Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

A pénzkínálat és az árfolyam rövid távon

A pénzkínálat és az árfolyam rövid távon

A 13. fejezetben tanultunk a kamatparitási feltételről, amely jelzi, hogyan befolyásolják a kamatláb mozgásai az árfolyamot, adottnak véve az árfolyam jövőbeli szintjét illető várakozásokat. Most, hogy tudjuk, hogyan érintik egy ország pénzkínálatának változásai az ország valutájában denominált nem pénz aktívák kamatlábát, láthatjuk, hogyan érintik a monetáris változások az árfolyamot. Azt találjuk majd, hogy egy ország pénzkínálatának növekedése az ország valutájának leértékelődését idézi elő a devizapiacon, míg a pénzkínálat csökkenése a valuta felértékelődését.

Ebben a szakaszban az árszínvonalat (a reálkibocsátással együtt) továbbra is adottnak vesszük és ez okból ennek a szakasznak az elemzését rövid távúnak minősítjük. Egy gazdasági esemény hosszú távú elemzése megengedi az árszínvonal teljes alkalmazkodását (ami hosszú időt vehet igénybe) és minden termelési tényező teljes foglalkoztatását. Ebben a fejezetben később megvizsgáljuk a pénzkínálat változásainak az árszínvonalra, az árfolyamra és más makroökonómiai változókra gyakorolt hosszú távú hatásait. Hosszú távú elemzésünk meg fogja mutatni, hogyan befolyásolja a pénzkínálat az árfolyam-várakozásokat, amelyeket továbbra is adottnak veszünk.

A pénz, a kamatláb és az árfolyam összekapcsolása

A 14.6. ábrán úgy elemezzük a pénz és az árfolyam közötti rövid távú viszonyt, hogy kombináltunk két diagramot, amelyeket külön-külön már tanulmányoztunk. Tegyük fel ismét, hogy a dollár/euró árfolyamot tekintjük, vagyis az euró árát dollárban kifejezve.

Az első diagram (amint a 13.4. ábrán már bevezettük) a devizapiaci egyensúlyt mutatja, illetve azt, hogyan határozzák meg az adott kamatláb és a jövőbeli árfolyamra vonatkozó várakozások ezt az egyensúlyt. Ez a diagram a 14.6. ábra felső részén jelenik meg. A pénzpiac által meghatározott R1$ dollárkamatláb adja meg a függőleges egyenest.

14.6. ábra - Szimultán egyensúly az USA pénzpiacán és a devizapiacon

kepek/14.6.png


Mindkét aktívapiac egyensúlyban van az R1$ kamatlábnál és az E1$/€ árfolyamnál; ezeknél az értékeknél a pénzkínálat egyenlő a pénzkereslettel (1 pont) és a kamatparitás érvényesül (1’ pont).

Amint arra a 13. fejezetből emlékezhetünk, a negatív meredekségű várható euróhozam-görbe mutatja az euróbetétek várható hozamát dollárban mérve. A görbe negatív meredekségű a jelenlegi árfolyamváltozásoknak a jövőbeli leértékelődési várakozásokra gyakorolt hatása miatt: A dollár mai erősödése (az E$/€ esése) az adott várt jövőbeli szintjéhez képest az euróbetéteket vonzóbbá teszi, mert arra indítja az embereket, hogy erősebb dollárleértékelődésre számítsanak a jövőben.

A két görbe metszéspontjában (1’ pont) a dollár- és euróbetétek várható hozama egyenlő, és ezért a kamatparitás érvényesül. E1$/€ az egyensúlyi árfolyam.

