Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

1. FÜGGELÉK: Az IS-LM modell és a DD-AA modell

1. FÜGGELÉK: Az IS-LM modell és a DD-AA modell

E függelékben megpróbálunk rávilágítani a fejezetben vázolt DD-AA modell és a nemzetközi közgazdaságtan által feltett kérdésekre megoldást kínáló igen gyakran használatos modell, az IS-LM modell közti összefüggésekre. Az IS-LM modell gyakorlatilag a DD-AA modell egy kiterjesztett változatának tekinthető, amelyben megengedjük, hogy a kamatláb változása módosítsa a nemzetgazdaság kibocsátási szintjének értékét.

Az IS-LM modell grafikus elemzéséhez használatos koordinátarendszer két tengelyén nem a devizaárfolyam-kibocsátás kombináció, hanem a nominális kamatláb-kibocsátás értékek helyezkednek el. Csakúgy, mint a DD-AA diagram, az IS-LM görbe is egy nemzetgazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetének meghatározására szolgál, melyet mindkét esetben a két vizsgált részpiac egyensúlyi pontjait magában foglaló görbe metszéspontjaként kaphatunk meg. Az IS görbe azon nominális kamatláb-kibocsátás kombinációk halmaza, amely mellett az árupiac és a valutapiac egyensúlyi állapotban van, míg az LM magában foglalja az összes olyan kibocsátás-nominális kamatláb párost, amely képes a pénzpiaci egyensúly fenntartására.[132]

Az IS-LM modell egyik alapfeltételezése, hogy a beruházási kereslet és a fogyasztási kiadások között néhány (például az autóvásárlás, vagy a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet) a reálkamatláb várható értékének negatív függvénye. Amennyiben a reálkamatlábra vonatkozó várakozások alacsony szinten maradnak, a vállalati szektor tagjai alkalmasnak találják a piaci helyzetet hitelek felvételére és a beruházási tervek végrehajtására. (A 7. fejezethez tartozó függelék bemutatja a beruházási kereslet és a kamatláb változása közt itt csupán feltételezett összefüggés mögött álló elméleti megfontolásokat.) Továbbá az is feltételezhető, hogy a kamatlábra vonatkozó várakozások alacsony szintje mellett a vállalatoknak az alternatív befektetési lehetőségekhez képest kifizetődőbb a készletállomány növelése. E két indok alapján megalapozottnak tartjuk azt a feltételezést, hogy a beruházási kereslet növekszik, ha a várható reálkamatláb csökken. A várható reálkamatláb alacsony szintje mellett a fogyasztói szektor képviselői is képesek relatíve olcsó hitelekhez jutni, s már korántsem olyan kedvező számukra a megtakarítás lehetősége, így azok a fogyasztók, akik érzékenyen reagálnak a kamatláb változására, a várható reálkamatláb csökkenésének hatására a fogyasztási kiadások növelésével reagálnak. Azonban, ahogy azt a következő függelékben látni fogjuk, mind az elméleti megfontolások, mind az empirikus megfigyelések arra utalnak, hogy a kamatláb változásának hatására bekövetkező fogyasztásváltozás kisebb, mint a kamatláb változásának a beruházási keresletre gyakorolt hatása.

Az IS-LM modellben tehát az aggregált kereslet a reálárfolyam, a rendelkezésre álló jövedelem és a reálkamatláb függvénye:

D ( E P * / P , Y T , R π e ) = C ( Y T , R π e ) + I ( R π e ) + G + C A ( E P * / P , Y T , R π e ) , MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamira8aadaqadaqaa8qacaWGfbGaamiuaiaacQcacaGGVaGaamiu aiaacYcacaWGzbGaai4eGiaadsfacaGGSaGaamOuaiaacobicqaHap aCpaWaaWbaaSqabeaapeGaamyzaaaaaOWdaiaawIcacaGLPaaapeGa eyypa0Jaam4qa8aadaqadaqaa8qacaWGzbGaai4eGiaadsfacaGGSa GaamOuaiaacobicqaHapaCpaWaaWbaaSqabeaapeGaamyzaaaaaOWd aiaawIcacaGLPaaapeGaey4kaSIaamysa8aadaqadaqaa8qacaWGsb Gaai4eGiabec8aW9aadaahaaWcbeqaa8qacaWGLbaaaaGcpaGaayjk aiaawMcaa8qacqGHRaWkcaWGhbGaey4kaSIaam4qaiaadgeapaWaae WaaeaapeGaamyraiaadcfacaGGQaGaai4laiaadcfacaGGSaGaamyw aiaacobicaWGubGaaiilaiaadkfacaGGtaIaeqiWda3damaaCaaale qabaWdbiaadwgaaaaak8aacaGLOaGaayzkaaWdbiaacYcaaaa@6ACC@

ahol πeaz infláció várható értéke, míg R – πe a reálkamatláb várható értéke. A modell felépítése során végig feltételezzük, hogy P, P*, G, T, R* valamint Ee rögzített, sőt az eredményekhez vezető út megkönnyítése érdekében a kormányzati vásárlások értékét ki is hagytuk az aggregált keresletet meghatározó tényezők közül.

