Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

3. FÜGGELÉK: A Marshall–Lerner feltétel és a kereskedelmi rugalmasságokra vonatkozó empirikus becslések

3. FÜGGELÉK: A Marshall–Lerner feltétel és a kereskedelmi rugalmasságokra vonatkozó empirikus becslések

A fejezetben alkalmazott levezetés során feltételeztük, hogy a hazai valuta leértékelődése növeli a folyó fizetési mérleg egyenlegét. Megemlítettük továbbá azt is, hogy e feltétel érvényessége erősen függ a valutaárfolyamnak az export és import volumenére kifejtett hatásának erősségétől. E függelékben bemutatjuk azt a feltételt, amelyen az általunk érvényesnek ítélt összefüggés a valutaárfolyam és a folyó fizetési mérleg között biztosan fennáll. A feltételt Marshall-Lerner feltételnek hívják, s azt állítja, hogy minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve a reálleértékelődés növeli a folyó fizetési mérleg egyenlegét akkor, ha az export és az import függvénye megfelelő mértékben rugalmasan reagál a reálárfolyam változására. (A feltétel a nevét Alfred Marshall és Abba Lerner közgazdászokról kapta, akik először mutattak rá ezen összefüggés érvényesülésére.) miután levezettük a Marshall-Lerner feltételt, tanulmányozzuk a kereskedelmi rugalmasságokra vonatkozó empirikus becsléseket, s ezek alapján megpróbáljuk elemezni a reálárfolyam és a folyó fizetési mérleg egyenlege között meghúzódó kapcsolatot.

Kiindulásképpen írjuk fel a folyó fizetési mérleg egyenlegét az export és import különbségeként hazai termék és szolgáltatásegységben kifejezve;

C A ( E P * / P , Y d ) = E X ( E P * / P ) I M ( E P * / P , Y d ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaam4qaiaadgeapaWaaeWaaeaapeGaamyraiaadcfacaGGQaGaai4l aiaadcfacaGGSaGaamywa8aadaahaaWcbeqaa8qacaWGKbaaaaGcpa GaayjkaiaawMcaa8qacqGH9aqpcaWGfbGaamiwa8aadaqadaqaa8qa caWGfbGaamiuaiaacQcacaGGVaGaamiuaaWdaiaawIcacaGLPaaape Gaai4eGiaadMeacaWGnbWdamaabmaabaWdbiaadweacaWGqbGaaiOk aiaac+cacaWGqbGaaiilaiaadMfapaWaaWbaaSqabeaapeGaamizaa aaaOWdaiaawIcacaGLPaaapeGaaiOlaaaa@53BD@

A fenti egyenletben az export kizárólag az EP*/P függvénye, miután a külföldi jövedelem értékét adottnak feltételezzük.

Jelöljük a továbbiakban q-val a reálárfolyam EP*/P aktuális értékét, s legyen EX* a hazai export értékének külföldi termék- és szolgáltatásegységben mért értéke. Az EX* fogalmának bevezetése mögött meghúzódó gondolat az, hogy a hazai import külföldi termék és szolgáltatásegységben kifejezett értéke megegyezik a hazai nemzetgazdaságba irányuló külföldi export értékével. Miután a q-t a külföldi termékek hazai termék és szolgáltatásegységben kifejezett árának tekintettük, az IM és az EX* között felírható az alábbi összefüggés:

I M = q × E X * , MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamysaiaad2eacqGH9aqpcaWGXbGaey41aqRaamyraiaadIfacaGG QaGaaiilaaaa@3EC3@

azaz a hazai termékegységben kifejezett import értéke megegyezik a hazai termékegység és a külföldi termékegység hányadosaként kifejezett reálárfolyam és a külföldi termékegységben kifejezett import szorzatával.[136]

Ennek megfelelően a folyó fizetési mérleg egyenlegét megadhatjuk az alábbi formában is:

C A ( q , Y d ) = E X ( q ) q × E X * ( q , Y d ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaam4qaiaadgeapaWaaeWaaeaapeGaamyCaiaacYcacaWGzbWdamaa CaaaleqabaWdbiaadsgaaaaak8aacaGLOaGaayzkaaWdbiabg2da9i aadweacaWGybWdamaabmaabaWdbiaadghaa8aacaGLOaGaayzkaaWd biaacobicaWGXbGaey41aqRaamyraiaadIfacaGGQaWdamaabmaaba WdbiaadghacaGGSaGaamywa8aadaahaaWcbeqaa8qacaWGKbaaaaGc paGaayjkaiaawMcaa8qacaGGUaaaaa@4EE2@