A második diagramot, amelyre szükségünk van a pénz és az árfolyam viszonyának vizsgálatához, a 14.3. ábrán vezettük be. Ez az ábra megmutatja hogyan jön létre a pénzpiacon egy ország egyensúlyi kamatlába, és ez a 14.6. ábra alsó részén jelenik meg. A kényelem kedvéért azonban az ábrát 90 fokkal elforgattuk az óramutató járásának irányába, így a dollárkamatlábat a 0-tól a vízszintes tengelyen, és az USA reál pénzkínálatát a 0-tól lefelé a függőleges tengelyen mértük fel. A pénzpiaci egyensúlyt az 1-es pont mutatja, ahol az R1$ dollárkamatláb arra készteti az embereket, hogy az MsUS/PUS USA reál pénzkínálattal megegyező reálegyenlegre tartsanak igényt.

A 14.6. ábra a USA pénzpiaca (alul) és a devizapiac (felül) közötti összefüggést hangsúlyozza – az USA pénzpiaca meghatározza a dollárkamatlábat, ami viszont érinti a kamatparitást fenntartó árfolyamot. (Természetesen hasonló kapcsolat van az európai pénzpiac és a devizapiac között, ami az eurókamatláb változásain keresztül működik.)

A 14.7. ábra illusztrálja ezeket a kapcsolatokat. Az USA és az európai központi bank, a Federal Reserve System és az Európai Központi Bankok Rendszere (ESCB) meghatározza az MsUS USA, és az MsE európai pénzkínálatot. A két ország adott árszínvonala és nemzeti jövedelme mellett a nemzeti pénzpiacok egyensúlya R$ dollárkamatlábra és R eurókamatlábra vezet. Ezek a kamatlábak hatnak a devizapiacra, ahol adott jövőbeli dollár/euró árfolyamra vonatkozó várakozás mellett a kamatparitási feltétel meghatározza a jelenlegi E$/€ árfolyamot.

14.7. ábra - Pénzpiac/árfolyam kapcsolatok

kepek/14.7.png


A Fed monetáris politikai lépései befolyásolják az USA kamatlábat, megváltoztatva a devizapiacot megtisztító dollár/euró árfolyamot. Az ESCB az európai pénzkínálat és kamatláb megváltoztatásával befolyásolhatja az árfolyamot.

Az USA pénzkínálata és a dollár/euró árfolyam

Most arra használjuk az aktívapiaci kapcsolatokat (a pénz- és a devizapiac közötti kapcsolatokat) leíró modellünket, hogy megkérdezzük, miképpen változik a dollár/euró árfolyam, amikor a Federal Reserve megváltoztatja az MsUS-t, az USA pénzkínálatát. E változás hatásait a 14.8. ábrán foglaltuk össze.

14.8. ábra - Az USA pénzkínálat növekedésének hatása a dollár/euró árfolyamra és a dollár kamatlábra

kepek/14.8.png


Adott PUS és YUS mellett, ha a pénzkínálat M1US-ről M2US-re bővül, a dollár kamatláb süllyed (amint a pénzpiaci egyensúly helyreáll a 2-es pontban) és a dollár leértékelődik az euróval szemben (amint a devizapiaci egyensúly helyreáll a 2’ pontban)

A kezdeti M1US pénzkínálatnál a pénzpiac a 1 pontban egyensúlyban van R1$ kamatláb mellett. Adott eurókamatláb és várható jövőbeli árfolyam mellett az R1$ dollárkamatláb azt jelenti, hogy a devizapiaci egyensúly az 1’ pontban van E1$/€ árfolyamnál.

Mi történik, amikor a Federal Reserve M1US-ről M2US-re emeli az USA pénzkínálatát? Ez a növekedés a következő eseménysort indítja el: (1) A kezdeti R1$ kamatlábnál az USA pénzpiacán pénztúlkínálat van, így a dollárkamatláb R2$-re esik, amint a pénzpiac eléri új egyensúlyi helyzetét (2-es pont). (2) Az adott kezdeti E1$/€ árfolyamnál és az új alacsonyabb R2$ dollárkamatlábnál az euróbetétek várható hozama nagyobb, mint a dollárbetéteké. Ezért a dollárbetétek birtokosai megpróbálják eladni betéteiket euróbetétekért, amelyek pillanatnyilag vonzóbbak. (3) A dollár E2$/€-re értékelődik le, ahogy a dollárbetétek tulajdonosai licitálnak az euróbetétekre. A devizapiac újfent egyensúlyba kerül a 2’ pontban, mert az árfolyam E2$/€-re való változása a dollár várható jövőbeli leértékelődési ütemének olyan csökkenését idézte elő, amely elégséges ahhoz, hogy ellensúlyozza a dollárkamatláb esését.