Annak érdekében, hogy azonosítsuk azokat a kibocsátás-nominális kamatláb kombinációkat, amely mellett az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal (IS görbe)

Y = D ( E P * / P , Y T , R π e ) , MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamywaiabg2da9iaadseapaWaaeWaaeaapeGaamyraiaadcfacaGG QaGaai4laiaadcfacaGGSaGaamywaiaacobicaWGubGaaiilaiaadk facaGGtaIaeqiWda3damaaCaaaleqabaWdbiaadwgaaaaak8aacaGL OaGaayzkaaWdbiaacYcaaaa@475D@

az árupiaci egyensúly feltételét olyan formára kell alakítanunk, amely már független az E értékétől.

Először rendezzük a kamatparitás elvét kifejező egyenletet R = R* +(EeE)/EE-re:

E = E e / ( 1   + R R * ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamyraiabg2da9iaadweapaWaaWbaaSqabeaapeGaamyzaaaakiaa c+capaWaaeWaaeaapeGaaGymaiaabccacqGHRaWkcaWGsbGaai4eGi aadkfacaGGQaaapaGaayjkaiaawMcaa8qacaGGUaaaaa@4264@

Ezt az összefüggést az aggregált keresleti függvénybe helyettesítve az egyensúly feltételét az alábbi képlet segítségével tudjuk megadni:

Y = D [ E e P * / P ( 1 + R R * ) , Y T , R π e ] . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamywaiabg2da9iaadseapaWaamWaaeaapeGaamyra8aadaahaaWc beqaa8qacaWGLbaaaOGaamiuaiaacQcacaGGVaGaamiua8aadaqada qaa8qacaaIXaGaey4kaSIaamOuaiaacobicaWGsbGaaiOkaaWdaiaa wIcacaGLPaaapeGaaiilaiaadMfacaGGtaIaamivaiaacYcacaWGsb Gaai4eGiabec8aW9aadaahaaWcbeqaa8qacaWGLbaaaaGcpaGaay5w aiaaw2faa8qacaGGUaaaaa@4F7F@

Még tisztábban láthatjuk azt a folyamatot, amelyen keresztül a kibocsátás változása befolyásolja az árupiac egyensúlyát, ha felidézzük azt az összefüggést, amely szerint az inflációs ráta függvényszerű kapcsolatban áll az adott időszaki kibocsátás Y és a teljes foglalkoztatottság mellett elérhető kibocsátási szint Yfközti különbséggel, azaz a e értéke felírható e különbség pozitív függvényeként:

π e = π e ( Y Y f ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaeqiWda3aaWbaaSqabeaacaWGLbaaaOGaeyypa0JaeqiWda3damaa CaaaleqabaWdbiaadwgaaaGcpaWaaeWaaeaapeGaamywaiaacobica WGzbWdamaaCaaaleqabaWdbiaadAgaaaaak8aacaGLOaGaayzkaaWd biaac6caaaa@4319@

A várakozásokra vonatkozó fenti feltételezések mellett tehát a nemzetgazdaság árupiaca akkor éri el az egyensúlyi állapotot, ha teljesül, hogy:

Y = D [ E e P * / P ( 1   + R R * ) , Y T , R π e ( Y Y f ) ] . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamywaiabg2da9iaadseapaWaamWaaeaapeGaamyra8aadaahaaWc beqaa8qacaWGLbaaaOGaamiuaiaacQcacaGGVaGaamiua8aadaqada qaa8qacaaIXaGaaeiiaiabgUcaRiaadkfacaGGtaIaamOuaiaacQca a8aacaGLOaGaayzkaaWdbiaacYcacaWGzbGaai4eGiaadsfacaGGSa GaamOuaiaacobicqaHapaCpaWaaWbaaSqabeaapeGaamyzaaaak8aa daqadaqaa8qacaWGzbGaai4eGiaadMfapaWaaWbaaSqabeaapeGaam OzaaaaaOWdaiaawIcacaGLPaaaaiaawUfacaGLDbaapeGaaiOlaaaa @557E@

E feltétel alapján igazolva látjuk, hogy a nominális kamatláb R csökkenése két forráson keresztül növeli az aggregált kereslet értékét: (1) A valutaárfolyam jövőbeni várható értékének rögzítése mellett az R csökkenése a hazai valuta leértékelődéséhez vezet, így a folyó fizetési mérleg egyenlege növekedhet. (2) A várható infláció adott szintje mellett az R csökkenése a fogyasztói illetve a vállalati szektor tagjait magasabb szintű kiadások elérésére ösztönzi, s e magasabb kiadások csak részben irányulnak importtermékek vásárlása felé. Csupán e második forrás, a kamatláb kiadásokra gyakorolt hatása, jelent meg egy zárt nemzetgazdaság IS-LM modelljének vizsgálata során.

