Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

28. fejezet - Ajánlott irodalom

28. fejezet - Ajánlott irodalom

Davis, Donald: Intraindustry trade: A Heckscher–Ohlin–Ricardo Approach. Journal of Internatiuonal Economics, 39 (1995. november) 201–226. old.

Dornbush, Rudiger–Fisher, Stanley–Samuelson, Paul: Comparative Advantage, Trade and Payments in a Ricardian Model with a Continuum of Goods. American Economic Review, 67 (1977. december) 823–839. old.

Dosi, Giovanni–Pavitt, Keith–Soete, Luc: The Economics of Technical change and International Trade. Wheatsheaf, Brighton, 1988.

MacDougall, G. D. A.: British and American Exports: A Study Suggested by the Theory of Comparative Costs. Economic Journal, 61 (1951. december) 697–724. old.

Mill, John Stuart: Principles of Political Economy. Longmans, Green, London, 1917.

Ricardo, David: The Principles of Political Economy and Taxation. Irwin, Homewood, IL. 1963. A ricardói modell alapforrása maga Ricardo. Először megjelent 1817-ben.

Dixit, Avinash–Norman, Victor: Theory of International Trade. Cambridge University Press, Cambridge, 1980.Hosszú ideje vitatott, hogy miként lehet hasznos a külkereskedelem, ha egyes emberek helyzete romlik. Dixit és Norman megmutatja: elvben mindig lehetséges egy kormány számára az, hogy adókkal és támogatásokkal olymódon ossza el újra a jövedelmet, hogy ennek köszönhetően a szabadkereskedelem mindenkinek a helyzetét javítsa a külkereskedelem nélküli helyzethez képest.

Mussa, Michael: Tariffs and the Distribution of Income: The Importance of Factor Specificity, Substituability, and Intensity in the Short and Long Run. Journal of Political Economy, 82. (1974) 1191–1204. old. A specifikus termelési tényezők modelljének kiterjesztése és a modell összekapcsolása a 4. fejezet tényezőarány-modelljével.

Neary, J. Peter: Short-Run Capital Specificity and the Pure Theory of International Trade. Economic Journal, 88. (1978) 488–510. old. A specifikus termelési tényezők modelljének újabb kifejtése, amely hangsúlyozza, hogy a szektorok közötti tényezőáramlásra vonatkozó különböző feltevések hogyan befolyásolják a modell végkövetkeztetéseit.

Olson, Mancur: The Logic of Collective Action. Harvard University Press, Cambridge, 1965. Nagyhatású könyv, amely azt az érvet képviseli, hogy a kormányzati politikák a gyakorlatban a kicsi, koncentrált csoportoknak kedveznek a nagyobbakkal szemben.

Ricardo, David: The Principles of Political Economy and Taxation. Irwin, Homewood, IL. 1963. Ricardo alapműve egy helyen a külkereskedelemtől nemzeti szinten várható hasznokat hangsúlyozza, a könyv több más része azonban fontos témaként tárgyalja a földbirtokosok és a tőkések közötti érdekkonfliktusokat.

Deardorff, Alan: Testing Trade Theories and Predicting Trade Flows. In: Jones,Ronald W.–Kenen, Peter B. (szerk.): Handbook of International Economics. Vol. 1. North-Holland, Amsterdam, 1984. A külkereskedelmi elméletek, különösen a tényezőarányok elmélete empirikus bizonyítékainak áttekintése.

Jones, Ronald W.: Factor Proportions and the Heckscher–Ohlin Theorem. Review of Economic Studies, 24. (1956) 1–10. old. Az alábbiakban idézett 1948–49-es Samuelson-féle kutatási eredmények kiterjesztése. Az elemzés a külkereskedelem és a jövedelemeloszlás kapcsolatára összpontosít, és ezt általánosítja a nemzetközi kereskedelem modelljére.

Jones, Ronald W.: The Structure of Simple General Equilibrium Models. Journal of Political Economy, 73. (1965) 557–572. old. A Heckscher–Ohlin–Samuelson-modell elegáns algebrai formába öntése.

Jones, Ronald W.–Neary, Peter J.: The Positive Theory of International Trade. In: Jones,Ronald W.–Kenen, Peter B. (szerk.): Handbook of International Economics. Vol. 1. North-Holland, Amsterdam, 1984. Számos külkereskedelmi elmélet korszerű áttekintése, a tényezőarányos elmélet hangsúlyozásával.

Ohlin, Bertil: Interregional and International Trade. Harvard University Press, Cambridge, 1933. Ohlin eredeti, a külkereskedelem tényezőarányokon alapuló felfogását kifejtő könyve megőrizte érdekességét – a külkereskedelemnek ez a komplex és tényekben gazdag bemutatása ellentétben áll a későbbi szigorúbb, de leegyszerűsített matematikai modellekkel.

Reich, Robert: The Work of Nations. Basic Books, New York, 1991. Nagy visszhangot kiváltó írás, amely amellett érvel, hogy az amerikai gazdaság növekvő világgazdasági integrációja növeli a szakadékot a szakképzett és a szakképzetlen munkások között.

Samuelson, Paul: International Trade and the Equalisation of Factor Prices. Economic Journal, 58. (1948) 163–184. old. Ohlin nézeteit (már megint!) Paul Samuelson öntötte formába a leghatásosabb módon. A témáról két klasszikus cikket is publikált az Economic Journal hasábjain.

Dornbusch, Rüdiger–Fisher, Stanley–Samuelson, Paul: Comparative Advantage, Trade, and Paymanets is a Ricardian Model with a Continuum of Goods. American Economic Review, 1977. Ez a tanulmány, amelyet a 2. fejezetben is idézünk, ugyancsak világosan mutatja be a kereskedelemből kimaradó áruk szerepét annak a feltevésnek a megalapozásában, hogy a jövedelemtranszfer a fogadó ország cserearányait javítja.

Hicks, J. R.: The Long Run Dollar Problem. Oxford Economic Papers, 2. (1953) 117–135. old. A növekedés és a külkereskedelem modern elemzése onnan ered, hogy a nyugat-európaiak a második világháború után igen féltek az Egyesült Államok akkor kikezdhetetlennek tűnő gazdasági fölényétől (ez manapság meghaladottnak hangzik, ugyanakkor számos hasonló érv Japánnal kapcsolatban tűnt fel a közelmúltban). Hicksnek ez a tanulmánya a téma legismertebb elemzése.

Johnson, Harry G.: Economic Expansion and International Trade. Manchester School of Social and Economic Studies, 23. (1955) 95–112. old. Ez a tanulmány vezette be az alapvető fontosságú különbségtételt az export felé elbillent növekedés és az import felé elbillent növekedés között.

Krugman, Paul: Does Third World Growth Hurt First World Prosperity? Harvard Business Review, 1994. július-augusztus, 113–121. old. Ez az elemzés annak megmagyarázására tesz kísérletet, hogy a fejlődő országok növekedése elméletileg miért nem szükségszerűen káros a fejlett országokra nézve, illetve, hogy ez a káros hatás a gyakorlatban miért igen kevéssé valószínű.