Jelöljük EXq-val azt a mutatót, amely megmutatja, a q növekedésének (reálleértékelődés) exportkeresletre kifejtett hatását, s legyen EXqMathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadweacaWGyb Waa0baaSqaaiaadghaaeaacqGHxiIkaaaaaa@39A4@ az a mutató, amely a q növekedésének az import nagyságára kifejtett hatását méri. Ekkor

E X q = Δ E X / Δ q ,   E X q = Δ E X * / Δ q MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadweacaWGyb WaaSbaaSqaaiaadghaaeqaaOGaeyypa0JaeuiLdqKaamyraiaadIfa caGGVaGaeuiLdqKaamyCaiaacYcacaqGGaGaamyraiaadIfadaqhaa WcbaGaamyCaaqaaiabgEHiQaaakiabg2da9iabfs5aejaadweacaWG ybGaaiOkaiaac+cacqqHuoarcaWGXbaaaa@4CC6@

A fejezetben alkalmazott levezetés során többször is utaltunk már arra ,hogy az EXq értéke pozitív (a reálleértékelődés megdrágítja a külföldi termékeket a hazai termékekhez és szolgáltatásokhoz képeset, így növeli az export értékét), míg az EXqMathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadweacaWGyb Waa0baaSqaaiaadghaaeaacqGHxiIkaaaaaa@39A4@ negatív (az a tény, hogy a külföldi termékek relatíve drágábbá váltak a hazai termékhez képeset csökkenti az importkereslet értékét). E definíciók felhasználásával most bemutatjuk, ceteris paribus hogyan hat a q növekedése a folyó fizetési mérleg egyenlegére.

1 indexszel jelölve a q változása előtti értékeket és 2 indexszel jelölve az egyes változók által a q változása után felvett értékeket, a folyó fizetési mérleg egyenlege egy Dq = q2q1 nagyságú reálárfolyam változás hatására az alábbi képlet segítségével leírható módon változik:

Δ C A = C A 2 C A 1 = ( E X 2 q 2 × E X * 2 ) ( E X 1 q 1 × E X * 1 )           = Δ E X ( q 2 × Δ E X * ) ( Δ q × E X * 1 ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOabaeqabaGaeuiLdq Kaam4qaiaadgeacqGH9aqpcaWGdbGaamyqamaaCaaaleqabaGaaGOm aaaakiabgkHiTiaadoeacaWGbbWaaWbaaSqabeaacaaIXaaaaOGaey ypa0JaaiikaiaadweacaWGybWaaWbaaSqabeaacaaIYaaaaOGaeyOe I0IaamyCamaaCaaaleqabaGaaGOmaaaakiabgEna0kaadweacaWGyb WaaWbaaSqabeaacaGGQaGaaGOmaaaakiaacMcacqGHsislcaGGOaGa amyraiaadIfadaahaaWcbeqaaiaaigdaaaGccqGHsislcaWGXbWaaW baaSqabeaacaaIXaaaaOGaey41aqRaamyraiaadIfadaahaaWcbeqa aiaacQcacaaIXaaaaOGaaiykaaqaaiaabccacaqGGaGaaeiiaiaabc cacaqGGaGaaeiiaiaabccacaqGGaGaaeiiaiabg2da9iabfs5aejaa dweacaWGybGaeyOeI0IaaiikaiaadghadaahaaWcbeqaaiaaikdaaa GccqGHxdaTcqqHuoarcaWGfbGaamiwamaaCaaaleqabaGaaiOkaaaa kiaacMcacqGHsislcaGGOaGaeuiLdqKaamyCaiabgEna0kaadweaca WGybWaaWbaaSqabeaacaGGQaGaaGymaaaakiaacMcacaGGUaaaaaa@78D2@

Az egyenlet mindkét oldalát Dq-val osztva megkapjuk, hogyan reagál a folyó fizetési mérleg egyenlege a q változására:

Δ C A / Δ q = E X q ( q 2 × E X q * ) E X * 1 . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiabfs5aejaado eacaWGbbGaai4laiabfs5aejaadghacqGH9aqpcaWGfbGaamiwamaa BaaaleaacaWGXbaabeaakiabgkHiTiaacIcacaWGXbWaaWbaaSqabe aacaaIYaaaaOGaey41aqRaamyraiaadIfadaqhaaWcbaGaamyCaaqa aiaacQcaaaGccaGGPaGaeyOeI0IaamyraiaadIfadaahaaWcbeqaai aacQcacaaIXaaaaOGaaiOlaaaa@4E75@

