Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

18. fejezet - Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon

18. fejezet - Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon

1970 végén 358 japán jent vásárolhatott volna egyetlen amerikai dollárért; 1980 karácsonyán a dollár csak 203 jent ért. Bár az 1980-as években ideiglenesen magához tért, a dollár jenben mért ára nagyjából 120-ra zuhant 1998 őszén. Sok befektető számára nehéznek bizonyult ezen árváltozások előrejelzése és ezért vagyonok tűntek el – és keletkeztek – a devizapiacon. Milyen gazdasági erők vannak az árfolyamok ilyen drámai hosszú távú mozgásai mögött?

Láttuk, hogy az árfolyamokat a kamatlábak és a jövőre vonatkozó várakozások határozzák meg, amelyeket pedig a nemzeti pénzpiacok körülményei befolyásolnak. Ám, hogy teljesen értsük a hosszú távú árfolyammozgásokat, két irányban is ki kell terjeszteni modellünket. Először teljessé kell tennünk a monetáris politika, az infláció, a kamatláb és a valutaárfolyam közötti kapcsolatok számbavételét. Másodszor meg kell vizsgálnunk a pénzkínálaton és pénzkeresleten kívüli tényezőket – például a javak és szolgáltatások iránti piaci kereslet elmozdulását –, amelyeknek szintén tartós hatásuk van az árfolyamokra.

Az árfolyamok hosszú távú viselkedésének ebben a fejezetben kifejtett modellje olyan kerettel szolgál, amelyet az aktívapiac szereplői a jövőbeli árfolyamok előrejelzésére használnak. Ám, mivel ezeknek a szereplőknek a várakozásai rögtön befolyásolják az árfolyamokat, ezért a hosszú távú árfolyam mozgások előrejelzése fontos még rövid távon is. Ezért sokat fogunk meríteni ennek a fejezetnek a következtetéseiből, mikor a 16. fejezetben megkezdjük az árfolyamok és a kibocsátás közötti rövid távú összefüggések tanulmányozását.

Hosszú távon a nemzeti árszínvonal kulcsszerepet játszik a kamatlábnak és azoknak a relatív áraknak a meghatározásában, amelyeken az országok termékei kicserélődnek. A nemzeti árszínvonalak és a valutaárfolyamok összefüggéseinek elmélete így központi jelentőségű annak megértésében, hogy az árfolyamok miért változhatnak drámaian több éves perióduson keresztül. Elemzésünket a vásárlóerő paritás (PPP, purchasing power parity) elméletének tárgyalásával kezdjük, amely két ország valutája egymás közötti árfolyamának mozgását az országok árszínvonalának változásával magyarázza. Azután megvizsgáljuk, miért fordulhat elő, hogy a PPP nem nyújt pontos hosszú távú előrejelzéseket és megmutatjuk, hogyan kell néha módosítani az elméletet, hogy figyelembe vegyük a kínálat, vagy a kereslet elmozdulását az országok outputpiacán. Végül áttekintjük kiterjesztett PPP elméletünk előrejelzését arról, hogy a pénzpiaci és outputpiaci változások hogyan érintik az árfolyamot és a kamatlábat.

Az egységes ár elve

Azért, hogy megértsük a piaci erőket, amelyek a vásárlóerő paritási elmélet által előrejelzett eredményeket okozhatják, először egy kapcsolódó, de mégis különálló tételt tárgyalunk, amelyet úgy ismerünk, mint az egységes ár elvét. Az egységes ár elve azt állítja, hogy kompetitív piacokon, amelyek mentesek a szállítási költségektől és a hivatalos kereskedelmi korlátozásoktól (például a vámoktól), a különböző országokban értékesített azonos javakat ugyanakkora áron kell, hogy eladjanak, ha áraikat azonos valutában fejezzük ki. Például, ha a dollár/font árfolyam 1,50 dollár per font, akkor egy szvettert, amelyet 45 dollárért adnak el New Yorkban, 30-ért kell, hogy eladjanak Londonban. A szvetter dollár ára, amikor Londonban adják el (1,50 dollár per font)  (30 dollár per szvetter) = 45 dollár per szvetter, ugyanakkora, mint a New York-i ár.

