Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Egy nyitott nemzetgazdaság rövid távú egyensúlyi állapota: a DD és az AA görbe együttes vizsgálata

Egy nyitott nemzetgazdaság rövid távú egyensúlyi állapota: a DD és az AA görbe együttes vizsgálata

Pillanatnyilag rögzítettnek tekintve a termékek és szolgáltatások árát, a korábbi alpontban két olyan összefüggést határoztunk meg a kibocsátás és a devizaárfolyam között, amely döntő jelentőségűvé válik a nemzetgazdaság egyensúlyi állapotának azonosításához: a DD görbét, melynek minden egyes pontja biztosítja az árupiac egyensúlyát, illetve az AA görbét, amely a vagyoneszközök piacán fennálló egyensúlyi állapothoz kapcsolódik. Egy nemzetgazdaság rövid távú egyensúlyi állapotát jelképező kibocsátás-devizaárfolyam kombinációnak, miután e pontnak szimultán módon kell biztosítania az árupiac és a vagyoneszközök piacainak egyensúlyát, rajta kell lennie mindkét görbén. Az általunk vizsgált nemzetgazdaság rövid távú egyensúlyi állapotát így a DD és az AA görbe metszéspontja határozza meg. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az a feltételezés, miszerint az árszínvonalat rögzítettnek tekintjük, arra utal, hogy ez az állapot egyensúlyt csupán rövid távon biztosít. Sőt az elemzés ezen pontján azt is feltételeztük, hogy a külföldi kamatláb R* és a devizaárfolyam jövőbeni alakulására vonatkozó várakozások Ee értéke is rögzített.

A 16.8. ábrán a nemzetgazdaság rövid távú egyensúlyi állapotának azonosítása érdekében együtt ábrázoltuk a DD és az AA görbét. A két görbe metszéspontja (1 pont) által meghatározott kibocsátás és devizaárfolyam az egyetlen olyan rövid távú kibocsátás-devizaárfolyam kombináció, amely egyszerre biztosítja az árupiac és a vagyoneszközök piacának egyensúlyát, így megállapíthatjuk, hogy az általunk keresett egyensúlyi kibocsátás és devizaárfolyam jelenleg az Y1 és E1 koordináták által meghatározott szinten alakul.

16.8. ábra - Rövid távú egyensúly: a DD és az AA görbe metszéspontja

kepek/16.8.png


A nemzetgazdaság rövid távú egyensúlyi állapota az 1. pont mellett alakul ki, ott, ahol az árupiac (melynek egyensúlyi állapotát a DD görbével jellemezzük) és a vagyoneszközök piacán (melynek egyensúlyát az AA görbével jellemezzük) egyszerre alakul ki egyensúly.

Annak érdekében, hogy bizonyosak lehessünk abban, hogy a nemzetgazdaság rövid távon valóban eléri az 1. pont által meghatározott állapotot, tételezzük fel, hogy gazdaságunk az egyensúly helyett a 16.9. ábrán bejelölt 2. pontban helyezkedik el. E kibocsátás-devizaárfolyam kombináció az AA és a DD görbe fölött található, így sem az árupiacon, sem a vagyoneszközök piacán nem biztosít egyensúlyt. Miután a kialakult devizaárfolyam E értéke túl magas az AA görbéhez képest, az E jövőbeni csökkenésére vonatkozó várakozások értéke túl magas ahhoz a szinthez képest, amely biztosíthatná a kamatparitás elvének érvényesülését. Az a tény azonban, hogy a gazdasági szereplők a hazai deviza túlzott mértékű felértékelődésére számítanak, azt eredményezi, hogy a hazai betétek várható hozamának értéke felülmúlja a külföldi betétek várható hozamának hazai valutában kifejezett értékét, így a devizapiacon túlkereslet alakul ki a hazai deviza iránt. A 2. pont mellett kialakult túl magas E (rögzített árszínvonal mellett) relatíve olcsóbbá teszi a hazai termékeket és szolgáltatásokat a külföldihez képest, amely folyamat pedig az árupiacon okoz túlkeresletes állapotot.

A hazai deviza iránti pótlólagos kereslet azonnali hatásként a hazai deviza E2 szintről E3 szintre való csökkenését váltja ki. E felértékelődés kiegyensúlyozza a hazai betétek és a külföldi betétek várható hozamát, így a gazdaságunk rákerül az AA görbére. A jelenlegi állapotot az ábrán 3. ponttal jelöltük. A 3. pont azonban még mindig a DD görbe felett van, azaz az árupiaci túlkereslet még korántsem szűnt meg. Ahogy a vállalatok a készletállomány csökkenésének elkerülése érdekében növelik termelésüket, a gazdaság az AA görbén az 1. pont felé mozog, amelyet elérve az aggregált kereslet immár megegyezik az aggregált kínálattal. Miután a vagyoneszközök árai képesek az azonnali reakcióra, míg a termelési tervek változtatásához bizonyos idő eltelte szükséges, a kibocsátás változása során a vagyoneszközök piaca folyamatosan egyensúlyi állapotban van.

Miközben a gazdaság az AA görbén az 1. pont felé mozog, a kibocsátás értékének növekedése a pénzkereslet növekedéséhez vezet, amely azonnal növeli a kamatláb értékét. Annak érdekében, hogy a kamatparitás elvének fenntartásához szükséges alacsonyabb felértékelődésre vonatkozó várakozásokat biztosítsa, a devizaárfolyam folyamatosan csökken. Abban a pillanatban azonban, hogy a nemzetgazdaság eléri az 1. pontnak megfelelő állapotot, az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal, nincs további ok arra, hogy a vállalatok a termelés növelésével próbálják pótolni a készletállomány szintjének nem szándékolt csökkenését. A nemzetgazdaság rövid távon tehát stabilan az 1. pontban van, amely az árupiacon és a vagyoneszközük piacán egyaránt egyensúlybiztosító egyetlen kibocsátás–devizaárfolyam kombináció.

16.9. ábra - Hogyan éri el a nemzetgazdaság a rövid távú egyensúlynak megfelelő állapotot?

kepek/16.9.png


Miután a vagyoneszközök piacán az alkalmazkodási folyamat gyorsabban zajlik le, a devizaárfolyam a 2. ponthoz tartozó szintről az AA görbén elhelyezkedő 3. ponthoz tartozó szintre ugrik. Ettől kezdve a gazdaság az AA görbe mentén mozdul el az 1. pont felé, az aggregált kereslet szintjére növelve a kibocsátás szintjét.