Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Hogyan rögzíti a jegybank az árfolyamot?

Hogyan rögzíti a jegybank az árfolyamot?

Miután megismertük, hogyan befolyásolják a jegybank devizapiaci műveletei a pénzkínálatot, a következőkben azt fogjuk megvizsgálni, hogyan rögzíti a jegybank az árfolyamot a devizapiaci intervenció segítségével.

Az árfolyamszint fenntartásához a jegybanknak a rögzített árfolyam mellett biztosítania kell a piaci szereplők devizapiaci igényeit. A 120 jenes dollárárfolyam rögzítésével például a japán jegybank nemcsak azt vállalja, hogy ezen az árfolyamon a piac tetszőleges mennyiségű dolláreszközét megvásárolja, hanem azt is, hogy ugyanilyen árfolyamon hajlandó – dollártartalékait csökkentve – bármilyen összegű jen megvételére. Ha a japán jegybank nem szünteti meg devizapiaci intervencióval a jen túlkeresletét vagy túlkínálatát, akkor az egyensúly csak az árfolyam elmozdulásával állhat helyre.

A jegybanknak csak akkor sikerül fenntartania a rögzített árfolyamot, ha pénzügyi műveleteivel biztosítja az adott árfolyam melletti tőkepiaci (portfólió-) egyensúly fennmaradását. A tőkepiaci egyensúly fennmaradásának folyamatát a korábbi fejezetekben használt, a deviza- és pénzpiac egyidejű egyensúlyát bemutató modell segítségével vizsgáljuk meg.

Devizapiaci egyensúly rögzített árfolyam mellett

Először gondoljuk végig, hogyan tartható fenn a devizapiaci egyensúly, ha a jegybank E0 szinten rögzíti az árfolyamot. A devizapiac a kamatparitás teljesülésekor van egyensúlyban, vagyis amikor a belföldi kamatláb (R) megegyezik a külföldi kamatláb (R*) és a hazai valuta külföldi valutával szemben várható leértékelődésének ((Ee – E)/E) összegével. Ha az árfolyam E0 szinten rögzített, és a piaci szereplők várakozása szerint nem is fog változni, a várható leértékelődés mértéke nulla. A kamatparitás feltétele szerint tehát E0 csak akkor lehet egyensúlyi árfolyam, ha

R = R * . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamOuaiabg2da9iaadkfacaGGQaGaaiOlaaaa@3A1F@

Mivel a devizapiaci szereplők nem számítanak az árfolyam elmozdulására, csak akkor hajlandóak belföldi és külföldi betéteket is tartani, ha ezek kamata megegyezik.[141]

A jegybanknak tehát a belföldi kamatlábat a külföldi kamatláb, R* szintjén kell tartania ahhoz, hogy a devizapiac a rögzített E0 árfolyam mellett legyen egyensúlyban. Mivel a belföldi kamatlábat a reálpénzkereslet és reálpénzkínálat kölcsönhatása határozza meg, a rögzített árfolyam elemzésekor a pénzpiacot is meg kell vizsgálnunk.

Pénzpiaci egyensúly rögzített árfolyam mellett

A belföldi kamatláb R* szinten tartásához a jegybanknak devizapiaci intervenció segítségével úgy kell alakítania a pénzkínálatot, hogy az R* kamatszint mellett a reálpénzkínálat megegyezzen a reálpénzkereslettel:

M s / P = L ( R * , Y ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamyta8aadaahaaWcbeqaa8qacaWGZbaaaOGaai4laiaadcfacqGH 9aqpcaWGmbWdamaabmaabaWdbiaadkfacaGGQaGaaiilaiaadMfaa8 aacaGLOaGaayzkaaWdbiaac6caaaa@4116@

Adott P és Y mellett a fenti egyensúlyi feltétel meghatározza, hogy mekkora legyen a pénzkínálat, ha a rögzített árfolyam konzisztens az R* kamatláb mellett kialakult tőkepiaci egyensúllyal.

Ha a jegybank a rögzített árfolyam fenntartása érdekében devizapiaci intervenciót hajt végre, akkor a belföldi pénzkínálatot automatikusan úgy kell igazítania, hogy a pénzpiaci egyensúly R = R* mellett maradjon fenn. Lássunk egy példát! Tegyük fel, hogy a jegybank E0 értéken rögzíti az árfolyamot, és a tőkepiacok egyensúlyban vannak. Mi történik, ha megnő a kibocsátás? Az E0 rögzített árfolyam fenntartásához a jegybanknak az ezen árfolyam melletti tőkepiaci egyensúlyt kell visszaállítania, miközben a piac arra számít, hogy az árfolyam a jövőben is E0 lesz. A kérdés tehát a következő: milyen jegybanki művelet tartja stabilan az árfolyamot, ha a piaci szereplők várakozása szerint az árfolyam változatlan marad?

