Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. Egy nyitott nemzetgazdaság aggregált kereslete négy tényezőből áll, mely tényezők pontosan megegyeznek a GNP összetevőivel: a fogyasztói kereslet, a beruházási kereslet, a kormányzati vásárlások és a folyó fizetési mérleg (a nettó export). A folyó fizetési mérleget meghatározó tényezők közül a legfontosabb a reálárfolyam, azaz a külföldi árszínvonal hazai valutában kifejezett értékének és a hazai árszínvonalnak az aránya.

  2. A kibocsátás rövid távon az aggregált kereslet és az aggregált kínálat egyenlősége mellett határozódik meg. Amennyiben az aggregált kereslet nagyobb, mint a kibocsátás, a vállalatok a készletállomány szintjének csökkenését elkerülendő, növelik az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét. Akkor azonban, ha az aggregált kereslet kisebb a kibocsátásnál, a vállalati szektor a nem szándékolt készletfelhalmozástól tartva csökkenti a kibocsátást.

  3. Egy nemzetgazdaság akkor éri el a rövid távú egyensúlynak megfelelő devizaárfolyamot és kibocsátási szintet, ha – a hazai árszínvonal, a jövőbeni devizaárfolyam jövőbeni várható értékének, illetve a külföldi változók adottsága mellett – egyrészt az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal, másrészt a vagyoneszközök piaca egyensúlyi állapotban van. Egy olyan koordinátarendszerben, ahol a függőleges tengelyen a devizaárfolyamot, míg a vízszintes tengelyen a kibocsátás értékét tüntetjük fel, egy nemzetgazdaság egyensúlyi állapota a pozitív meredekségű DD görbe és a negatív meredekségű AA görbe metszéspontjaként adódik. Míg az előbbi (DD) azon kibocsátás-devizaárfolyam kombinációkat tartalmazza, amelyek mellett az árupiac eléri az egyensúlyi állapotát, addig az AA görbe a vagyoneszközök piacán egyensúlyt bitosító pont geometriai helyeként azonosítható.

  4. A pénzkínálat ideiglenes növelése, miután nem okoz változása a devizaárfolyam jövőbeni alakulására vonatkozó várakozásokban, a hazai deviza leértékelődéséhez és a kibocsátási szint növekedéséhez vezet. Egy egyszeri fiskális expanzió hatására a kibocsátási szint ugyan növekszik, de a hazai deviza felértékelődik. A kormányzat a monetáris, illetve a fiskális politikai eszközöket a kibocsátás és a foglalkoztatás kedvezőtlen irányú változásának semlegesítésére használhatja.

  5. Miután a pénzkínálat tartós növekedése megváltozatja a jövőbeni devizaárfolyam hosszú távú szintjére vonatkozó várakozásokat, az általa kiváltott árfolyamváltozás mértéke nagyobb lesz, mint az ideiglenes pénzkínálat növekedése esetében megfigyelhető árfolyamváltozás, így e folyamat erősebb hatást képes kifejteni a rövid távú kibocsátás értékére. Amennyiben a nemzetgazdaság kiindulásképpen a teljes foglalkoztatottságot biztosító állapotban volt, a pénzkínálat tartós növelése olymértékű árszínvonal-változást eredményez, amely a deviza kezdeti nominális leértékelődése mellett biztosítja a reálárfolyam változatlanságát. Hosszú távon tehát a kibocsátás visszatér az eredeti szintre s a nominális változók a pénzkínálat növekedési ütemével megegyező mértékben változnak.

  6. Miután a tartós fiskális expanzió megváltozatja a devizaárfolyam jövőbeni szintjére vonatkozó hosszú távú várakozásokat., az egyszeri beavatkozáshoz viszonyítva nagyobb mértékű devizafelértékelődést vált ki. Egy olyan nemzetgazdaságban, melynek kiinduló állapota megfelel a hosszú távú egyensúlyi szintnek, a pótlólagos felértékelődés a hazai termékeket és szolgáltatásokat olymértékben megdrágítja, hogy az így kialakult nettó exportra vonatkozó kiszorítási hatás semlegesíti a gazdaságpolitika kibocsátásra és foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatását. Ilyen körülmények között a tartós fiskális expanzió segítségével nem tudjuk élénkíteni a gazdaságot.

