Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. A jegybank devizapiaci intervenciója közvetlenül kapcsolódik a belföldi pénzkínálathoz. Amikor a jegybank külföldi eszközöket vásárol, a pénzkínálat automatikusan bővül. Hasonlóképpen, a jegybank devizaeladása automatikusan szűkíti a pénzkínálatot. A jegybanki mérleg bemutatja a devizapiaci intervenció pénzkínálatra gyakorolt hatását, mivel a jegybanki források, amelyek az eszközökkel együtt emelkednek, illetve csökkennek, képezik a belföldi pénzkínálat alapját. Az intervenció pénzkínálatra gyakorolt hatását a központi bank sterilizációval semlegesítheti. Sterilizáció nélkül a fizetési mérleg egyenlege attól függően hat a nemzeti pénzkínálatra, hogy a központi bankok hogyan osztoznak az egyensúlytalanságok finanszírozásának terheiben.

  2. A központi bank akkor rögzítheti valutájának árfolyamát külföldi valutához, ha a megállapított árfolyamon korlátlan mennyiségben hajlandó hazai pénzt külföldi eszközre váltani. A rögzített árfolyam fenntartásához a jegybanknak szükség esetén devizapiaci intervenciót kell végrehajtania, hogy megakadályozza a hazai eszközök túlkeresletének vagy túlkínálatának kialakulását. A jegybank valójában úgy alakítja a külföldi eszközeinek állományát – és ennek megfelelően a hazai pénzkínálatot –, hogy a rögzített árfolyam mellett biztosítsa a tőkepiacok állandó egyensúlyát.

  3. Ha a jegybank kötelezettséget vállal a rögzített árfolyam fenntartására, akkor fel kell áldoznia a monetáris politika stabilizációs célú használatát. A központi bank belföldi eszközvásárlása a devizatartalék azonos összegű csökkenéséhez vezet, így a pénzkínálat és a kibocsátás nem változik. A hazai eszközök eladása nyomán a devizatartalék azonos összeggel emelkedik, más hatást azonban nem fejt ki.

  4. A monetáris politikával ellentétben a fiskális politika rögzített árfolyam mellett hatásosabb eszköz, mint lebegő árfolyam esetén. Rögzített árfolyam mellett a fiskális expanzió rövid távon nem okoz az aggregált keresletet “kiszorító” felértékelődést. Ehelyett devizavásárlásra és a belföldi pénzkínálat bővítésére készteti a jegybankot. A leértékelés rövid távon szintén bővíti az aggregált keresletet és a pénzkínálatot. (A felértékelés ellentétes hatású.) Hosszú távon a költségvetési expanzió reálfelértékelődéshez, a pénzkínálat és a hazai árszint emelkedéséhez vezet, míg a leértékelés a pénzkínálat és az árszint hosszú távú szintjét az árfolyamváltozással arányosan megemeli.

  5. Fizetésimérleg-válság akkor következik be, ha a piaci szereplők arra számítanak, hogy a jegybank kiigazítja a valuta árfolyamát. Ha például a piac leértékelésre számít, a hazai kamatláb a külföldi fölé emelkedik, és a magántőke kiáramlása nyomán a devizatartalék drasztikusan csökken. Ha a gazdaság érzékeny a spekulációra, önbeteljesítő valutaválság alakulhat ki. Egyéb körülmények között azonban a valuta összeomlása az egymással összeegyeztethetetlen gazdaságpolitikai lépések szükségszerű következménye.

  6. Az irányított árfolyam-lebegtetés rendszerében a jegybank részben megőrzi képességét a belföldi pénzkínálat alakítására, amiért az árfolyam nagyobb változékonyságával fizet. Ha a bel- és külföldi kötvények nem tökéletes helyettesítők, a jegybank a sterilizált intervención keresztül a pénzkínálatot és az árfolyamot is befolyásolhatja. A tapasztalatok kevéssé támasztják alá azt a hipotézist, hogy a sterilizált intervenció jelentős közvetlen hatással van az árfolyamra. A sterilizált intervenció közvetve még akkor is fejthet ki hatást, ha a bel- és külföldi eszközök tökéletes helyettesítők, azaz nincs kockázati prémium. Ekkor az intervenció a szignálozási hatáson keresztül (devizapiaci jelzésként) érvényesül, amely megváltoztatja a piaci szereplők jövőbeli gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozásait.

