Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. A pénzt likviditása miatt tartják. Amikor reál mennyiségnek tekintjük, az aggregált pénzkereslet nem bizonyos számú pénzegységre irányuló kereslet, hanem ehelyett bizonyos mennyiségű vásárlóerő iránti kereslet. Az aggregált pénzkereslet negatívan függ a pénztartás alternatívaköltségétől (amelyet a hazai kamatláb mér) és pozitívan függ a gazdaságban lezajló tranzakciók volumenétől (amelyet a reál GNP mér).

  2. A pénzpiac egyensúlyban van mikor a reál pénzkínálat egyenlő az aggregált pénzkereslettel. Adott árszínvonal és a reálkibocsátás mellett a pénzkínálat emelkedése csökkenti a kamatlábat és a pénzkínálat esése emeli a kamatlábat. A reálkibocsátás emelkedése emeli a a kamatlábat adott árszínvonal mellett, míg a reálkibocsátás esése ellenkező hatással bír.

  3. A hazai kamatláb csökkentésével a pénzkínálat növekedése a devizapiacon a hazai valuta leértékelődését idézi elő (még akkor is, ha a jövőbeli árfolyamokra vonatkozó várakozások nem változnak). Hasonlóan a hazai pénzkínálat esése a hazai valuta külföldi valutákkal szembeni felértékelődését idézi elő.

  4. Az a feltevés, hogy az árszínvonal rövid távon adott, mérsékelt inflációjú országokban a valóság jó közelítése, de hosszú távon félrevezető feltevés. A pénzkínálat permanens változásai a hosszú távú egyensúlyi árszínvonalat arányosan ugyanabba az irányba nyomják, de nem befolyásolják a kibocsátás, a kamatláb hosszú távú értékét vagy bármely relatív árat. Az árfolyam, a külföldi valuta hazai valutában kifejezett ára, az egyik fontos pénzár, amelynek hosszú távú egyensúlyi szintje arányosan emelkedik a pénzkínálat permanens növekedésével.

  5. A pénzkínálat növekedése előidézheti, hogy rövid távon az árfolyam túllendül hosszú távú szintjén. Ha a kibocsátás adott, a pénzkínálat permanens növekedése például a valutának az arányosnál nagyobb rövid távú leértékelődését idézi elő, amelyet a valuta hosszú távú árfolyamhoz való felértékelődése követ. Az árfolyam túllendülése, amely fokozza az árfolyamok volatilitását, közvetlen következménye az árszínvonal lomha rövid távú alkalmazkodásának és a kamatparitási feltételnek.

Kulcsszavak

Aggregált pénzkereslet

Defláció

Árfolyam túllendülése

Infláció

Hosszú táv

Hosszú távú egyensúly

Pénzkínálat

Árszínvonal

Rövid táv

Feladatok

  1. Tegyük fel, hogy az aggregált reál pénzkereslet csökken, azaz az aggregált reál pénzkeresleti függvény negatív irányba mozdul. Vázolja fel az árfolyamra, kamatlábra és árszínvonalra gyakorolt hatásokat!

  2. Mit várna, hogyan változtatná meg egy ország népességének csökkenése az aggregált pénzkeresleti függvényt? Számít-e, hogy a népesség csökkenése a háztartások számának csökkenéséből vagy a háztartások átlagos nagyságának csökkenéséből adódik?

  3. A pénz forgásisebességét, V-t úgy definiáljuk, mint a reál GNP és a reál pénzmennyiség hányadosát, ennek a fejezetnek a jelöléseivel V = Y/(M/P). Használja a (14.4.) egyenletet a forgási sebesség kifejezésének levezetésére és magyarázza meg, hogyan változik a forgási sebesség R és Y változásával! (Segítség: a kibocsátás változásának hatása V-re függ az aggregált pénzkereslet reálkibocsátás szerinti rugalmasságától, amelyik a közgazdászok vélekedése szerint kisebb egynél.) Mi a viszony a forgási sebesség és az árfolyam között?