Samuelson, Paul: The Transfer Problem and Transport Costs. Economic Journal, 62. (1952) 278–304. old. (1. rész) és 64. 264–289. old. (2. rész). Számos más nemzetközi gazdaságtani problémához hasonlóan a transzferprobléma alapvető formalizált elemzése is Paul Samuelsontól származik.

Whalley, John: Trade Liberalization Among Major World Trading Areas. MIT Press, Cambridge, 1985. Számos tanulmány foglalkozott a vámok nemzetközi gazdasági hatásaival. Ezek közül különösen nagy hatást keltenek az óriási CGE- (Computable General Equilibrium) modellek, amelyek aktuális adatok alapján teszik lehetővé a vámok és más kereskedelempolitikai eszközök hatásainak kiszámítását. Whalley könyve ezek közül mutat be egy különös gondossággal felépített modellt.

Graham, Frank: Some Aspects of Protection Further Considered. Quarterly Journal of Economics, 37. (1923) 199–227. old. Korai figyelmeztetés arra a veszélyre, hogy a külső méretgazdaságosság léte ártalmas külkereskedelemhez vezethet.

Helpman, Elhanan–Krugman, Paul: Market Structure and Foreign Trade. MIT Press, CAmbridge, 1985. A monopolisztikus verseny és a méretgazdaságosság feltételezése melletti más kereskedelmi modellek technikai elemzése.

Kiezkowski, Henryk (szerk.): Monopolistic Competition in International Trade and Information. Clarendon Press, Oxford, 1984. A tökéletlen verseny és külkereskedelem számos vezető kutatójának hozzájárulásával készült tanulmánygyűjtemény.

Linder, Staffan Burenstam: An Essay on Trade and Transformation. John Wiley and Sons, New York, 1961. Annak a nézetnek korai és nagyhatású megfogalmazása, hogy a fejlett országok egymásközti iparcikk-kereskedelmét a komparatív előnyökön kívüli erők vezérlik.

Porter, Michael: The Competitive Advantage of Nation. Free Press,. New York, 1990. A nemzeti exportsikereket az önerősítő ipari övezetek, vagyis a külső gazdasági hatások alapján magyarázó könyv.

Saxenian, Annalee: Regional Advantage. Harvard University Press, Cambridge, 1994. Két fejlett technológiát koncentráló ipari övezet, Kalifornia Szilikonvölgye és a bostoni Route 128 elbűvölő összehasonlítása.

Brecher, Richard A.–Feenstra, Robert C.: International Trade and capitalMobility Between Diversified Economies. Journal of International Economics, 14. (1983. május) 321–339. old.A nemzetközi kereskedelem és a tényezőmozgások elméletének szintézise.

Caves, Richard E.: Multinational Enterprises and Economic Analysis. Harvard University Press, Cambridge, 1982. A multinacionális cégek tevékenységének egyfajta bemutatása.

Ethier, Wilfried J.: The Multinational Firm. Quarterly Journal of Economics, 101. (1968. november) 805–833. old. A multinacionális cégek internalizáló hajlamának modellezése.

Fisher, Irving: The Theory of Interest. Macmillan, London 1930. A könyvünk jelen fejezetében leírt „időszakok közötti” megközelítés Fishertől származik.

Graham, Edward M.–Krugman, Paul R.: Foreign Direct Investment in the United States. Institute for International Economics, Washington, D. C. 1989.A külföldi beruházások Amerikában tapasztalt felfutásának áttekintése a gazdaságpolitikai vonatkozások kiemelésével.

Kindleberger, Charles P.: American Business Abroad. Yale University Press, New Haven, 1969. A multinacionális cégek természetének és hatásainak jó elemzése abból az időszakból, amikor ezek a cégek még főleg amerikai székhelyűek voltak.

Kindleberger, Charles P.: Europe’s Postwar Growth: The Role of Labor Supply. Harvard University Press, Cambridge, 1967. A munkaerő bevándorlásának jó áttekintése azokból az évekből, amikor ez a hullám éppen tetőzött Európában.

MacDougall, G. D. A.: The benefits and Costs of Private Investment from Abroad: A Theoretical Approach. Economic Record, 36. (1960) 13–35. old. A tényezőmozgások költségeinek és hasznának világos elemzése.

Mundell, Robert A.: International Trade and Factor Mobility. American Economic Review, 47. (1957) 321–335. old. Ez a tanulmány fejtette ki először azt az érvet, hogy a külkereskedelem és a tényezőáramlás egymás helyettesíthetője lehet.

Sachs, Jeffrey: The Current Account and Macroeconomic Adjustment in the 1970s. Brookings Papers on Economic Activity, 1981. A nemzetközi tőkeáramlások elemzése, amely azt az álláspontot képviseli, hogy az ilyen áramlásokat időszakok közötti kereskedelemnek kell tekinteni.

Bhagwati, Jagdish: On the Equivalence of Tariffs and Quotas. IN: Baldwin, Robert E. és társai (szerk.): Trade, Growth, and Balance of Payments. Rand McNally, Chicago, 1965. A vámok és a mennyiségi korlátozások klasszikus összehasonlítása monopólium esetén.

Corden, W. M.: The Theory of Protection. Clarendon Press, Oxford, 1971. A vámok, a mennyiségi korlátozások és más kereskedelempolitikai eszközök hatásainak általános áttekintése.

Crandall, Robert W.: Regulating the Automobile. Brookings Institution, Washington, D.C., 1986. A leghíresebb önkéntes exportkorlátozás elemzése.

Hufbauer, Gary Clyde–Kimberly, Ann Elliott: Measuring the Costs of Protection in the United States. Institute for International Economics, Washington, D.C., 1994. Az amerikai kereskedelempolitika újkeletű elemzése 21 szektorra.

Krishna, Kala: Trade Restriction as Faciliting Practicies. Journal of INternational Economics, 26. (1989. május) 251–270. old. A mennyiségi korlátozások hatásainak úttörő elemzése arra az esetre, ha a külföldi és a belföldi termelő is monopolhelyzetben van. A következtetés az, hogy mindkét csoport nyeresége nő – a fogyasztók költségére.

Rousslang, D.–Suomela, A.: Calculating the Consumer and Net Welfare Costs of Import Relief. U.S: International Trade Commission Staff Research Study, 15. International Trade Commission, Washington, D. C. 1985. Az ebben a fejezetben alkalmazott elemzési keret bemutatása, amely annak áttekintését is tartalmazza, hogy ez az elemzési keret hogyan alkalmazható a valóságos iparágakra.

Baldwin,Robert E.: The Political Economy of U.S. Import Policy. MIT Press, Cambridge, 1985. Alapmű arról, hogy miért és hogyan alakulnak ki az amerikai kereskedelempolitika eszközei.

Baldwin,Robert E.: Trade Policies in Developed Countries. In: Jones, Ronald W.–Kenen, Peter B. (szerk.): Handbook of International Economics. Vol. 1. North-Holland, Amsterdam, 1984. Átfogó áttekintés a külkereskedelemmel kapcsolatos gazdaságpolitikai kérdések elméleti és gyakorlati vonatkozásairól.