  7. Fontos gyakorlati probléma annak biztosítása, hogy a gazdasági döntéshozók gazdaságélénkítő jellegű beavatkozása ne rövid távú politikai előnyszerzést szolgáljon. Ez ugyanis inflációs hajlamhoz vezethet. Ugyancsak problémát jelent a gazdasági folyamatok változása forrásának és tartósságának azonosítása, valamint a gazságpolitikai beavatkozás és az általa kifejtett hatás időpontja közti eltérés (késleltetések)

  8. Amennyiben az export és az import fokozatosan alkalmazkodik a reálárfolyam változásaihoz, a folyó fizetési mérleg egyenlege a deviza reálleértékelődését követően a J-görbéhez hasonló pályát ír le, azaz az egyenleg kezdetben romlik, majd javul. Amennyiben a J-görbe valóban létezik, a devizaleértékelődés kezdetben a várttal ellentétes hatást fejt ki a kibocsátásra, s az árfolyamtúllendülési folyamat felerősödik. A korlátozott mértékű árfolyamáttétel, főleg akkor, ha a hazai árszínvonal növekedésével párosul, csökkenti a nominális árfolyam változásának reálárfolyamra kifejtett hatását.

Kulcsfogalmak

AA görbe

Aggregált kereslet

Árfolyamáttétel

DD görbe

Fiskális politika

Inflációs hajlam

J-görbe

Monetáris politika

Feladatok

  1. Hogyan változik meg a DD görbe helyzete, ha csökken a beruházási kereslet értéke?

  2. Tételezzük fel, hogy a kormányzat vámot vet ki az importtermékre. A DD-AA modell felhasználásával elemezze e lépés nemzetgazdasági hatásait. Külön vázolja egy ideiglenes vámkötelezettség és egy tartós vámteher-növelés által kiváltott folyamatokat!

  3. Tételezzük fel, hogy a Kongresszus elfogad egy olyan alkotmány-kiegészítési javaslatot, mely szerint a hatalmon lévő kormánynak mindig fenn kell tartania a költségvetés egyensúlyát. E módosításnak megfelelően akkor, ha a gazdasági döntéshozók a kormányzati vásárlások növelése mellett döntenek, a pótlólagos kiadás mértékével megegyező adóemelést is végre kell hajtaniuk, matematikailag tehát ΔG = ΔT egyenlőségnek mindig teljesülnie kell. Jelentheti-e azt ez a javaslat, hogy a kormányzat foglalkoztatottság, illetve kibocsátás növelési célra már többé nem használhatja a fiskális politika által felkínált eszközrendszert? (Elemezze a kiegyensúlyozott költségvetés mellett kialakított fiskális expanzió hatását úgy, hogy megnöveli a kormányzati vásárlások értékét, miközben egy azonos nagyságú adóemelést hajt végre!)

  4. Tételezzük fel, hogy a hazai termékek és szolgáltatások világpiaci kereslete tartósan csökken (az aggregált keresleti görbe tehát lefelé tolódik!) Mi lesz e folyamatnak a hatása a nemzetgazdaság kibocsátási szintjére? Milyen gazdaságpolitikai lépést alkalmazna a folyamat megállítása érdekében?

  5. Hogyan hat a tartós adócsökkentés a folyó fizetési mérleg egyenlegére? Mi történne a folyó fizetési mérleggel a kormányzati kiadások tartós növelése esetén? Tanulmányozza át újra a 12 fejezet első esettanulmányát, s hasonlítsa össze az Ön által adott választ az 1980-as évek első felének amerikai tapasztalataival!

  6. Tételezzük fel, hogy a költségvetés kiindulásképpen egyensúlyi állapotban van, s a kormányzat az adók csökkentése mellett kötelezi el magát. Az így kialakult deficitet természetesen valahogyan finanszíroznia kellene. Tételezzük fel, hogy a magánszektor gazdasági szereplői úgy vélik, hogy a kormányzat e deficitet pótlólagos pénzkibocsátás révén kívánja fedezni. Ilyen körülmények között az adócsökkentés valóban a hazai deviza felértékelődéséhez vezet?

