Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

2. függelék. A fizetési mérleg monetáris megközelítése

2. függelék. A fizetési mérleg monetáris megközelítése

A fizetési mérleg és a pénzkínálat közötti szoros kapcsolat alapján a jegybanki tartalék változása a pénzpiaci események következményeként is felfogható. A fizetési mérleg ilyen jellegű elemzését a fizetési mérleg monetáris megközelítéseként tartják számon, amit Jacques J. Polak vezetésével Harry G. Johnson, Robert A. Mundell és a Chicagói Egyetem munkatársai dolgoztak ki az 1950-1960-as években az IMF egyik kutatási osztályán.[161]

A monetáris megközelítést egyszerű modellen keresztül mutatjuk be, amely a pénzpiaci eseményekhez kapcsolja a fizetési mérleg egyenlegének alakulását. Először idézzük fel, hogy a pénzpiac akkor van egyensúlyban, ha a reálpénzkínálat megegyezik a reálpénzkereslettel, vagyis:

M s / P = L ( R , Y ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamyta8aadaahaaWcbeqaa8qacaWGZbaaaOGaai4laiaadcfacqGH 9aqpcaWGmbWdamaabmaabaWdbiaadkfacaGGSaGaamywaaWdaiaawI cacaGLPaaapeGaaiOlaaaa@4068@ (17F2.1. egyenlet)

A jegybank külföldi eszközeit (hazai valutában mérve) jelölje F*, míg a belföldi eszközeinek (belföldi hiteleinek) nagyságát jelölje A. Ha a jegybank eszközei (F* + A) és a pénzkínálat közötti kapcsolatot meghatározó pénzmultiplikátor μ, akkor:

M s = μ ( F * + A ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamyta8aadaahaaWcbeqaa8qacaWGZbaaaOGaeyypa0JaeqiVd02d amaabmaabaWdbiaadAeacaGGQaGaey4kaSIaamyqaaWdaiaawIcaca GLPaaapeGaaiOlaaaa@4081@ (17F2.2. egyenlet)

A jegybank külföldi eszközeinek változása (ΔF*) megegyezik a fizetési mérleg egyenlegével (olyan ország esetében, amelynek valutája nem tartalékvaluta). A (17F2.1.) és (17F2.2.) egyenletek segítségével kifejezhető a jegybank külföldi eszközeinek nagysága:

F * = ( 1 / μ ) P L ( R , Y ) A . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamOraiaacQcacqGH9aqppaWaaeWaaeaapeGaaGymaiaac+cacqaH 8oqBa8aacaGLOaGaayzkaaWdbiaadcfacaWGmbWdamaabmaabaWdbi aadkfacaGGSaGaamywaaWdaiaawIcacaGLPaaapeGaai4eGiaadgea caGGUaaaaa@4576@

Ha feltételezzük, hogy μ konstans, akkor a fizetési mérleg többlete a következőképpen írható fel:

Δ F * = ( 1 / μ ) Δ [ P L ( R , Y ) ] Δ A . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaeuiLdqKaamOraiaacQcacqGH9aqppaWaaeWaaeaapeGaaGymaiaa c+cacqaH8oqBa8aacaGLOaGaayzkaaWdbiabfs5ae9aadaWadaqaa8 qacaWGqbGaamita8aadaqadaqaa8qacaWGsbGaaiilaiaadMfaa8aa caGLOaGaayzkaaaacaGLBbGaayzxaaWdbiaacobicqqHuoarcaWGbb GaaiOlaaaa@4BB9@ (17F2.3. egyenlet)

Az utóbbi egyenlet összefoglalja a fizetési mérleg monetáris megközelítésének következtetéseit. Az egyenlet jobb oldalának első tagja a nominális pénzkereslet változásait tükrözi, és egyéb tényezők változatlansága mellett azt vetíti előre, hogy a pénzkereslet növekedése a fizetési mérleg többletéhez és az ezzel járó magasabb pénzkínálathoz vezet, ami biztosítja a pénzpiaci egyensúly fennmaradását. Az egyenlet jobb oldalának második része a pénzpiac kínálati oldalát veszi figyelembe. Egyéb tényezők változatlansága mellett a belföldi hitelek emelkedése a pénzkínálat növekedését eredményezi, ezért a fizetési mérleg egyenlegének hiányba kell fordulnia ahhoz, hogy az ezt követő pénzkínálat-csökkenés helyreállítsa az egyensúlyt a pénzpiacon.

Mivel a fizetési mérleg megegyezik a folyó fizetési mérleg és a (tartalékműveleteket nem tartalmazó) tőkemérleg egyenlegének összegével (lásd a 12. fejezetet), a monetáris megközelítés előtti közgazdaságtan a folyó fizetési mérleg, illetve a tőkemérleg változásaival próbálta megmagyarázni a fizetési mérleg alakulását. A monetáris megközelítés hívta fel a figyelmet arra, hogy pénzpiaci egyensúlytalanság is okozhat fizetési mérleg problémákat, és ezért ezek megoldására monetáris politikai eszköz a legalkalmasabb. A túlzott belföldi hitelteremtés például a fizetési mérleg jelentős hiányához vezethet. Még ha a fizetési mérleg hiánya általában a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiányával is jár együtt, téves lenne ezt kizárólag a hazai termékek vagy aktívák iránti kereslet exogén visszaesésének tulajdonítani.

Ugyanakkor számos esetben a fizetési mérleg monetáris megközelítésű elemzése félrevezetheti a döntéshozókat. Tegyük fel például, hogy a hazai termékek iránti külföldi kereslet átmenetileg visszaesik, ami a folyó fizetési mérleg, és ezzel fizetési mérleg hiányához vezet. Ezek a hatások azonban (ha nincs a tőkemérleggel kapcsolatos szigorú korlátozás érvényben) átmeneti költségvetési expanzióval ellensúlyozhatók.

A monetáris megközelítés szerint az exportkereslet visszaesése a kibocsátás, és ezzel a pénzkereslet csökkenésén keresztül szintén a fizetési mérleg hiányához vezet. Helytelen lenne azonban, ha a döntéshozók a pénzkereslet csökkenését látva a belföldi hitelek visszafogásával próbálnák meg helyreállítani a fizetési mérleg egyensúlyát. Ha a jegybank a fizetési mérleg egyenlegének javítása érdekében mérsékli a belföldi hitelek növekedését, a munkanélküliség továbbra is magas marad, sőt akár emelkedhet is.

Bár a fizetési mérleg monetáris megközelítése rendkívül hasznos elemzési keret, a gazdaságpolitikai döntéseknél különösen óvatosan kell bánni vele. Ez a megközelítés általában a belföldi pénzkereslet, illetve pénzkínálat változásának közvetlen következményeként kialakult gazdaságpolitikai problémák megoldásához ad hasznos tanácsot.



[161] A monetáris megközelítés számos korai cikkét gyűjti össze a következő két könyv: Jacob A. Frenkel–Harry G. Johnson (szerk.): The Monetary Approach to the Balance of Payments (London: George Allen and Unwin, 1976), illetve a Nemzetközi Valutaalap: The Monetary Approach to the Balance of Payments (Washington, D.C.: International Monetary Fund, 1977).