Bhagwati, Jagdish (szerk.): Import Competition and Response. University of Chicago Press, Chicago, 1982. Elemző tanulmányok az import és a belföldi termelés versenye által előidézett politikai és gazdasági problémákról.

Bhagwati, Jagdish: Protectionizm. MIT Press, Cambridge, 1988. A protekcionizmus melletti és elleni érvek meggyőző összefoglalása, amely a szabadkereskedelem erősítését szolgáló javaslatokkal végződik.

Corden, Max W.: Trade Policy and Economic Welfare. Clarendon Press, Oxford, 1974. A védelem melletti és elleni érvek körültekintő szemléje.

Flam, Harry: Product Markets and 1992: Full Integration, Large Gains? The Journal of Economic Perspectives, 1992. ősz. 7–30. old. „1992”, azaz a nyugat-európai piacok integrációs programja lehetséges gazdasági hatásainak alapos áttekintése. Különösen érdekes módon próbálja meg annak a közhit szerinti feltevésnek az ellenőrzését, hogy a kereskedelmi korlátozások eltávolításától nagy „dinamikus” hasznok várhatók még akkor is, ha e korlátok számított költségei csekélyeknek tűnnek.

Jackson, John H.: The World Trading System. MIT Press, Cambridge, 1989. A nemzetközi kereskedelem jogi kereteinek átfogó szemléje, a GATT szerepének külön hangsúlyozásával.

Salvatore, Dominick (szerk.): The New Protectionist Threat to World Welfare.North-Holland, Amsterdam, 1987. Tanulmányok gyűjteménye a nyolcvanas években növekvő protekcionista nyomás okairól és következményeiről.

Schott, Jeffrey: The Uruguay Round: An Assesnent. Washington, D. C. Institute for International Economics, 1994. Kellemesen rövid és olvasható áttekintés a legutolsó GATT-forduló témáiról és eredményeiről a témába vágó kutatások nagy részének feldolgozásával.

Stern, Robert M. (szerk.): U. S. Trade POlicies in a Changeing World Economy. MIT Press, Cambridge, 1987. Még több tanulmány aktuális kereskedelempolitikai kérdésekről.

Bhagwati, Jagdish N. (szerk.): The New International Economic Order. MIT Press, Cambridge, 1977.Az Észak-Dél közötti vita a hetvenes évek végén érte el csúcspontját, amikor széles körben követelték az „Új Világgazdasági Rendet”, amely a jövedelmeknek a gazdag országokból a szegények javára való újraelosztását jelentette volna. A kötet a vita jó áttekintését adja.

Bhagwati, Jagdish N.–Srinivasan, T. N.: Trade Policy and Development. In: Dornbush, Rudiger–Frenkel, Jacob A. (szerk.): International Economic Policy: Theory and Evidence. John Hopkins University Press, Baltimore, 1979. 1–35. old. A kereskedelempolitika és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolat szakirodalmának áttekintése.

Corden, W. Max.: Trade Policy and Economic Welfare. Clarendon Press, Oxford, 1974. A kereskedelempolitika gazdasági fejlődésben játszott szerepének világos elemzése.

Krueger, Anne O.: Trade Policies in Developing Countries. In: Jones, Ronald W.–Kenen, Peter B. (szerk.): Handbook of International Economics. 1. kötet. North-Holland, Amsterdam, 1984.A fejlődő országokkal kapcsolatos kereskedelempolitikai témák elemző áttekintése.

Lewis, Arthur W.: The Theory of Economic Development. Irwin, Homewood, IL. 1955. Jó példa arra, hogy milyen jelentős szerepet tulajdonítottak a kereskedelempolitikának a gazdaságfejlődésben az ötvenes és a hatvanas években az importhelyettesítés fénykora idején.

Little, I. M. D.: Economic Development. Basic Books, New York, 1982. Szórakoztatóan mutatja be azt a nem mindig tudományos jellegű folyamatot, hogy a kereskedelempolitika fejlődő országokban játszott szerepével kapcsolatos nézetek miként jöttek divatba, illetve váltak régimódivá.

Little, I. M. D.–Scitovsky, Tibor–Scott, Maurice: Industry and Trade in Some Developing Countries. Oxford University press, New York, 1970. Alapmű arról, hogy az importhelyettesítést illető kételyek miként szaporodtak a hetvenes és a nyolcvanas években.

Rodrik, Dani: Imperfect Competition, Scale Economies and Trade Policy in Developing Countries. In: Baldwin, Robert E. (szerk.): Trade Policy Issues and Empirical Analysis. University of Chicago Press, Chicago, 1988. A fejlődő országok kereskedelempolitikájának vizsgálata a tökéletlen versenyre épülő külkereskedelmi modellek szemszögéből.

Világbank: The East Asian Miracle: Economic Growth and Public Policy. Oxford University Press, Oxford, 1993. A HPAE-országok növekedési folyamatának különösen hasznos áttekintése.

Világbank: World Development Report 1991: The Challenge of Development. World Bank, Washington, D. C. 1991. Átfogó áttekintés a fejlesztéspolitikák tapasztalati mérlegéről.

Young, Alwyn: A Tale of Two Cities: Factor Accumulation and Technical Change in Hong Kong and Singapore. In: Blanchard, O. J.–Fisher, S. (szerk.): NBER Macroeconomics Annual 1992. Két gyorsan fejlődő városállam növekedési folyamatának elragadó összehasonlítása.

Young, Alwyn: The Tyranny of Numbers: Confronting the Statistical Realities of the East Asian Growth Experience. Quarterly Journal of Economics, 10. (1994. augusztus) 641–680. old. Azt a nézetet fejti ki, hogy a HPAE-országok látványos növekedése megmagyarázható a termelés mérhető inputjainak gyors bővülésével.

Hooper, Peter–Richardson, David (szerk.): International Economic Transactions. University of Chicago Press, Chicago, 1991. Hasznos tanulmányok a nemzetközi közgazdaságtan mérési problémáiról.

Howard, David H.: Implications of the U.S. Current Account Deficits. In: Journal of Economic Perspectives, 1989. ősz. 153–165. old. A közelmúltbeli amerikai folyó fizetési mérleg hiánya jóléti és a nettó külföldi vagyonra gyakorolt hatását elemzi.

Nemzetközi Valutaalap: Final Report of the Working Party on the Statistical Discrepancy in the World Current Account Balances. IMF, Washington, D.C., 1987. szeptember. A világszintű folyó fizetési mérleg statisztikai eltérését, a gazdaságpolitikai elemzésre vonatkozó következményeit tárgyalja, és javaslatokat fogalmaz meg a mérések pontosítására.

Lispey, Robert E.: Changing Patterns of International Investment in and by the United States. In: Martin Feldstein (szerk.): The United States in the World Economy, University of Chicago Press, Chicago, 1988. 475–545. old. Az Egyesült Államok tőkeáramlásainak (be- és kiáramlásainak) történeti elemzése.