Folytassuk ezt a példát, hogy lássuk, miért kell az egységes ár elvének érvényesülnie, amikor nincsenek szállítási költségek, vagy egyéb kereskedelmi akadályok. Ha a dollár/font árfolyam 1,45 dollár lenne, akkor 43,50 dollárt (=1,45 dollár per font  30 dollár) a devizapiacon fontra váltva lehetne Londonban egy szvettert vásárolni. Így egy londoni szvetter dollár ára csak 43,50 dollár lenne. Ha ugyanazt a szvettert 45 dollár-ért adnák New Yorkban, akkor ez az USA importőröket és a brit exportőröket arra ösztönözné, hogy szvettereket vegyenek Londonban, New Yorkba szállítsák azokat, ezzel felnyomják a londoni árat és lenyomják a New York-i árat addig, amíg az árak ki nem egyenlítődnek a két helyen. Hasonlóan, 1,55 dollár per font árfolyam mellett a szvetterek dollár ára Londonban 46,50 dollár (=1,55 dollár per font × 30 dollár) lenne, 1,50 dollárral több, mint New Yorkban. A szvettereket nyugatról keletre szállítanák, amíg egységes ár nem érvényesül a két piacon.

Az egységes ár elve pénzben kifejezett újrafogalmazása egy elvnek, amely fontos volt e könyv kereskedelem-elméleti részében: amikor a kereskedelem nyílt és költségmentes, azonos javakat azonos relatív áron kell, hogy elcseréljenek függetlenül attól, hol adják el azokat. Azért emlékeztetünk itt erre az elvre, mert ez egy kapcsolatot létesít a javak hazai ára és a valutaárfolyam között. Az egységes ár elvét formálisan a következőképpen fogalmazhatjuk meg: legyen PUSiMathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVu0Je9sqqrpepC0xbbL8F4rqqrFfpeea0xe9Lq=Jc9 vqaqpepm0xbba9pwe9Q8fs0=yqaqpepae9pg0FirpepeKkFr0xfr=x fr=xb9adbaqaaeGaciGaaiaabeqaamaabaabaaGcbaGaamiuamaaDa aaleaacaqGvbGaae4uaaqaaiaadMgaaaaaaa@3994@ az i-edik jószág dollár ára, amikor az USA-ban adják el, legyen PEiMathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVu0Je9sqqrpepC0xbbL8F4rqqrFfpeea0xe9Lq=Jc9 vqaqpepm0xbba9pwe9Q8fs0=yqaqpepae9pg0FirpepeKkFr0xfr=x fr=xb9adbaqaaeGaciGaaiaabeqaamaabaabaaGcbaGaamiuamaaDa aaleaacaqGfbaabaGaamyAaaaaaaa@38AE@ a megfelelő euró ár Európában. Ekkor az egységes ár elve azt jelenti, hogy az i-edik jószág dollár ára ugyanakkora bárhol is adják el:

P US i = ( E $ / ) × ( P E i ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadcfadaqhaa WcbaGaaeyvaiaabofaaeaacaWGPbaaaOGaeyypa0Jaaiikaiaadwea daWgaaWcbaGaaiijaiaac+caieaacaWFSccabeaakiaabMcacqGHxd aTcaqGOaGaamiuamaaDaaaleaacaqGfbaabaGaamyAaaaakiaacMca caGGUaaaaa@4685@

Egyenértékűen, a dollár/euró árfolyam az i-edik jószág USA és európai pénzárának aránya:

E $ / = P US i / P E i . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadweadaWgaa WcbaGaaiijaiaac+caieaacaWFSccabeaakiabg2da9iaadcfadaqh aaWcbaGaaeyvaiaabofaaeaacaWGPbaaaOGaai4laiaadcfadaqhaa WcbaGaaeyraaqaaiaadMgaaaGccaGGUaaaaa@4271@