Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

20. fejezet - Rögzített árfolyam és devizapiaci intervenció

20. fejezet - Rögzített árfolyam és devizapiaci intervenció

Tartalom

Miért érdekes a rögzített árfolyam?
Jegybanki intervenció és a pénzkínálat
A jegybank mérlege és a pénzkínálat
Devizapiaci intervenció és a pénzkínálat
Sterilizáció
A fizetési mérleg és a pénzkínálat
Hogyan rögzíti a jegybank az árfolyamot?
Devizapiaci egyensúly rögzített árfolyam mellett
Pénzpiaci egyensúly rögzített árfolyam mellett
Grafikus elemzés
Stabilizációs politika rögzített árfolyam mellett
Monetáris politika
Fiskális politika
Árfolyam-kiigazítás
A gazdaság alkalmazkodása a fiskális politikához és az árfolyam-kiigazításhoz
Fizetésimérleg-válság és tőkemenekülés
Irányított lebegtetés és sterilizált intervenció
Tökéletes eszközhelyettesíthetőség és a sterilizált intervenció hatástalansága
Devizapiaci egyensúly nem tökéletes eszközhelyettesíthetőség esetén
A sterilizált intervenció hatása nem tökéletes eszközhelyettesíthetőség esetén
A sterilizált intervenció tapasztalatai
Az intervenció mint devizapiaci jelzés (signal)
Tartalékvaluták a világ pénzügyi rendszerében
A tartalékvaluta-rendszer működése
A tartalékközpont aszimmetrikus helyzete
Az aranystandard rendszer
Az aranystandard működése
Szimmetrikus monetáris alkalmazkodás az aranystandard rendszerben
Az aranystandard előnyei és hátrányai
Az aranydeviza rendszer
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
1. függelék. Devizapiaci egyensúly nem tökéletes eszközhelyettesíthetőség esetén
Kereslet
Kínálat
Egyensúly
2. függelék. A fizetési mérleg monetáris megközelítése
3. függelék. Mikor következik be a fizetésimérleg-válság?

Az előző néhány fejezetben kidolgozott modell segítségével megérthetjük, hogy a tőke- és termékpiacok kölcsönhatása hogyan határozza meg egy ország valutaárfolyamát és nemzeti jövedelmét. Modellünket használtuk fel arra, hogy bemutassuk, hogy a monetáris és fiskális politika miként biztosíthatja a teljes foglalkoztatást és az árstabilitást.

A kifejtést egyszerűsítendő feltettük, hogy az árfolyam tökéletesen rugalmas, vagyis a nemzeti jegybankok az árfolyam-alakulás befolyásolására nem folytatnak devizapiaci kereskedést. A valóságban azonban a tökéletes árfolyam-rugalmasság ritkán teljesül. A korábbiakban említettük, hogy a második világháború és 1973 között a világgazdaság a rögzített dollárárfolyam rendszerében működött, amelyben a központi bankok a nemzeti valuta árfolyamát rendszeres devizakereskedéssel tartották a nemzetközi megállapodásnak megfelelő szinten. A fejlett országokban jelenleg az irányított lebegtetés hibrid árfolyamrendszere működik, amelyben a gazdaságpolitikusok megpróbálhatják mérsékelni az árfolyam kilengéseit, anélkül azonban, hogy egy mereven rögzített szint fenntartására kényszerülnének. A 22. fejezetben ismertetett okokból számos fejlődő országban fennmaradt a hatósági árfolyamrögzítés valamilyen formája.

Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogy a központi bank devizapiaci intervenciója miként biztosítja a rögzített árfolyam fenntartását, és hogyan működik a gazdaságpolitika rögzített árfolyam mellett. A következőkben azt is megérthetjük, hogy milyen szerepet játszik a jegybank devizapiaci intervenciója az árfolyam meghatározásában az irányított lebegtetés keretei között.

Miért érdekes a rögzített árfolyam?