Moldonado, Rita M.: Recording nad Classifying Transactions in the Balance of Payments. In: International Journal of Accounting, 1979 tavasz, 105–133.old. Részletes példákkal szemlélteti a különböző nemzetközi tranzakciók fizetési mérlegbeli elkönyvelését.

James E. Meade, : The Balance of Payments, 1–3. fejezet. Oxford University Press, London, 1952. A fizetési mérleg fogalmainak klasszikus elemzése.

Stekler, Lois: Adequacy of International Transactions and Position Data for Policy Coordination. In: Branson, William–Frenkel, Jacob–Goldstein, Morris (szerk.): International Policy Coordination and Exchange Rate Fluctuations. University of Chicago Press, Chicago, 1990., 347–371.old. A hivatalos folyó fizetési mérleg és a külső adósság adatainak kritikai megközelítése.

Stern, Robert M–Schwartz, Charles–Triffin, Robert–Bernstein, Edward–Lederer, Walther: The Presentation of the Balance of Payments: A Symposium, Princeton Essays in International Finance 123. International Finance Section, Department of Economics, Princeton University, 1977. augusztus. Az amerikai fizetési mérleg prezentációjának változásairól szól.

U.S. Bureau of the Budget, Review Committee for Balance of Payments Statistics: The The Balance of Payments Statistics of the United States: A Review and Appraisal. Washington D.C., Government Printing Office, 1965. Az amerikai fizetési mérleg elszámolási folyamatainak hivatalos újraértékelése. A 9. fejezet a fizetési mérleg hiánya és többlete megállapításának fogalmi nehézségeit vizsgálja.

Grabbe, Orlin J.: International Financial Markets. 3. kiadás. Prentice-Hall, Englewood Cliffs, 1996. A 4–7. fejezetek kifejezetten szorosan kapcsolódnak az itt tárgyalt témákhoz.

Hartmann, Philipp: Currency Competition and Foreign Exchange Markets: The Dollar, the Yen and the Euro. Cambridge University Press, Cambridge, 1999. Elméleti és empirikus mikroszemléletű tanulmány a nemzetközi valuták világkereskedelmi és devizapiaci szerepéről.

Kenen, Peter B.: The Role of the Dollar as an International Currency. Occasional Paper 13. New York: Group of Thirty, 1983. Tapasztalatok az amerikai dollár használatáról a nemzetközi kereskedelemben és pénzügyi műveletekben.

Keynes, John Maynard: A Tract on Monetary Reform. 3. fejezet. London: MacMillan, 1923. A határidős piac és a fedezett kamatparitás klasszikus elemzése.

Paul R. Krugman: The International Role of the Dollar: Theory and Prospect. In:. Bilson, John F. O.–Marston, Richard C. (szerk.): Exchange Rate Theory and Practice. University of Chicago Press, Chicago, 1984, 261–278. old. Elméleti és empirikus elemzés a dollár „nemzetközi pénzként” játszott szerepéről.

Levich, Richard M.: International Financial Markets: Prices and Policies. Irwin McGraw-Hill, Boston, 1998. Az átfogó könyv 3–8. fejezete a devizapiaccal foglalkozik.

McKinnon, Ronald I.: Money in International Exchange: The Convertible Currency System. Oxford University Press, New York, 1979. Elméleti és intézményi elemzés a devizapiac szerepéről a nemzetközi pénzügyi rendszerben.

Mussa, Michael: Empirical Regularities in the Behavior of Exchange Rates and Theories of the Foreign Exchange Market. In: Brunner, Karl–Meltzer, Meltzer (szerk.): Policies for Employment, Prices and Exchange Rates, Carnegie-Rochester Conference Series on Public Policy 11. North-Holland, Amsterdam, 1979, 9–57. old. Az árfolyam-alakulás tőkepiaci megközelítésének empirikus alapját elemzi.

Walmsley, Julian: The Foreign Exchange and Money Markets Guide. John Wiley and Sons, New York, 1992. A devizapiaci fogalmak és intézmények alapos összefoglalása.

Bernanke, Ben S.–Laubach, Thomas–Mishkin, Frederic S.–Posen, Adam S.: Inflation Targeting: Lessons from the International Experience. NJ: Princeton University Press, Princeton, 1999. Az újabb monetáris politikai tapasztalatokat, valamint az inflációra és más makroökonómiai változókra vonatkozó következményeket tárgyalja.

Dornbusch, Rudiger: Expectations and Exchange Rate Dynamics. Journal of Political Economy, 84. (1976. december), 1161–1176. old. Az árfolyam túllendülésének elméleti elemzése.

Frenkel, Jacob A.–Mussa, Michael L.: The Efficiency of Foreign Exchange Markets and Measures of Turbulence. American Economic Review, 70. (1980. május) 374–381. old. A nemzeti árszínvonalak és az árfolyamok, valamint más aktívaárak viselkedésének szembeállítása.

Hall, Robert E.–Taylor, John B.: Macroeconomics: Theory, Performance, and Policy. 5. kiadás. Norton, New York, 1997. A 15. és 16 fejezet tartalmazza a rövid távú ármerevség és a hosszú távú áralkalmazkodás részletes tárgyalását zárt gazdaságban.

Levich, Richard M.: “Overshooting” in the Foreign Exchange Market. Occasional Paper 5. Group of Thirty, New York, 1981. Az árfolyam-túllendülés elméletének és tapasztalatainak vizsgálata.

Bordo, Michael D.–Eichengreen, Barry (szerk.): A Retrospective on the Bretton Woods System. University of Chicago Press, Chicago, 1993. A Bretton-Woods-i rendszer tapasztalatait értékeli és foglalja össze.

Corden, W. Max.: The Geometric Representation of Policies to Attain Internal and External Balance. In: Cooper, Richard N. (szerk.): International Finance. Penguin Books, Harmondsworth, U.K. 1969, 256–290. old.) A kiadásváltoztató, illetve -átterelő politika klasszikus elemzése.

Eichengreen Barry–Flandreau, Marc (szerk.): The Gold Standard in Theory and History. 2. kiadás, Routledge, London, 1997.) Az aranystandard rendszer különböző időszakokban játszott szerepéről szóló tanulmányok gyűjteménye.

Gardner, Richard N.: Sterling-Dollar Diplomacy in Current Perspective. Columbia University Press, New York, 1980. Az IMF, a Világbank és a GATT létrehozásáról szóló tárgyalások olvasmányos leírása.

Charles P. Kindleberger: The World in Depression 1929–1939. Átdolgozott kiadás, University of California Press, Berkeley and Los Angeles, 1986. A híres közgazdász a gazdasági világválság okait és következményeit vizsgálja.

Krause, Lawrance B.–Salant, Walter S. (szerk.): Worldwide Inflation: Theory and Recent Experience. Brookings Institution, Washington, D.C. 1977. Az 1960-as és a korai 1970-es évek globális inflációját elemző tanulmányok gyűjteménye.

McKinnon, Ronald I.: The Rules of the Game: International Money in Historical Perspective. Journal of Economic Literature, 31. 1993. március, 1–44. old. A cikk áttekinti és elmagyarázza a különböző nemzetközi pénzügyi rendszerek belső szabályait és működését.

