mai dollár/euró árfolyam és az euróbetét várható dollárhozama Ee$/€ = 1,05 dollár/euró mellett
16.1. A folyó fizetési mérleg egyenlegét befolyásoló tényezők
16F3.1. Az iparcikkek nemzetközi kereskedelmében érvényesülő rugalmassági mutatók.
17.2. A 100 dollár értékű devizapiaci intervenció hatása
18.1. Különböző európai országok inflációja 1966 és 1972 között (százalék)
18.2. Németország pénzkínálatának és nemzetközi tartalékainak változása 1968 és 1972 között (éves százalékos változás)
19.1. Főbb ipari országok inflációs rátája, 1973–1980 (éves százalékos növekedés)
20.1. Rövid jegyzék az európai rövidítésekről
20.2. Az EMS-ben részt vevő nemzeti valuták euróval szembeni véglegesen rögzített átváltási árfolyamai
20.3. Más régióba költöző lakosság 1986-ban (a teljes népesség százalékában)
22.1. A gazdasági jólét mutatói az országok négy csoportjában 1997-ben
22.2. Egy főre jutó kibocsátás néhány országban, 1960–1992 (1985-ös USD-ban)
22.3. A fő olajexportőrök, más fejlődő országok és az iparosodott országok folyó fizetési mérlegei 1973–1997 (milliárd dollárban)
22.4. Folyó fizetésimérleg-egyenlegek Kelet-Ázsiában (a kibocsátás százalékában)
22.5. Növekedés és folyó fizetési mérleg öt, válság sújtotta ázsiai országban
22.6. A reálkibocsátás növekedése és az infláció Oroszországban és Lengyelországban 1991–1998 (éves százalék)