A fenti egyenletben együtt jelenik meg a reálárfolyam változásának a folyó fizetési mérleg egyenlegére gyakorolt hatásának két típusa: a volumenhatás és az értékhatás. Az egyenlet EXq-t és EXqMathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadweacaWGyb Waa0baaSqaaiaadghaaeaacqGHxiIkaaaaaa@39A4@ -t magába foglaló része a volumenhatást reprezentálja, azaz megmutatja, hogy a q változása pontosan mennyivel változtatta meg az exportált és az importált termékek mennyiségét. E két tényező különbsége mindig pozitív, miután EXq > 0 és EXqMathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadweacaWGyb Waa0baaSqaaiaadghaaeaacqGHxiIkaaaaaa@39A4@ < 0. A fenti egyenlet utolsó tagja EX*1 az értékhatást reprezentálja, s az egyenletben egy mínusz előjellel jelenik meg. Ez számunkra azt mutatja, hogy a q növekedése csökkenti a folyó fizetési mérleg egyenlegét annak a ténynek köszönhetően, hogy növeli az importált termékek és szolgáltatások hazai termékegységben kifejezett értékét.

Most már csupán arra vagyunk kíváncsiak, hogy valóban egy pozitív érték jelenik meg a fenti egyenlet jobb oldalán, azaz tényleg igaz-e az az állítás, miszerint a reálleértékelődés növeli a folyó fizetési mérleg egyenlegét. A kérdés megválaszolásához először definiáljuk az exportkereslet q szerinti rugalmasságát:

h = ( q 1 / E X 1 ) E x q , MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamiAaiabg2da98aadaqadaqaa8qacaWGXbWdamaaCaaaleqabaWd biaaigdaaaGccaGGVaGaamyraiaadIfapaWaaWbaaSqabeaapeGaaG ymaaaaaOWdaiaawIcacaGLPaaapeGaamyraiaadIhapaWaaSbaaSqa a8qacaWGXbaapaqabaGcpeGaaiilaaaa@4318@

illetve az importkereslet q szerinti rugalmasságát:

η * = ( q 1 / E X * 1 ) E X q * . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiabeE7aOjaacQ cacqGH9aqpcqGHsislcaGGOaGaamyCamaaCaaaleqabaGaaGymaaaa kiaac+cacaWGfbGaamiwamaaCaaaleqabaGaaiOkaiaaigdaaaGcca GGPaGaamyraiaadIfadaqhaaWcbaGaamyCaaqaaiaacQcaaaGccaGG Uaaaaa@45A7@

(Az η* definíciójában egy mínusz előjel is szerepel, miután EXqMathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadweacaWGyb Waa0baaSqaaiaadghaaeaacqGHxiIkaaaaaa@39A4@ < 0 mellett a kereskedelmi rugalmasságokat pozitív számmal kívánjuk definiálni.) Térjünk vissza a ΔCAq egyenlethez, s szorozzuk ennek jobb oldalát q1/EX1-el. Az így kapott kifejezésben már csak rugalmassági értékek szerepelnek. Amennyiben feltételezzük, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege kiinduló állapotban nulla, azaz EX1 = q1 × EX*1, az utolsó lépésünk alapján a ΔCA/Δq értéke akkor és csak akkor lehet pozitív, ha teljesül, hogy

h + ( q 2 / q 1 ) h * 1 > 0. MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamiAaiabgUcaR8aadaqadaqaa8qacaWGXbWdamaaCaaaleqabaWd biaaikdaaaGccaGGVaGaamyCa8aadaahaaWcbeqaa8qacaaIXaaaaa GcpaGaayjkaiaawMcaa8qacaWGObGaaiOkaiaacobicaaIXaGaeyOp a4JaaGimaiaac6caaaa@43E4@

Amennyiben a q változása végtelenül kicsi, azaz q1 q2, ahhoz, hogy a reálleértékelődés növelje a folyó fizetési mérleg egyenlegét, az alábbi feltételnek kell teljesülnie:

h + h * > 1. MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamiAaiabgUcaRiaadIgacaGGQaGaeyOpa4JaaGymaiaac6caaaa@3BEA@

Ezt nevezzük Marshall-Lerner feltételnek. A feltétel arra mutat rá, hogy abban az esetben, ha a folyó fizetési mérleg kiinduló állapotban egyensúlyban volt, a reálleértékelődés akkor és csak akkor okoz pozitív egyenleget, ha az export és az importkereslet relatív árrugalmassági értékeinek összege meghaladja az egyet. (Amennyiben a folyó fizetési mérleg kiinduló állapotban nincs egyensúlyban, a feltétel alapvetően bonyolultabbá válik.) Hangsúlyozzuk azonban, hogy a Marshall-Lerner feltétel levezetése során végig feltételeztük, hogy a q változása közben a rendelkezésre álló jövedelem értéke nem módosul.

