Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Reális alternatíva-e még a legtöbb ország számára a fix árfolyamok rendszere?

Reális alternatíva-e még a legtöbb ország számára a fix árfolyamok rendszere?

A Bretton Woods-i rendszert követő idők tapasztalatai egy további hipotézist is sugallnak: tartós rögzített árfolyam-megállapodások már nem is lehetségesek. Egy pénzügyileg integrált világban, amelyben pénzügyi tőke pillanatok alatt átáramlik a nemzeti pénzügyi piacok között, a rögzített árfolyamokat nem lehet hitelesen fenntartani hosszabb távon, hacsak nem hajlandóak az országok szigorúan korlátozni a tőke nemzetközi áramlását (ahogy Kína teszi), vagy, ami a másik szélső példa, monetáris partnereikkel közös valutát vezetnek be (amiként Európában). Mindezek hiányában, ahogy az érvelés mutatja, az árfolyamok rögzítésének kísérlete szükségképpen elveszíti hitelességét és így relatíve rövid életű lesz. Ilyen feltételek mellett a rögzített árfolyamok nem tudják biztosítani azokat az előnyöket, amelyeket támogatói ígérnek.[192]

A rögzített árfolyamok rendszerének ezen pesszimista szemlélete azon az elméleten alapszik, amely szerint a spekulatív valutaválságok legalábbis részben önbeteljesítő események lehetnek (lásd 17. fejezet). Ezen nézet szerint egy ország rögzített árfolyama, még szigorú monetáris és fiskális politika mellett sincs biztonságban a spekulatív támadásokkal szemben. Amikor az ország gazdasági hanyatlással találja szemben magát, ahogy ez végső soron megtörténik, a valutaspekulánsok azonnal lecsapnak és kierőszakolják, hogy a belföldi kamatlábak az égbe szökjenek és kellő gazdasági fájdalmat okoznak ahhoz, hogy a kormányzat végül feladja az árfolyamcélját.

A 20. század végén a rögzített árfolyamokkal szembeni spekulatív támadások – Európában, a Távol-Keleten és bárhol másutt – láthatóan egyre gyakrabban merültek fel. Ezen krízisek száma és körülményei alapján egyre nagyobb valószínűséget kölcsönözhetünk annak az érvnek, amely szerint lehetetlen hosszú távra rögzíteni a valutaárfolyamokat a szabad tőkeáramlás és a nemzeti gazdaságpolitika szuverenitásának megőrzése mellett.



[192] Egyik korai állítás, hogy a rögzített árfolyamrendszer, ha szabad tőkeáramlás mellett valósul meg, instabil lesz, lásd Obstfeld, Maurice: Floating Exchange Rates: Experience and Prospects. Brooking Papers on Economic Activity, 2:1985. 369–450. old. Frissebb elemzést találhatunk Eichengreen, Barry: International Monetary Arrangements for the 21st Century, Brookings Institution, Washington, D.C. 1994.; Svensson, Lars E. O. Fixed Exchange Rates as a Means to Price Stability: What Have We Learned? European Economic Review, 38. 1994. május. 447–468. old.; Obstfeld, Maurice–Rogoff, Kenneth: The Mirage of Fixed Exchange Rates. Journal of Economic Perspectives,9. 1995. ősz. 73–96. old.