Az IS görbét azért hoztuk létre, hogy megvizsgáljuk, az árupiac szemszögéből milyen irányú kibocsátás-változásra kell számítanunk a kamatláb növekedése, vagy csökkenése esetén. Miután az R csökkenése növeli az aggregált kereslet értékét, az árupiaci egyensúly a továbbiakban csak akkor tartható fenn, ha a kibocsátás Y növekszik. Az IS görbe ennek megfelelően negatív meredekségű, ahogy az a 16F.1. ábrán is látható. Habár mind az IS görbe, mind a DD görbe az árupiaci egyensúlyi pontokat foglalja magában, míg az IS görbe negatív, addig a DD görbe pozitív meredekségű. A különbség abból a tényből fakad, hogy a kamatparitás feltételének megfelelő kamatláb és valutaárfolyam a valutaárfolyam jövőbeni értékére vonatkozó várakozások adott szintje mellett negatív kapcsolatban áll egymással.[133]

Az LM görbe (pénzpiaci egyensúly) meredekségét némileg könnyebb levezetni. A pénzpiac akkor kerül egyensúlyi állapotba, ha Ms/P = L(Y, R): Miután a kamatláb növekedése csökkenti a pénzkereslet értékét, adott kibocsátási szint mellett a pénzpiac túlkínálatos állapotba kerül. Ahhoz, hogy a növekvő kamatláb mellett a pénzpiac ismét elérje az egyensúlynak megfelelő állapotot, a kibocsátásnak Y is növekednie kell, miután a kibocsátás növekedése növeli a tranzakciós pénzkereslet értékét. Az LM görbe ennek megfelelően pozitív meredekségű lesz, mint ahogy az a 16FI.1. ábrán látható. A nemzetgazdaság rövid távú egyensúlyi állapota az IS és LM görbe metszéspontjához (1. pont) tartozó kibocsátási szint Y1 és kamatláb R1 mellett alakul ki. Természetesen a rövid távú egyensúlyt biztosító kamatláb mellett a kamatparitás elvét figyelembe véve az egyensúlyi valutaárfolyam már könnyedén meghatározható.

16F1.1. ábra - A rövid távú egyensúly meghatározása az IS-LM modellben

kepek/16F1.1.png


Az egyensúly az 1. pontban alakul ki, ahol az árupiac és a vagyoneszközök piacainak egyensúlya egyaránt teljesül.

Az IS-LM modell a monetáris és fiskális politikai lépések hatásmechanizmusának vizsgálatára is alkalmas. A pénzkínálat átmeneti növelése például az LM görbét jobbra tolja, csökkentve a kamatláb és növelve a kibocsátás értékét. A pénzkínálat tartós növelése azonban mind az LM, mind az IS görbét jobbra tolja, hiszen ez utóbbi helyzetét egy nyitott nemzetgazdaságban befolyásolja az Ee aktuális szintje, amely a megadott feltételek mellett növekszik. A 16FI.2. ábra jobboldali koordinátarendszerében pontosan ezt az elmozdulási folyamatot követhetjük végig. A pénzkínálat tartós növelését követő rövid távú egyensúlyi állapot (2. pont) magasabb kibocsátási szintet és magasabb kamatlábat eredményez, mint a pénzkínálat egyszeri változtatása után kialakult rövid távú helyzet (3. pont) A nominális kamatláb értéke a 2. pontban még magasabb is lehet, mint 1. ponthoz tartozó állapotban. E levezetés egy újabb magyarázatot is biztosíthat arra a 15. fejezetben vázolt jelenségre, hogy miért is növekedhet a Fisher hatás szerint a nominális kamatláb egy expanzív monetáris beavatkozás hatására.

A 16F1.2. ábra baloldali koordinátarendszerében azt mutatjuk meg, hogy a monetáris beavatkozás milyen következményekkel jár a valutaárfolyam viszonylatában. E koordinátarendszer a valutapiaci egyensúly geometriai bemutatása során szokásos ábrától csupán annyiban tér el, hogy a könnyebb érthetőség kedvéért most az óramutató járásával ellentétesen elfordítottuk, s most az E értéke a vízszintes tengelyen balra haladva növekszik (a hazai valuta leértékelődéséről tehát az E balra való elmozdulása esetén beszélhetünk). A pénzkínálat előre látható növelését követően kialakult R2 kamatlába hatására a valutapiac a 2’ ponttal jelölt állapotba kerül, miután e változás növeli az Ee értékét, s az a görbe, amely a külföldi betétek hozamának hazai valutában kifejezett értékét mutatja, eltolódik. Ez utóbbi változás (azaz a valutapiaci egyensúlynak megfelelő görbe eltolódása) nem következhetett volna be akkor, ha a pénzkínálat növekedése átmeneti volna. Az ilyen körülmények között kialakult R3 kamatláb a valutapiacot a 3’ pontnak megfelelő egyensúlyi állapotba mozdítja.