Mundell, Robert A.: Monetary Theory. Goodyear, Pacific Palisades, CA. 1971. A könyv második fejezete a Bretton Woods-i rendszer utolsó éveinek nemzetközi pénzügyi problémáit tárgyalja.

Nurkse, Ragnar: International Currency Experience: Lessons of the Inter-War Period. League of Nations, Geneva, 1944.) A két világháború között számos országban alkalmazott nacionalista gazdaságpolitikák klasszikus kritikája.

Obstfeld, Maurice: International Finance. The New Palgrave Dictionary of Money & Finance 2. Stockton Press, New York, 1992, 457–466. old.) A belső és külső egyensúly változó értelmezését mutatja be.

Solomon, Robert: The International Monetary System, 1945–1981. Harper & Row, New York, 1982. Az 1–14. fejezetek bemutatják a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok alakulását a második világháború és az 1970-es évek eleje között. A szerző abban az időszakban volt a Fed nemzetközi pénzügyekkel foglalkozó osztályának vezetője, amikor különböző országok rögzített árfolyamuk feladására kényszerültek.

Bayoumi, Tamim: A Formal Model of Optimum Currency Areas. International Monetary Fund Staff Papers, 41. 1994. december, 537–554. old.) Az optimális valutaövezetek új modelljét és jóléti elemzését tartalmazza.

Bean, Charles R.: Economic and Monetary Union in Europe. Journal of Economic Perspectives, 6. 1992. ősz. 31–52. old.) Az 1992 őszén bekövetkezett valutaválság előtt született tanulmány áttekinti az Európa pénzügyi egyesítéséről szóló vitákat.

W. Max Corden, Charles R.: Monetary Integration. Princeton Essays in International Finance, 32. International Finance Section, Department of Economics, Princeton University, 1972. április. A monetáris egyesítés klasszikus elemzése.

Eichengreen, Barry–Wyplosz, Charles: The Stability Pact: More Than a Minor Nuisance? Economic Policy, 26. 1998. április, 65–113. old.) A stabilitási és növekedési egyezmény alapos elemzése és kritikája.

Feldstein, Martin: The Political Economy of the European Economic and Monetary Union: Political Sources of an Economic Liability. Journal of Economic Perspectives, 11. 1997. ősz. 23–42. old.) Egy vezető amerikai közgazdász az EMU-t bírálja.

Giavazzi, Francesco–Giovannini, Alberto: Limiting Exchange Rate Flexibility: The European Monetary System. MIT Press, Cambridge, MA. 1989. Az EMS intézményeinek és tanulságainak összefoglaló és magával ragadó tanulmánya.

Kenen, Peter B.: Economic and Monetary Union in Europe. Cambridge University Press, Cambridge, U.K. 1995. A maastrichti szerződés EMU-ról szóló elképzelésének, illetve az EMU-ba történő átmenet gyakorlati nehézségeinek alapos gazdasági elemzése.

Swedish Economic Policy Review, 4. 1997. tavasz, 1997. ősz. Ezt a két számot az EMU különböző szempontjainak elemzésére szentelték. A tanulmányok megvilágítják annak hátterét, hogy miért nem kívánt Svédország az első körben csatlakozni az EMU-hoz.

Tower, Edward–Willett, Thomas D.: The Theory of Optimal Currency Areas and Exchange Rate Flexibility. Princeton Special Papers in International Economics, 11. International Finance Section, Department of Economics, Princeton University, 1976. május. Az optimális valutaövezetek elméletének áttekintése.

Bryant, Ralph C.: International Financial Intermediation. Brookings Institution, Washington D. C. 1987. A nemzetközi tőkepiac növekedésének és szabályozásának áttekintése, különös tekintettel a különböző kormányok szabályozási lépéseinek kölcsönös függésére egymástól.

Friedman, Milton: The Euro-DollarMarket: Some First Principles. Morgan Guaranty Survey, 1969. október. 4–14. Az euródollár-teremtés klasszikus számbavétele.

Froot, Kenneth A.–Thaler, Richard H.: Anomalies: Foreign Exchange. Journal of Economic Perspectives, 4. 1990. nyár. 179–192. old. A valutapiacok hatékonyságának tiszta, nem technikai jellegű tárgyalása.

Goldstein, Morris: The Case for an International Banking Standard. Institute for International Economics, Washington D. C. 1997. Javaslat a nemzetközi banki tevékenység pénzügyi kockázatainak csökkentésére.

Guttentag, Jack–Herring, Richard: The Lender-of-Last-Resort Function in an International Contxt. Princeton Essays in International Finance, 151. 1983. május. Tanulmány a nemzetközi végső hitelezői szerep szükségességéről és megvalósíthatóságáról.

Levich, Richard M.: Is the Foreign Exchange Market Efficient? Oxford Review of Economic Policy, 5. 1989. 40–60. old. Értékes tanulmány a valutapiacok hatékonyságának kutatásáról.

Levy, Haim–Sarnat, Marshall: International Portfolio Diversification. In: Herring, Richard J. (szerk): Managing Foreign Exchange Risk. Cambridge University Press, Cambridge, 1983. 115–142. old. A nemzetközi eszközdiverzifikáció logikájának szép bemutatása.

McClam, Warren D.: Financial Fragility and Instability: Monetary Authorities as Borrowers and Lenders of Last Resort. In: Kindleberger, Charles P.–Laffargue, Jean-Pierre (szerk): Financial Crises: Theory, History, and Policy. Cambridge University Press, Cambridge, 1982. 256–291. A nemzetközi tőkepiac instabilitásának történeti áttekintése.

Obsfeld, Maurice: The Global Capital Market: Benefactor or Menace? Journal of Economic Perspectives 12 (Fall 1998), 9–30. old. Anemzetközi tőkepiac funkcióinak, működésének és a nemzeti szuverenitásra gyakorolt hatásainak áttekintése.

Obsfeld, Maurice–Taylor, Alan M.: The Great Depression as a Watershed: International Capital Mobility Over the Long Run. In: Bordo, Michael D.–Bordin, Claudia–White, Eugene N.(szerk): The Defining Moment: The Great Depression and the AmericanEconomy in the Twentieth Century. University of Chicago Press, Chicago, 353–402. old. A tőkemobilitás, az árfolyamrendszer és a monetáris politika kapcsolatát írja le.

Balassa, Bela: Adjustment Policies in Developing Countries: A Reassessment. World Developmnet, 12. 1984. szeptember. 955–972. old.

Bruno, Michael és tsai. (szerk.): Lessons of Economic Stabilization and Its Aftermath. MIT Press, Cambridge, MA., 1991.

Calvo, A. Gulielmo–Leiderman, Leonardo–Reinhart, Carmen M.: Inflows of Capital Developing Countries in the 1990s. Journal of Economic Perspectives, 10. 1996. tavasz. 123–139. old.

Collier, Paul–Gunning, Jan Willem: Explaining African Economic Performance. Journal of Economic Literature, 37. 1999. március. 69–111. old.