Arra következtetünk, hogy egy ország pénzkínálatának növekedése az ország valutájának leértékelődését idézi elő a devizapiacon. A 14.8. ábrát fordítva bejárva láthatjuk, hogy egy ország pénzkínálatának csökkenése az ország valutájának felértékelődését idézi elő a devizapiacon.

Európa pénzkínálata és a dollár/euró árfolyam

A levont következtetések akkor is alkalmazhatók, amikor az ESCB megváltoztatja Európa pénzkínálatát. MsE növekedése az euró leértékelődését (azaz a dollár felértékelődését, vagyis E$/€ esését) idézi elő, míg MsE csökkenése az euró felértékelődését (azaz a dollár leértékelődését, vagyis E$/€ emelkedését) okozza.

Az a működési mechanizmus, amelyik az európai kamatlábtól az árfolyamig vezet, azonos azzal, amelyet éppen most elemeztünk. A fenti állítások igazolására jó gyakorlat a 14.6. és 14.8. ábrákhoz hasonló ábrák rajzolása, hogy illusztráljuk az európai pénzpiac és a devizapiac közötti összefüggést.

Itt egy másik megközelítést használunk arra, hogy megmutassuk, hogyan érintik az európai pénzkínálat változásai a dollár/euró árfolyamot. A 13. fejezetben megtanultuk, hogy az R euró kamatláb esése balra mozdítja a 14.6. ábra felső részén levő negatív meredekségű görbét. Ennek az az oka, hogy R esése csökkenti az euró betétek várható hozamrátáját az árfolyam bármely szintjén. Mivel az MsE európai pénzkínálat emelkedése csökkenti R-t, az árfolyamra gyakorolt hatást a várható euróhozam görbéjének balra tolásával láthatjuk a 14.6. ábra felső részén.

A 14.9. ábra mutatja az európai pénzkínálat növekedésének eredményét. Kezdetben az USA pénzpiaca az 1-es pontban, a devizapiac pedig az 1’ pontban van egyensúlyban E1$/€ árfolyammal. Európa pénzkínálatának növekedése csökkenti R-t és ezért balra tolja az euró betétek várható hozamát és az árfolyamot összekapcsoló görbét. A devizapiaci egyensúly a 2’ pontban áll helyre E2$/€ árfolyammal. Látjuk, hogy az európai pénzkínálat növekedése az euró dollárral szembeni leértékelődését okozza (azaz az euró dollárárának esését idézi elő). Hasonlóan, Európa pénzkínálatának esése az euró dollárral szembeni felértékelődését okozná (E$/€ emelkedne) Az európai pénzkínálat változása nem zavarja meg az USA pénzpiaci egyensúlyát, amelyik az 1-es pontban marad.[98]

14.9. ábra - Az európai pénzkínálat növekedésének hatása a dollár/euró árfolyamra

kepek/14.9.png


Az európai pénzkínálat emelkedése csökkenti az euróbetétek dollár hozamát (ezt mutatja a várható euró hozamgörbéjének balra tolódása) és ez a dollár euróval szembeni felértékelődését okozza. A devizapiaci egyensúly az 1’ pontból a 2’ pontba tolódik el, de az USA pénzpiacának egyensúlya az 1-es pontban marad.



[98] Az USA pénzpiaci egyensúlya az 1-es pontban marad, mert az áralkalmazkodás, amely az európai pénzpiacot és a devizapiacot Európa pénzkínálatának növekedése után kiegyensúlyozza, az Egyesült Államokban sem a pénzkínálatot, sem a pénzkeresletet nem változtatja meg, adott YUS és PUS mellett.