16F1.2. ábra - A pénzkínálat egyszeri, valamint előre látható emelésének hatása az IS-LM modellben.

kepek/16F1.2.png


Míg a pénzkínálat átmeneti emelése kizárólag az LM görbét tolja jobbra, addig a pénzkínálat permanens növelésének hatására mind az IS, mind az LM görbe jobbra tolódik.

A fiskális politika hatásait a 16FI.3. ábrán vázoltuk, s kiindulópontként feltételeztük, hogy a nemzetgazdaság a hosszú távú egyensúlyi állapotban van. A kormányzati kiadások átmeneti növelése például jobbra tolja az IS1 görbét, miközben semmiféle változást nem okoz az LM helyzetében. Az új rövid távú egyensúlyi állapot a 2. pont mellett alakul ki, az eredetinél magasabb kibocsátási szintet és kamatlábat eredményez. Ezen egyensúlyi állapot valutapiaci megfelelője a 2’ pont, mely szerint a hazai valuta ideiglenesen felértékelődött. A kormányzati kiadások permanens változása viszont csökkenti a valutaárfolyam jövőbeni várható értékét, azaz az Ee csökken. Az IS görbe jobbra tolódásának mértéke azonban jócskán alulmúlja az átmeneti beavatkozást követő elmozdulás mértékét. Sőt, az IS görbe helyzete valójában nem is változik: csakúgy, mint a DD-AA modellben, a permanens fiskális beavatkozás semmiféle hatást nem fejt ki a hazai kibocsátás s a hazai kamatláb értékére. Az, hogy a folyamat miért éppen így zajlik le, az ábra baloldali koordinátarendszeréből már teljesen nyilvánvalóvá válik: a tartós fiskális politikai lépés hatására a valutaárfolyam jövőbeni szintjére vonatkozó csökkenő várakozások nagyobb mértékű valutafelértékelődési folyamatot generálnak, s ez utóbbi, a nettó export csökkenésén keresztül az aggregált kereslet tekintetében egy teljes kiszorítási hatáshoz vezet.[134]

16F1.3. ábra - A kormányzati vásárlások egyszeri, valamint előre bejelentett emelésének hatása az IS-LM modellben.

kepek/16F1.3.png


Az átmeneti fiskális expanzió növeli a nemzetgazdaság kibocsátási szintjének értékét, míg a permanens fiskális politikai lépésnek egyáltalán nincs hatása a reálkibocsátásra.



[132] Az IS-LM rendszer eredeti, zárt gazdaságra vonatkozó kifejtését lásd J. R. Hicks: Mr Keynes and the Classics: A Suggeseted Interpretation, Econometrica 5 (1937. április), 147–159. old. cikkében látott napvilágot. Hicks cikke még ma is élvezetes és tanulságos olvasmány. Az IS elnevezés onnan származik, hogy egy zárt gazdaságban (de a nyitottban nem szükségszerűen) árupiac akkor van egyensúlyi állapotban, amikor a beruházás I és a megtakarítás S megegyeznek. Az LM görbe mentén a reálpénzkereslet L egyezik meg a reálkpénzkínálattal (a mi jelölésünk szerint Ms/P-vel)

[133] Érvelésünk szerint az IS görbe azért negatív meredekségű, mert az output növekedése megszünteti azt a túlkeresletet, ami R csökkenése nyomán alakult ki. Azért csökken a túlkereslet, mert a fogyasztás növekszik ugyan az output növekedésével, de annál kisebb mértékben. Vegyük észre ugyanakkor, hogy az output növekedése a várt inflációt is növelheti, ami viszont élénkítheti a keresletet. Szóval az is lehetséges, hogy az output csökkenése számolná fel a túlkeresletet az árupiacon. Ezt a perverz lehetőséget, amely pozitív meredekségű IS görbét eredményezne, azonban kizárjuk.

[134] Az IS-LM modell közti lényeges különbség, hogy az előbbiekben a monetáris expanzió a reálkamatláb csökkenésén és ezáltal növekvő kiadásokon keresztül a folyó fizetési mérleg romlásához vezet (még akkor is, ha nincs J-görbe hatás). Az Olvasóra hagyjuk az e fejezet XX görbéje IS-LM rendszerbeli megfelelőjének levezetését.