Collins, Susan M.: Multiple Exchange Rates, capital Controls, and Commercial Policy. In: Dornbush, Rudiger–Leslie, F.–Helmers, C.H. (szerk.): The Open Economy: Tools for Policymakers in Developing Countries. Oxford University Press (a Világbanknak), New York, 1988.

Edwards, Sebastian: Crisis and Rfeorm in latin America: From Despair to Hope. Oxford University Press, Oxford, 1995.

Eichengreen, Barry: Toward a New International Financial Architecture: A Practical Post-Asia Agenda. Institute for International economics, Washington, D.C. 1999.

Fishlow, Albert: Lessons from the Past: capital Markets During the 19th Century and the Interwar Period. International Organization, 39. 1985. nyár. 383–439. old.

Hall, Robert E.–Jones, Charles I.: Why Do Some Countries Produce So Much More Output per Worker then Others? Quarterly Journal of Economics, 114. 1999. február. 83–116. old.

Kindleberger, Charles P.: Manias, Panics, and Crashes: A History of Financial Crises. 3. kiadás. John Wiley & Sons, New York, 1996.

McKinnon, Ronald I.: The Order of Economic Liberalization: Financial Control in the Transition to a Market Economy. 2. kiadás. John Hopkins University Press, Baltimore, 1993.

Rodrik, Dani: Getting Interventions Right: How South Korea and Taiwan Grew Rich. Economic Policy, 20. 1995. április. 53–107. old.

Brander, James A.–Spencer, Barbara J.: Export Subsidies and International Market Share Rivalry. Journal of International Economics 16 (1985.) 83–100. old. Alapmű a támogatások mint a stratégiai kereskedelempolitika egyik eszköze lehetséges szerepéről.

Helpman, Elhanan–Krugman, Paul: Trade Policy and Market Structure. Cambridge: MIT Press, 1989. A stratégiai kereskedelempolitika és a hozzá kapcsolódó témák irodalmának áttekintése és összefoglalása.

Krugman, Paul R. (szerk.): Strategic Trade Policy and the New International Economics. Cambridge: MIT Press, 1986. A stratégiai kereskedelempolitika eszméjének vezető képviselői és bírálói által írott tanulmányok gyűjteménye.

Krugman, Paul–Lawrence, Robert: Trade, Jobs and Wages, Scientific American (1994. április). Tanulmány arról, hogy a magas bérű munkahelyek számának az iparvesztés miatti csökkenése jó esetben is csak jelentéktelen probléma az amerikai gazdaság számára.

Magaziner, Ira–Reich, Robert: Minding Amarica’s Business. New York: Random House, 1982. Ékesszóló és világosan megírt vitairat az Egyesült Államok nemzeti stratégiai kereskedelempolitikája mellett.

Scott, Bruce–Lodge, George C. (szerk.): U. S. Competitiveness in the World Economy. Cambridge: Harvard University Press, 1987. Az amerikai stratégiai kereskedelempolitika mellett érvelő tanulmányok gyűjteménye.

Tyson, Laura d’Andrea: Who’s Bashing Whom? Trade Conflict in High-Technology Industries. Washington: Institute for International Economics, 1992. Kifinomult, óvatos állásfoglalás a stratégiai kereskedelempolitika mellett. E könyv közzététele után nem sokkal Tysont nevezték ki Bill Clinton amerikai elnök gazdasági főtanácsadójává.

Cassel, Gustav: Post War Monetary Stabilization. Columbia University Press, New York, 1928. Az árfolyamok vásárlóerő-paritási elméletét alkalmazza az első világháborút követő monetáris problémák elemzésére.

Dornbusch, Rudiger: Purchasing Power Parity. In: The New Palgrave Dictionary of Money & Finance, 3. kötet. Stockton Press, New York, 1992. 236–244. old. A vásárlóerő-paritási elmélet szerepét vizsgálja a nemzetközi makroökonómiában.

Dornbusch, Rudiger: The Theory of Flexible Exchange Rate Regimes and Macroeconomic Policy. In: Herin, Jan–Lindbeck, Assar–Myhrmann, Johan (szerk.): Flexible Exchange Rates and Stabilization Policy. Westview Press, Boulder, CO. 1977. 123–143. old. Az árfolyamok olyan hosszú távú modelljét fejti ki, amely magában foglalja a külkereskedelemi forgalomba kerülő és az abból kimaradó javakat és szolgáltatásokat.

Engel, Charles–Frankel, Jeffrey: Why Money Announcements Move Interest Rates: An Answer from the Foreign Exchange Market. In: Sixth West Coast Academic/Federal Reserve Economic Research Seminar, Economic Review Conference Supplement. Federal Reserve Bank of San Francisco, San Francisco, 1983. 1–26. old. A Fed monetáris bejelentései, a kamatlábak és az árfolyamok közötti kapcsolatot tanulmányozza.

Froot, Kenneth A.–Rogoff, Kenneth: Perspectives on PPP and Long-Run Real Exchange Rates. In: Grossmann, Gene M.–Rogoff, V. (szerk.): Handbook of International Economics. 3. kötet. North-Holland Publishing Company, Amszterdam, 1995. Az elméleti és empirikus munka naprakész kritikai áttekintése.

Kravis, Irving B.: Comparative Studies of National Income and Prices. Journal of Economic Literature, 22. 1984. március, 1–39. old. Beszámoló az Egyesült Nemzetek által finanszírozott kutatási programról, amely több mint 100 ország reáljövedelmét és árszínvonalát hasonlította össze.

McKinnon, Ronald I.–Ohno, Kenichi: Dollar and Yen: Resolving Economic Conflict between the United States and Japan. MIT Press, Cambridge, MA. 1997. Az USA–Japán kereskedelmi konfliktusra mint a jen nagyon hosszú távú felértékelődésének okozójára koncentrál.

Marris, Robin: Comparing the Incomes of Nations: A Critique of the International Comparison Project. Journal of Economic Literature, 22. 1984. március, 40–57. old. Irving B. Kravis beszámolójában leírt kutatás kritikai értékelése.

Metzler, Lloyd A. : Exchange Rates and the International Monetary Fund. In. International Monetary Policies. Postwar Economic Studies, 7. Board of Governors of the Federal Reserve System, Washington, D. C. 1947. 1–45. old. A szerző gyakorlottan és szkeptikusan alkalmazza a vásárlóerő-paritást a Nemzetközi Valutaalap által a második világháború után beállított fix árfolyamok értékelésére.

Mishkin, Frederic S.: The Economics of Money, Banking and Financial Markets. 5. kiadás. HarperCollins Publishers, New York, 1998. A 6. fejezet tárgyalja az inflációt és a Fisher-hatást.

Officer, Lawrence: Purchasing Power Parity and Exchange Rates: Theory, Evidence and Relevance.JAI Press Inc., Greenwich, CT. 1982. A vásárlóerő-paritási doktrina történetének és érvényességének széles körű áttekintése.