A magasabb kibocsátás növeli a pénzkeresletet, ami normális esetben a belföldi kamatláb emelkedésével járna. Ha a piac továbbra is E0 árfolyamra számít, a hazai valutára felértékelődési nyomás nehezedik, amit a jegybank devizapiaci intervencióval, pontosabban külföldi eszközök vásárlásával hatástalanít. Mivel a jegybank a külföldi eszközért hazai valutával fizet, ez a művelet felszámolja a hazai valuta iránti túlkeresletet. Így a jegybank automatikusan növeli a pénzkínálatot, amíg E = E0 és R = R* mellett helyre nem áll a tőkepiacok egyensúlya.

Akkor is fenntartható a rögzített E0 árfolyam, ha a kibocsátás növekedésekor a jegybank nem vásárol külföldi eszközöket, hanem stabilan tartja a pénzkínálatot? A válasz nem. Ha a magasabb kibocsátást követő pénzpiaci túlkeresletet a jegybank nem elégíti ki, akkor a pénzpiaci egyensúly a belföldi kamatláb R* fölé emelkedésével valósul meg. Adott várakozások mellett a belföldi betétek hozama meghaladja a külföldi betéteken elérhető hozamot, aminek hatására a hazai valuta külföldi valutában kifejezett ára növekedni kezd. Jegybanki intervenció nélkül tehát az árfolyam E0 alá esik. A felértékelődés megakadályozására a jegybanknak hazai valuta eladásával külföldi eszközöket kell vásárolnia, amivel növeli a pénzkínálatot, és meggátolja, hogy a pénzpiaci túlkereslet R* fölé emelje a belföldi kamatlábat.

Grafikus elemzés

Az árfolyamrögzítés fenti mechanizmusa a korábban bevezetett grafikus eszközökkel is szemléltethető. A 17.1. ábra a devizapiac és a hazai pénzpiac egyidejű egyensúlyát mutatja E0 szinten rögzített és a várakozások szerint a jövőben nem módosuló árfolyam mellett.

17.1. ábra - Tőkepiaci egyensúly rögzített E0 szinten rögzített árfolyam mellett

kepek/17.1.png


Ha a kibocsátás Y1-ről Y2-re nő, akkor az E0 rögzített árfolyam fenntartásához a jegybanknak külföldi eszközt kell vásárolnia, amivel a pénzkínálatot M1-ről M2-re növeli.

A pénzpiaci egyensúly kezdetben az ábra alsó részén található 1-es pontban valósul meg. Az ábra azt mutatja, hogy adott P árszint és Y1 nemzeti jövedelem mellett a pénzkínálatnak M1 összegűnek kell lennie ahhoz, hogy a hazai kamatláb megegyezzen az R* külföldi kamatlábbal. Az ábra felső részének 1’ pontja a devizapiaci egyensúlyt jelzi. Ha a jövőben várható árfolyam E0, akkor a kamatparitás feltétele csak akkor egyenértékű az R = R* feltétellel, ha a mai árfolyam is E0.

Ahhoz, hogy megértsük, miként kell a jegybanknak a makrogazdasági változásokra reagálnia az árfolyam E0 szinten tartásához, tekintsük ismét az emelkedő jövedelem esetét. A jövedelem emelkedése (Y1-ről Y2-re) a kamatláb minden szintje mellett megnöveli a reálpénzkeresletet, így a 17.1. ábra aggregált pénzkeresleti függvényét lefelé tolja. A fentiekben említettük, hogy a rögzített árfolyam fenntartásának szükséges feltétele, hogy helyreálljon a tőkepiac jelenbeli egyensúlya (a jelenbeli portfólióegyensúly), miközben a jövőben várható árfolyam továbbra is E0. Ennek megfelelően azt feltételezzük, hogy az ábra felső részének negatív meredekségű görbéje nem mozdul el.

Ha a központi bank nem reagál, az új pénzpiaci egyensúly a 3. pontban alakulna ki. Mivel itt a belföldi kamatláb magasabb, mint R*, a devizapiaci egyensúly csak a valuta felértékelődése mellett, a 3’ pontban valósulhat meg.

Ha a jegybank fenn akarja tartani a valuta rögzített árfolyamát, akkor a felértékelődés ellensúlyozására külföldi eszközök vásárlásába kell fognia. Ahogy a korábbiakban láttuk, a központi bank külföldi eszközeinek emelkedése a hazai pénzkínálat bővülésével jár együtt. A jegybank addig folytatja a külföldi aktívák vásárlását, amíg a pénzkínálat M2 szintre nő. Az így kialakuló pénzpiaci egyensúlyban (az ábra 2. pontjában) a belföldi kamatláb ismét megegyezik R*-gal. Ezen belföldi kamatszint mellett a devizapiaci egyensúly az 1’ pontban marad, és az egyensúlyi árfolyam továbbra is E0.



[141] A piaci szereplők még rögzített árfolyam mellett is várhatják az árfolyam kiigazítását. Ilyenkor a devizapiaci egyensúly eléréséhez a belföldi kamatlábnak meg kell egyeznie külföldi kamatláb és a hazai valuta várható leértékelődésének összegével. Később megvizsgáljuk ezt a lehetőséget is, most azonban tételezzük fel, hogy a piac nem számít árfolyam-kiigazításra.