Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Gazdaságpolitikai lépések és a folyó fizetési mérleg

Gazdaságpolitikai lépések és a folyó fizetési mérleg

A gazdasági döntéshozók a folyó fizetési mérleg egyenlegét kiemelt fontosságú változónak tekintik. Ahogy azt a 18. fejezetben részletesebben fogjuk tárgyalni, a folyó fizetési mérleg egyenlegében mutatkozó túlzott mértékű hiány, vagy többlet, igen kellemetlenül befolyásoltja egy társadalom hosszú távú jólétének szintjét. A nagy fizetési egyenlőtlenségek komoly politikai nyomásként nehezednek a hatalmon lévő döntéshozói réteg vállára, s bizonyos külkereskedelmi korlátozó intézkedések bevezetésére késztethetik őket. Ezért annyira fontos annak a kérdéskörnek a tanulmányozása, hogy a fiskális, illetve a monetáris politikai lépések miként hatnak a folyó fizetési mérleg egyenlegére.

A 16.17. ábrán bemutatjuk, miként kell kiegészítenünk a már meglévő DD-AA modellt úgy, hogy segítségével elemezhetővé váljon az egyes gazdaságpolitikai beavatkozások folyó fizetési mérlegre gyakorolt hatása. A már ismert DD, illetve AA görbéken kívül az ábra egy új függvényt is tartalmaz – ezt XX szimbólummal jelöltük –, amely tartalmazza azon devizaárfolyam-kibocsátási szint kombinációkat melyek mellett a folyó fizetési mérleg egyenlege egy általunk kívánatosnak tartott szinttel egyezik meg, azaz CA(EP*/P; Y T) = X. A görbe természetesen pozitív meredekségű, lévén hogy a magasabb kibocsátási szint ceteris paribus az importtermékek iránti kereslet növelésére ösztönzi a gazdasági szereplőket, így a fizetési mérleg egyenlegének romlásához vezetne akkor, ha nem kísérné a hazai deviza leértékelődése. Miután a CA adott időszaki értéke eltérhet X-től, a nemzetgazdaság rövid távú egyensúlyi állapota természetesen nem feltétlenül helyezkedik el az XX görbén.

Nagyon fontos jellemzője a 16.17. ábrának, hogy az XX görbe meredeksége kisebb, mint a DD görbe meredeksége. A mögöttes gondolatmenet könnyen érthetővé válik, ha megvizsgáljuk mi történik, ha a DD görbe 1. pontjából (ahol a három görbe metszi egymást, tehát CA = X) nemzetgazdaságunkat a DD görbén tartva elmozdulunk felfelé. Ahogy a DD görbén mozogva növekszik az Y a hazai termékek iránt megnyilvánuló hazai kereslet az eredeti kibocsátás-változásnál kisebb mértékben növekszik (miután a pótlólagos jövedelem egy részét a gazdasági szereplők megtakarítási célokra kívánják fordítani, továbbá egy hányadát importtermékek vásárlására). A DD görbe mentén ugyanakkor az aggregált kereslet értékének feltétlenül meg kell egyeznie az aggregált kínálattal. Ahhoz, hogy a hazai árupiac elkerülje a túlkínálatos állapot kialakulását, a devizaárfolyamnak, E-nek olyan nagy mértékben kell növekednie, hogy hatására az export értékének növekedése immár meghaladja az importkereslet növekedését. Más szóval a nettó külföldi keresletnek – azaz a folyó fizetési mérlegnek – igencsak növekednie kell ahhoz, hogy a kibocsátás DD görbe mentén történő növekedése esetén ellensúlyozza a hazai megtakarítások növekedése által képzett árupiaci egyenlőtlenségeket. E gondolatmenetnek viszont megfelel az a megállapítás, hogy a DD görbén az 1. ponttól jobbra elhelyezkedő kombinációk az XX görbe fölött vannak, azaz olyan állapotokat jelölnek, ahol CA > X, míg a DD görbén az 1. ponttól balra lévő pontok az XX görbe alatt helyezkednek el, azaz CA < X.

E rövid bevezetés után immár tanulmányozhatjuk a gazdaságpolitikai lépéseknek a folyó fizetési mérleg egyenlegére vetített következményeit. Korábban már tapasztaltuk, hogy a pénzkínálat növelése a nemzetgazságot rövid távon például a 2. pontnak megfelelő állapotba mozdítja, növelve a kibocsátás értékét, s leértékelve a hazai devizát. Miután a 2. pont az XX görbe fölött helyezkedik el, a folyó fizetési mérleg egyenlege a gazdaságpolitikai beavatkozásnak köszönhetően javult. A monetáris expanzió rövid távon növeli a folyó fizetési mérleg egyenlegét.

Vizsgáljuk meg most egy egyszeri fiskális expanzió hatását. E lépés jobbra tolja a DD görbét, s a gazdaságot rövid távon a 3. pontnak megfelelő helyzetbe juttatja. Miután a hazai deviza felértékelődött, miközben a kibocsátás növekedett, a folyó fizetési mérleg egyenlege romlik. Egy tartós jellegű fiskális expanzió további hatásként balra tolja az AA görbét is, így gazdaságunk például a 4. pontnak megfelelő állapotba kerül. Csakúgy, mint a 3. pont a 4. pont s az XX görbe alatt helyezkedik el, így a folyó fizetési mérleg egyenlege ebben az esetben is romlik. Az expanzív jellegű fiskális politikai beavatkozás rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.

16.17. ábra - Miként hatnak a gazdaságpolitikai lépések a folyó fizetési mérleg egyenlegére.

kepek/16.17.png


Az XX görbe mentén a folyó fizetési mérleg egyenlege konstans, azaz CA = X. Monetáris expanzió hatására a nemzetgazdaság a 2. pontba kerül, azaz a folyó fizetési mérleg egyenlege növekszik. Egyszeri fiskális expanzió a 3. pontba mozdítja a gazdaságot, míg a tartós fiskális expanzió hatására a gazdaság a 4. pontba kerül, mindkét esetben romlik a folyó fizetési mérleg egyenlege.