Stockman, Alain C.: The Equilibrium Approach to Exchange Rates. Federal Reserve Bank of Richmond Economic Review, 73. 1987. március–április, 12–30. old. Elmélet és empirikus adatok egy, a jelen fejezet hosszú távú modelljéhez hasonló egyensúlyi árfolyammodellről.

Williamson, John (szerk.): Estimating Equilibrium Exchange Rates. Institute for International Economics, Washington D. C. 1994. Tanulmányok a hosszú távú reálárfolyamok kiszámításának alternatív megközelítéseiről a gyakorlatban.

Cassel, Gustav: Post War Monetary Stabilization. New York: Columbia University Press, 1928. Az árfolyamok vásárlóerő paritási elméletet alkalmazza az I. világháborút követő monetáris problémák elemzésére.

Dornbusch, Rudiger: Purchasing Power Parity, in The New Palgrave Dictionary of Money & Finance, Vol. 3. New York: Stockton Press, 1992, 236–244. old. A vásárlóerő paritási elmélet szerepét vizsgálja a nemzetközi makroökonómiában.

Dornbusch, Rudiger: The Theory of Flexible Exchange Rate Regimes and Macroeconomic Policy, in Jan Herin, Assar Lindbeck, és John Myhrmann, szerk. Flexible Exchange Rates and Stabilization Policy. Boulder, CO: Westview Press, 1977, 123–143. old. Az árfolyamok olyan hosszú távú modelljét fejti ki, amely magában foglalja a külkereskedelemi forgalomba kerülő és abból kimaradó javakat és szolgáltatásokat.

Engel, Charles–Frankel, Jeffrey: Why Money Announcements Move Interest Rates: An Answer from the Foreign Exchange Market, in Sixth West Coast Academic/Federal Reserve Economic Research Seminar (Economic Review Conference Supplement). San Francisco: Federal Reserve Bank of San Francisco, 1983, 1–26. old. A Fed monetáris bejelentései, a kamatlábak és az árfolyamok közötti kapcsolatot tanulmányozza.

Froot, Kenneth A.– Rogoff, Kenneth: Perspectives on PPP and Long-Run Real Exchange Rates, in Gene M. Grossmann és Kenneth Rogoff, szerk. Handbook of International Economics, Vol. 3. Amsterdam: North-Holland Publishing Company, 1995. Az elméleti és empirikus munka naprakész kritikai áttekintése.

Kravis, Irving B.: Comparative Studies of National Income and Prices. Journal of Economic Literature 22 (1984. március), 1–39. old. Beszámoló az Egyesült Nemzetek által finanszírozott kutatási programról, amely több, mint 100 ország reáljövedelmét és árszínvonalát hasonlította össze.

McKinnon, Ronald I.–Kenichi, Ohno: Dollar and Yen: Resolving Economic Conflict between the United States and Japan. Cambridge, MA: MIT Press, 1997. Az USA-Japán kereskedelmi konfliktusra koncentrál a jen nagyon hosszú távú felértékelődésének okozójaként.

Marris, Robin: Comparing the Incomes of Nations: A Critique of the International Comparison Project. Journal of Economic Literature 22 (1984. március), 40–57. old. Irving B. Kravis beszámolójában leírt kutatás kritikai értékelése.

Metzler, Lloyd A.: Exchange Rates and the International Monetary Fund, in International Monetary Policies. Postwar Economic Studies 7. Washington, D. C.: Board of Governors of the Federal Reserve System, 1947, pp. 1-45. A szerző gyakorlottan és szkeptikusan alkalmazza a vásárlóerő paritást a Nemzetközi Valuta Alap által a II. világháború után beállított fix árfolyamok értékelésére.

Mishkin, Frederic S.: The Economics of Money, Banking and Financial Markets, 5. kiadás. New York: HarperCollins Publishers, 1998. A 6. fejezet tárgyalja az inflációt és a Fisher-hatást.

Officer, Lawrence: Purchasing Power Parity and Exchange Rates: Theory, Evidence and Relevance. Greenwich, CT: JAI Press Inc., 1982. A vásárlóerő paritási doktrina történetének és érvényességének széles körű áttekintése.

Stockman, Alain C.: The Equilibrium Approach to Exchange Rates. Federal Reserve Bank of Richmond Economic Review 73 (1987 március/április), 12–30. old. Elmélet és empirikus adatok egy, a jelen fejezet hosszú távú modelljéhez hasonló egyensúlyi árfolyammodellről.

Williamson, John (szerk.): Estimating EquilibriumExchange Rates. Washington D. C.: Institute for International Economics, 1994. Tanulmányok a hosszú távú reálárfolyamok kiszámításának alternatív megközelítéseiről a gyakorlatban.

Argy, Victor –Porter, Michael G.: The Forward Exchange Market and the Effects of Domestic and External Disturbances Under Alternative Exchange Rate Systems. International Monetary Fund Staff Papers 19 (November 1972) pp. 503–532. A fejezetben alkalmazott levezetéshez hasonló megközelítés.

Argy, Victor –Salop, Joanne K.: Price and Output Effects of Monetary and Fiscal Policies under Flexible Exchange Rates. International Monetary Fund Staff Papers 26 (June 1979) pp. 224–256. Egyes makroökonómiai lépések hatása a bérek indexálására és az ár-bér alkalmazkodási folyamatra vonatkozó feltételezés mellett.

Bergsten, C. Fred: International Adjustment and Financinag: The Lessons of 1985–1991. Washington, D.C.: Institute for International Economics, 1991. A fejlett országok folyó fizetési mérlegének alakulására vonatkozó elemzés és vita.

Bryant, Ralph C. et al. (szerk.): Empirical Macroeconomics for Interdependent Economies. Washington D.C.: Brookings Institution, 1988. E tanulmány 12 vezető nemzetgazdaságra vonatkozóan elemzi az egyes gazdaságpolitikai lépések hazai gazdasági folyamatokra és külkereskedelmére vonatkozó hatásait.

Dornbusch, Rudiger: Exchange Rate Expectations and Monetary Policy. Journal of International Economics 6 (August 1976), pp. 231–244. a monetáris politika és az árfolyam hatásmechanizmusának formális vizsgálata egy J-görbe hatást is magában foglaló modellben.

Dornbusch, Rudiger–Krugman, Paul: Flexible Exchange Rates int he Short Run. Brookings Papers on Economic Activity 3: 1976, pp. 537–575. A nemzetgazdaság rövid távú alkalmazkodási folyamatának elmélete és gyakorlata tökéletesen rugalmas árfolyamrendszer feltételezése mellett.

Frenkel, Jacob A.–Razin, Assaf: The Mundell-Fleming model a Quarter Century Later: A Unified Exposition. International Monetary Fund Staff Papers 34 (December 1987), pp. 567–620. A fejezet által tárgyalt modell további variációinak és hátterének részletesebb bemutatása.

Hopper, Peter–Marquez, Jaime: Exchange Rates, Prices and External Adjustment int he United States and Japan. In Peter B. Kenen, ed. Understanding Independence: The Macroeconomics of the Open Economy. Princenton: Princenton University Press, 1995. A kereskedelmi mérleg tételeit meghatározó makroökonómiai folyamatokra vonatkozó empirikus vizsgálatok áttekintése.