  7. Ön vizsgálatai során arra a következtetésre jut, hogy az elemezni kívánt nemzetgazdaság valutája leértékelődik ugyan, de a folyó fizetési mérleg egyenlege mégis romlik. Milyen pótlólagos adatokra volna szüksége ahhoz, hogy megállapíthassa, vajon a J-görbe effektusról van-e szó? Ha biztosan nem a J-görbe hatás érvényesül, milyen gazdaági változások okozhatták volna a hazai deviza leértékelődését és a folyó fizetési mérleg egyenlegének ezzel egyidejű romlását.

  8. Egy új kormány kerül hatalomra, amely a választási küzdelem során arra tett ígéretet, hogy beiktatása után az első dolga a pénzkínálat emelése lesz. A DD-AA modell felhasználásával vázolja a bejelentés gazdasági hatásait! (Figyelem! Az intézkedés még nem történt meg!)

  9. Számos közgazdász az amerikai export és import között 1980-az évek vége felé tapasztalt relatíve kismértékű árváltozást okolja a folyó fizetési mérleg tartós deficitjéért. A 12 fejezet első esettanulmánya azonban a folyó fizetési mérleg lassú alkalmazkodási folyamatát a magán, illetve az állami megtakarítások alakulásával hozza összefüggésbe. Az ár, illetve a kiadási hatás összhangba hozásával próbáljon egy egységes magyarázatot adni a fizetési mérlegre vonatkozó adatok alakulására!

  10. Hogyan rajzolná fel a DD, illetve AA görbéket, ha a folyó fizetési mérleg a J-görbe segítségével leírható módon reagál az árfolyamváltozásra? A módosított diagram felhasználásával elemezze az egyszeri, illetve a tartós fiskális, valamint monetáris beavatkozás hatásait!

  11. Hogy néz ki a Marshall-Lerner feltétel, ha abban a nemzetgazdaságban, amelynek reálárfolyama változik, a folyó fizetési mérleg egyenlege kiindulásképpen nem nulla? (A III. függelékben levezetett Marshall-Lerner feltétel szokásos kiindulási pontja az egyensúlyban lévő folyó fizetési mérlegre vonatkozó kikötés)

  12. Modellünk a hazai árszínvonal P értékét rövid távon rögzítettnek feltételezte, de a valóságban a tartós fiskális expanzió által kiváltott devizafelértékelődés némileg csökkenti az importtermékek árát, így a hazai árszínvonal csökkenéséhez vezethet. Abban az esetben is igaz, hogy a kibocsátás nem változik, ha a P kismértékben csökken egy tartós expanzív jellegű fiskális beavatkozás hatására? (Továbbra is tételezzük fel, hogy a gazdaság kiindulásképpen a hosszú távú egyensúlynak megfelelő állapotban van.)

  13. Tételezzük fel, hogy a kamatparitásra vonatkozó feltétel nem abban a tiszta formában teljesül, amelyet a levezetéseink során alkalmaztunk, hanem belép egy olyan új tényező ρ, mely a hazai, és a külföldi befektetések kockázata közti különbségét méri. Az egyenleg így már az alábbi alakban írható fel: R = R* + (EeE)/E + ρ. Tételezzük fel, hogy a hazai kormányzati vásárlások növekedése, mely előre vetíti a költségvetés egyenlegének jövőbeni csökkenését, növeli ρ értékét, azaz relatíve kockázatosabbá teszi a hazai befektetéseket. Értékelje ilyen körülmények között a gazdaságpolitikai lépés kibocsátásra gyakorolt hatását!

  14. Akkor is igaz, hogy a tartós fiskális expanziónak, vagy restrikciónak nincs hatása a kibocsátásra, ha a gazdaság kiinduló állapotban nem a teljes foglalkoztatottságot biztosító kibocsátás szint mellett működik?

  15. Lássuk végig tudja-e vezetni a 464. oldalon bemutatott 5 lépéses levezetést, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a fiskális expanzió miért nem csökkentheti a kibocsátás értékét!