  7. A rögzített árfolyamok olyan nemzetközi rendszere, amelyben az országok egy tartalékvalutához kötik valutáik értékét, alapvető aszimmetriát hordoz. A tartalékvalutát kibocsátó ország, amelynek nem kell rögzített árfolyamot fenntartani, monetáris politikájával bel- és külföldön egyaránt befolyásolhatja a gazdasági aktivitást. A többi országnak azonban nincs lehetősége arra, hogy monetáris eszközökkel hasson a hazai vagy külföldi kibocsátásra. Ez a gazdaságpolitikai aszimmetria abból fakad, hogy a tartalékvaluta országának nem kell vállalnia a fizetési mérleg finanszírozásának terhét.

  8. Az aranystandard rendszer, amelyben valamennyi valuta aranyban mért árát rögzítik, kiküszöböli a tartalékvaluta-rendszerrel együtt járó aszimmetriát, és korlátozza a nemzeti szintű pénzkínálat (túlzott) bővítését. Számos hátránya miatt azonban az aranystandard nem alkalmas arra, hogy a mai nemzetközi pénzügyi rendszer alapjául szolgáljon. Még a második világháború után felállított dollár-központú aranydeviza rendszer is végül működésképtelennek bizonyult.

Kulcsfogalmak

Fizetésimérleg-válság

Tőkemenekülés

Jegybanki mérleg

Leértékelés

Aranydeviza rendszer

Aranystandard

Nem tökéletes eszközhelyettesíthetőség

Irányított árfolyam-lebegtetés

Tökéletes eszközhelyettesíthetőség

Tartalékvaluta

Felértékelés

Kockázati prémium

Önbeteljesítő valutaválság

Devizapiaci intervenció szignálozási hatása

Sterilizált devizapiaci intervenció

Feladatok

  1. Mutassa meg, hogy rögzített árfolyam mellett hogyan hat a jegybank mérlegére a jegybank belföldi eszközeinek növekedése! Hogyan jelennek meg a jegybank devizapiaci műveletei a fizetési mérlegben?

  2. Ismételje meg az előző feladatot úgy, hogy a kormányzati kiadások növekednek!

  3. Mutassa meg, hogyan hat a váratlan leértékelés a jegybank mérlegére, illetve a fizetési mérlegre!

  4. A fejezetben bemutatott modell alapján magyarázza el, hogy miért javítja a leértékelés a folyó fizetési mérleg egyenlegét! (Gondoljon az előző fejezetben bevezetett XX görbére!)

  5. A New York Times a következőket írta 1986. szeptember 22-én (lásd a “Europeans May Prop the Dollar” című cikket a D1-es oldalon):

    A dollár árfolyamának német márkával szembeni gyengülését az európai jegybankok intervenciójával lehetne elkerülni. Ennek keretében márkáért kellene dollárt vásárolniuk. A devizapiac napi forgalma azonban összehasonlíthatatlanul nagyobb a jegybankok devizatartalékánál.

    Mivel a devizapiacon dollármilliárdok cserélnek gazdát naponta, az Egyesült Államok és Japán támogatása nélkül még az Európai Közösség gazdaságilag legbefolyásosabb két tagja – Nagy Britannia és Nyugat-Németország – sem lenne képes érzékelhető hatást elérni intervenció segítségével. Ugyanakkor a jegybankok intervenciós szándékának bejelentése önmagában is kelthet olyan lélektani hatást, amely jelentős eredménnyel járhat.

    Az elemzők szerint a jegybanki intervenció csak szeszélyes piaci körülmények között lehet hatásos, mint amilyet egy politikai merénylet előidézhet, vagy pedig amikor az intervenció olyan irányba próbálja befolyásolni az árfolyamot, amerre az amúgy is elmozdult.