Krugman, Paul R.: Pricing to Market When the Exchange Rate Changes. In Sven W. Arndt és J. David Richardson, eds. Real-financial Linkages among Open Economies. Cambridge: MIT Press, 1987, pp. 49–70. Az árfolyam és az importárak közti kapcsolat elméleti elemzése.

Lawrence, Robert Z.: U.S. Current Account Adjustment: An Appraisal. Brookings Papers on Economic Activity 2: 1990, pp. 343-392. Az amerikai fizetési mérleg 1980-as évek végén tapasztalható alakulására vonatkozó statisztikai elemzés.

Mundell, Robert A.: International Economics, Chapter 17. New York: Macmillan, 1968. A gazdaságpolitikai beavatkozások hatásainak klasszikus vizsgálata tökéletesen rugalmas árfolyamrendszer feltételezése mellett.

Balbach, Anatol: The Mechanics of Intervention in Exchange Markets (Federal Reserve Bank of St. Louis Review 60, 1978. február, 2–7. old.) A jegybanki intervenció folyamatának részletes leírása.

Branson, William H.: Causes of Appreciation and Volatility of the Dollar (in: The U.S. Dollar – Recent Developments, Outlook, and Policy Options. Kansas City: Federal Reserve Bank of Kansas City, 1985, 33–52. old.) A nem tökéletes eszközhelyettesíthetőség melletti árfolyam-meghatározás modelljének kidolgozása és alkalmazása.

Henderson, Dale W.–Sampson, Stephanie: Intervention in Foreign Exchange Markets: A Summary of Ten Staff Studies (Federal Reserve Bulletin 69, 1983. november, 830–836. old.) Bemutatja az 1982 júniusában, Versailles-ban tartott gazdasági csúcstalálkozót követően megjelent, a Federal Reserve intervencióval kapcsolatos tanulmányának fontosabb következtetéseit.

Humpage, Owen F.: Institutional Aspects of U.S. Intervention (Federal Reserve Bank of Cleveland Economic Review30, 1994. I. negyedév, 2–19. old.) Bemutatja, hogyan koordinálja a Pénzügyminisztérium és a Federal Reserve a devizapiaci intervenciókat.

McKinnon, Ronald I.: A New Tripartite Monetary Agreement or a Limping Dollar Standard? (Princeton Essays in International Finance 106; International Finance Section, Department of Economics, Princeton University, 1974. október) A II. világháború utáni rögzített árfolyamrendszerek intervenciós technikáinak kritikája.

Mundell, Robert A.: Capital Mobility and Stabilization Policy Under Fixed and Flexible Exchange Rates (Canadian Journal of Economics and Political Science 29, 1963. november, 475–485. old. Új kiadásban megjelent: International Economics, New York: MacMillan, 1968, 18. fejezet) Korszakalkotó cikk a monetáris és költségvetési politika hatásáról különböző árfolyamrendszerekben.

Mussa, Michael: The Exchange Rate, the Balance of Payments and Monetary and Fiscal Policy Under a Regime of Controlled Floating(In: Jan Herin, Assar Lindbeck–Johan Myhrman (szerk.): Flexible Exchange Rates and Stabilization Policy. Boulder, CO: Westview Press, 1977, 97–116. old.) Ismerteti a fizetési mérleg és az árfolyam monetáris megközelítését.

Mussa, Michael: The Role of Official Intervention (Occasional Paper 6, New York: Group of Thirty, 1981.) A jegybank devizapiaci intervenciójának elméletét és gyakorlatát tárgyalja piszkos lebegtetés mellett.

Obstfeld, Maurice: Models of Currency Crises with Self-Fulfilling Features (European Economic Review 40, 1996. április, 1037–1048. old.) A valutaválságok legújabb elméleteinek összefoglalása.

Schwartz, Anna J.: Money in Historical Perspective (Chicago: University of Chicago Press, 1987.) A 13–16. fejezetek az aranystandardról és az alternatív árfolyamrendszerekről szólnak.

Weber, Warren E.: Do Sterilized Interventions Affect Exchange Rates? (Federal Reserve Bank of Minneapolis Quarterly Review 10, 1986. nyár, 14–23. old.) A sterilizált intervenció árfolyamra gyakorolt hatásának empirikus elemzése.

Bryant, Ralph C.: International Coordination of National Stabilization Policies. Brookings Institution, Washington, D. C., 1995. A nemzeti gazdaságpolitikák kölcsönhatásait és a nemzetközi együttműködés lehetőségeit vizsgálja.

Feldstein, Martin S.: Distinguished Lecture on Economics in Government: Thinking About International Economic Coordination. Journal of Economic Perspectives, 2. 1988. tavasz, 3–13. old. Nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés ellen érvel.

Friedman, Milton: The Case for Flexible Exchange Rates. In: Essays in Positive Economics. Ubiversity of Chicago Press, Chicago, 1953. 157–203. old. A lebegőárfolyam-rendszer érdemeinek klasszikus kifejtése.

Goldstein, Morris: The Exchange Rate System and the IMF: A Modest Agenda. Policy Analyses in International Economics, 39. Institute for International Economics, Washington, D. C.,1995. A nemzetközi együttműködésnek és az IMF-nek a jelenlegi árfolyamrendszerben játszott szerepét elemzi.

Johnson, Harry G.: The Case for Flexible Exchange Rates, 1969. Federal reserve Bank of St. Louis Review, 51. 1969. június, 12–24. old. A Bretton Woods-i rendszer lebegő árfolyamokkal történő helyettesítésére vonatkozó nagy hatású tanulmány.

Kindleberger, Charles P.: The Case for Fixed Exchange Rates, 1969. In: The International Adjustment Mechanism. Conference Series, 2. Federal Reserve Bank of Boston, Boston, 1970. 93–108. old. A lebegőárfolyam-rendszerrel kapcsolatos problémák bölcs, előrelátó elemzése.

Mussa, Michael: Macroeconomic Interdependence and the Exchange Rate regime. In: Dornbush, Rudiger–Frenkel, Jacob A. (szerk.): International Economic Policy. John Hopkins University Press, Baltimore, 1979. 160–204. pp. Rögzített- és lebegőárfolyam-rendszerben elemzi a gazdaságpolitikák kölcsönhatását.

Obstfeld, Maurice: International Currenci Experience: New Lessons and Lessons Relearned. Brookings Papers on Economic Activity, 1. 1995. 119–220. old. A valutaárfolyamok és gazdaságpolitikai döntések széles áttekintése a lebegő árfolyam kezdete óta.

Solomon, Robert: The International Monetary System, 1945–1981. Harper & Row, New York, 1982. A lebegő árfolyamok korai időszakát írja le a 15–19. fejezet.

Williamson, John: The Exchange Rate System. 2. kiadás. Policy Analyses in International Economics, 5. Institute for International Economics, Washington, D. C., 1985. Economics, 1985. A lebegő árfolyamok elleni vádirat és a célsávok melletti érvelés.