A rögzített árfolyamok vizsgálata idejétmúlt foglalatosságnak tűnhet egy olyan korban, amikor az újságok nap mint nap a vezető valuták hirtelen árfolyamváltozásairól tudósítanak. A fix árfolyamok iránti érdeklődésünk mégsem pusztán a szellem balga fényűzése, és nem is a rég letűnt idők iránti nosztalgia vagy az elképzelt világok iránti megszállott vonzódás élteti. Négy okunk is van arra, hogy megértsük a rögzített árfolyamok működését, mielőtt belevágunk az aktuális gazdaságpolitikai problémák elemzésébe.

  1. Irányított lebegtetés. Korábban jeleztük, hogy a központi bankok az árfolyam-alakulás befolyásolására gyakran alkalmaznak devizapiaci intervenciót. Így bár a fejlett országok dollárral szembeni valutaárfolyamait a kormányzatok ma nem rögzítik, nem is hagyják teljesen szabadon lebegni. A lebegő dollárárfolyamok rendszerét ezért gyakran piszkos lebegtetésnek nevezik, hogy megkülönböztessék a tiszta lebegtetéstől, amelyben a kormány közvetlenül nem próbálja az árfolyam-alakulást befolyásolni. (A korábbi fejezetekben kidolgozott árfolyammodell tiszta lebegtetést, vagyis tökéletesen rugalmas árfolyamokat feltételezett.[137]) Mivel a jelenlegi pénzügyi rendszer a “tiszta” rögzítés és lebegtetés keresztezése, a rögzített árfolyamok megértésével betekinthetünk a lebegő árfolyamrendszerben végrehajtott devizapiaci intervenció hatásaiba.

  2. Regionális valutaegyezmények. Bizonyos országok valutauniót alkotnak, amelyben a tagok valutáik árfolyamát kölcsönösen rögzítik, míg az unión kívüli országok valutáihoz képest megengedik az árfolyam ingadozását. Jelenleg például Dánia és Görögország az Európai Unió Árfolyam-mechanizmusa (ERM) értelmében az euróhoz köti a nemzeti valuta értékét.

  3. Fejlődő és rendszerváltó országok. A valutáikat a dollárral szemben lebegtető fejlett országok a világ összes országának kevesebb, mint hatodát alkotják. Számos fejlődő és rendszerváltó ország kötött árfolyamrendszert használ, amelyben a nemzeti valuta értékét rögzítik, gyakran a dollárhoz, néha valamely dolláron kívüli valutához vagy valamely hatóságilag megválasztott valutakosárhoz. A 17.1. táblázat bemutatja, hogy a világ országainak csaknem fele alkalmaz valamiféle árfolyam-rögzítést. Izland például egy valutakosárhoz, míg Argentína a dollárhoz, Szenegál a francia frankhoz köti valutájának értékét. Csak akkor érthetjük meg a fejlődő országok problémáit, ha figyelembe vesszük az árfolyamrögzítés következményeit.

  4. A múlt tanulságai leckék a jövőre. A nemzetközi pénzügyi rendszer számos időszakban a rögzített árfolyamok szabályai szerint működött, például az első világháború előtt, az 1920-as évek közepétől 1931-ig, majd 1945 és 1973 között. Mostanában sok közgazdász és politikus elégedetlen a lebegő árfolyamok rendszerével, és gyakran javasolnak olyan nemzetközi egyezményeket, amelyek (valamilyen formában) felújítanák a rögzített árfolyamrendszert. Vajon jól járna-e a világgazdaság egy ilyesféle tervvel? Kik lennének a rendszer nyertesei, és kik a vesztesek? Ahhoz, hogy összehasonlíthassuk a rögzített és lebegő árfolyamrendszer előnyeit (ez a 19. fejezet témája), meg kell értenünk a fix árfolyamok működését.

17.1. táblázat. Különböző országok árfolyamrendszere (1998. március 31-i állapot)

A 17.1-es táblázat folytatása

Forrás: Nemzetközi Valutaalap: International Financial Statistics, 1998. november



[137] Kérdéses, hogy létezett-e valaha is valódi tiszta lebegtetés. A gazdaságpolitikai lépések általában hatással vannak a valutaárfolyamra, és a kormányok figyelembe veszik döntéseik árfolyamra gyakorolt következményeit.