    1. Egyetért azzal az állítással, hogy a német jegybanknak kevés befolyása van a német márka árfolyamára?

    2. Egyetért az utolsó bekezdésben szereplő véleménnyel az intervenció hatásosságáról?

    3. Magyarázza el, hogy “a jegybankok intervenciós szándékának bejelentése önmagában” hogyan fejthet ki “lélektani hatást”?

    4. Fogalmazza át a fenti cikkrészletet az ebben a fejezetben tanult fogalmakkal!

  6. Miért lehet érdemes egy kormánynak lemondani az önálló monetáris politikáról egy stabilabb árfolyam kedvéért?

  7. Hogyan érinti a költségvetési expanzió a folyó fizetési mérleget rögzített árfolyam mellett?

  8. Miért nem különbözik az egyszeri (átmeneti) és a folyamatos költségvetési expanzió hatása rögzített árfolyam mellett, amikor lebegő árfolyamnál ezek hatása eltér?

  9. A leértékelés gyakori eszköz a folyó fizetési mérleg egyenlegének javítására. Mivel azonban a folyó fizetési mérleg egyenlege megegyezik a belföldi megtakarítás és a hazai beruházások különbségével (lásd a 12. fejezetet), a javulás vagy a beruházások visszaesésével, vagy a megtakarítások növekedésével (vagy mindkettővel) függ össze. Hogyan hathat a leértékelés a megtakarításra, illetve a beruházásra?

  10. A DD-AA modell segítségével mutassa meg, hogy milyen hatása van a rögzített árfolyam mellett bevezetett importvámnak a fizetési mérlegre és a kibocsátásra! Mi történne, ha az összes ország importvám bevezetésével próbálná meg növelni a foglalkoztatottságot és javítani a fizetési mérleget?

  11. A jegybank tartaléka rendszerint megnő, ha egy valutaválságot követően leértékeli a valuta árfolyamát. Magyarázatot tud adni erre a tőkebeáramlásra a fejezetben bemutatott modell? Mi történik, ha a piac szerint a közeljövőben újabb leértékelés várható?

  12. Tételezzük fel, hogy a háború utáni “dollárstandard” rendszerben a külföldi jegybankok tartalékait nem amerikai állampapír, hanem maga a dollár képezte! Szimmetrikus vagy aszimmetrikus lett volna a nemzetközi kiigazítási mechanizmus ebben az esetben? (Gondolja végig, hogy mi történik az amerikai és japán pénzkínálattal, ha például a japán jegybank jenért vett dollárral növeli tartalékait!)

  13. Az elégtelen aranykínálat következtében kialakuló defláció elkerülésére néhány esetben bevezették a “bimetális” rendszert, amelyben a valuta árfolyamát az arany mellett az ezüst értékéhez is rögzítették. (Technikailag 1873-ig az Egyesült Államokban is bimetális rendszer volt.) Milyen problémák adódhatnak ebben a rendszerben?

  14. Elemezze a következő kijelentést: “Ha a bel- és külföldi eszközök tökéletes helyettesítők, akkor a jegybank számára közömbös, hogy monetáris politikai műveleteit belföldi vagy külföldi eszközzel hajtja végre.”

  15. Az Egyesült Államok devizapiaci intervencióit néha az úgynevezett Árfolyam-stabilizációs Alap (Exchange Stabilization Fund, ESF) hajtja végre, amely a Pénzügyminisztérium egyik osztályaként amerikai állampapírokból és külföldi eszközökből álló portfóliót kezel. Az ESF-nek a jen árfolyamának támogatására végrehajtott intervenciója például dolláreszközök eladását és jeneszközök vételét jelenti. Mutassa meg, hogy az ESF intervenciója automatikusan sterilizálódik, és így nem befolyásolja a pénzkínálatot! Milyen hatása van az ESF műveletének a devizakockázati prémiumra?

  16. A 17.6. ábrához hasonló grafikon segítségével magyarázza el, hogyan képes a jegybank nem tökéletes eszközhelyettesíthetőség mellett úgy befolyásolni a belföldi kamatlábat, hogy közben az árfolyam változatlan marad!