Megkaptuk tehát a Marshall-Lerner feltételt, figyelmünket immár arra irányíthatjuk, hogy vajon összhangban áll-e az általunk meghatározott, s a fejezet során végig alkalmazott feltétel, miszerint a reálleértékelődés növeli a folyó fizetési mérleg egyenlegét, a kereskedelmi mérleg elemeinek empirikus vizsgálata során becsült rugalmassági mutatók értékeivel. A 16AIII.1. táblázat a Nemzetközi Valutaalap által becsült rugalmassági értékeket foglalja össze. A táblázat három, egyre hosszabb időtávon adja meg az export és az import árrugalmasságára vonatkozó becsült értékeket, így nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az export és az importkereslet az általunk elemzett J-görbe, vagy hídfő effektusnak megfelelően alkalmazkodik a relatív árváltozáshoz. Az "azonnali" rugalmasság az első hat hónapban becsli a relatív árváltozás kereskedelemre gyakorolt hatását, a rugalmasság "rövid távon" mért értéke az alkalmazkodási időszakot egy évre terjeszti ki, míg a "hosszú táv" egy hipotetikusan végtelen alkalmazkodási időstávot feltételez.

16F3.1. táblázat - Az iparcikkek nemzetközi kereskedelmében érvényesülő rugalmassági mutatók.

 

η

η*

Ország

Azonnali

Rövid távú

Hosszú távú

Azonnali

Rövid távú

Hosszú távú

Ausztria

0,39

0,71

1,37

0,03

0,36

0,80

Belgium

0,18

0,59

1,55

0,70

Nagy-Britannia

0,31

0,60

0,75

0,75

Kanada

0,08

0,40

0,71

0,72

0,72

0,72

Dánia

0,82

1,13

1,13

0,55

0,93

1,14

Franciaország

0,20

0,48

1,25

0,49

0,60

Németország

1,41

0,57

0,77

0,77

Olaszország

0,56

0,64

0,94

0,94

0,94

Japán

0,59

1,01

1,61

0,16

0,72

0,97

Hollandia

0,24

0,49

0,89

0,71

1,22

1,22

Norvégia

0,40

0,74

1,49

0,01

0,71

Svédország

0,27

0,73

1,59

0,94

Svájc

0,28

0,42

0,73

0,25

0,25

0,25

Egyesült Államok

0,18

0,48

1,67

1,06

1,06


Megjegyzés: A táblázat adatai Jacques R. Artus és Malcolm . Knight Issues in the Assessment of the Exchange Rates of Industrial Countrise, Occasional Paper 29, Washington, D.C.: International Monetary Fund, July 1984, Table 4. alapján készült. Vízszintes vonallal jeleztük azokat a pontokat, amelyre vonatkozó becslés nem állt rendelkezésünkre.

A legtöbb országban az azonnali rugalmassági mutatók értéke láthatóan oly kicsi, hogy összegük nem haladhatja meg az egyet. Miután az azonnali rugalmasságok becsölt értékei alapján a Marshall-Lerrner feltétel szinte semelyik nemzetgazdaságban nem teljesül, jó okunk van feltétezni, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegének a reálleértékelődést követő azonnali romlása a J-görbe hatásnak köszönhető.

Az is kiolvasható a táblázatból, hogy rövid távon már a legtöbb ország, míg hosszú távon szinte kivétel nélkül az összes nemzetgazdaság eleget tesz a Marshall-Lerner feltétel követelményeinek. Az empirikus tapasztalatok tehát konzisztensek a fejezet során alkalmazott feltétellel: a nagyon rövid időtáv kivételével a reálleértékelődés nagy valószínűséggel javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét, míg a reálfelértékelődés hatása nagy valószínűséggel a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlásában figyelhető meg.



[136] Ahogy e fejezetben már figyelmeztettünk, a reálárfolyamnak a relatív output árakkénti azonosítása nem egészen pontos, hiszen az definíció szerint a kiadási kosarak relatív ára. Gyakorlati célokra azonban a kettő közti különbség általában nem jelentős. Jelen elemzésünkkel szembeni komolyabb kifogás inkább az lehet, hogy a nemzeti kibocsátás részben kereskedelmi forgalomba nem kerülő árukból áll, és a reálárfolyamnak ezek árát is figyelembe kell vennie. A nemzeti outputok összetételének figyelembe vételéből fakadó további komplikációk elkerülése érdekében itt egyszerűen feltételezzük, hogy a reálárfolyam jól közelíthető az import exportegységekben mért relatív árával.