  4. Mi a hazai reál GNP növekedésének rövid távú hatása az árfolyamra a jövőbeli árfolyamokra vonatkozó adott várakozások mellett?

  5. A pénznek, mint csereeszköznek és elszámolási egységnek hasznosságára vonatkozó tárgyalásunk sugallt-e okokat arra nézve, hogy miért vált néhány valuta a devizatranzakciók kulcsvalutájává? (A kulcsvaluta fogalmát a 13. fejezetben tárgyaltuk.)

  6. Ha a pénzreformnak nincsen hatása a gazdaság reálváltozóira, a kormányzatok miért léptetnek életbe pénzreformokat tipikusan a rohanó infláció megállítását célzó szélesebb programokkal összefüggésben? (A szövegben említett francia eset mellett sok más példa is van. Az újabb példák közé tartozik Izrael váltása fontról sékelre, Argentína váltása a pesóról az ausztrálra és vissza a pesóra, és Brazília váltása a cruzeiróról a cruzadóra, a cruzadóról a cruzeiróra, a cruzeiróról a cruzeiró reálra, a cruzeiró reálról a reálra, a mostani valutára, amelyet 1994-ben vezettek be.)

  7. Képzelje el, hogy egy munkanélküliséggel terhelt gazdaság központi bankja megduplázza pénzkínálatát. Hosszú távon a teljes foglalkoztatás helyreáll és a kibocsátás visszatér teljes foglalkoztatási szintjéhez. Azzal a (bevallottan valószínűtlen) feltevéssel, hogy a pénzkínálat megnövekedése előtt a kamatláb egyenlő a hosszú távú kamatlábbal, az árszínvonal hosszú távú növekedése nagyobb arányú vagy kisebb arányú a pénzkínálat változásánál? Mi van akkor, ha (amint az valószínűbb) a kamatláb kezdetben hosszú távú szintje alatt van?

  8. 1984 és 1985 között a pénzkínálat az Egyesült Államokban 570,3 milliárd dollárról 641,0 milliárd dollárra nőtt, miközben Brazíliában 24,4 milliárd cruzadóról 106,1 milliárd cruzadóra emelkedett. Ugyanebben az időszakban az USA fogyasztói árindexe 96,6-es szintről 100-ra emelkedett, míg a megfelelő brazíliai index mindössze 31-es szintről nőtt 100-ra. Számítsa ki az 1984–1985-ös pénzkínálat növekedési ütemet és az inflációs rátát az Egyesült Államokra és Brazíliára külön-külön. Feltéve, hogy a pénzpiacot érintő egyéb tényezők nem változtak túl drámaian, hogyan illenek össze ezek a számok e fejezet modelljének előrejelzéseivel? Hogyan magyarázná az USA és a brazíliai árak nyilvánvalóan különböző reakcióját?

  9. Folytatva az előző kérdést, megjegyezzük, hogy a kibocsátás pénzértéke 1985-ben 4010 milliárd dollár volt az Egyesült Államokban és 1418 milliárd cruzadó Brazíliában. Tekintse újra a 3. kérdést és számítsa ki a forgási sebességet a két országra 1985-ben! Mit gondol, miért volt sokkal magasabb a forgási sebesség Brazíliában?

  10. A rövid távú árfolyam túllendülés tárgyalása során feltettük, hogy a reálkibocsátás adott. Tételezzük fel ehelyett, hogy a pénzkínálat megnövekedése emeli a reálkibocsátást rövid távon (e feltevést a 16. fejezetben fogjuk igazolni). Hogyan érinti ez azt a mértéket, amelyben az árfolyam túllendül, amikor a pénzkínálat először növekszik? Lehetséges-e, hogy az árfolyam alullendül? (Segítség: a 14.12.(a) ábrán engedje meg, hogy az aggregált reál pénzkeresleti görbe elmozduljon válaszként a kibocsátás megnövekedésére.