Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Az egyensúlyi kamatláb: a pénzkínálat és a pénzkereslet kölcsönhatása

Az egyensúlyi kamatláb: a pénzkínálat és a pénzkereslet kölcsönhatása

Ahogyan az ön által hallgatott egyéb közgazdaságtani kurzusok alapján várhatja, a pénzpiac akkor van egyensúlyban, amikor a központi bank által meghatározott pénzkínálat egyenlő az aggregált reál pénzkereslettel. Ebben a szakaszban látni fogjuk, hogyan határozza meg a pénzpiaci egyensúly a kamatlábat adott árszínvonal és kibocsátás mellett, amelyeket ideiglenes föltételezésünk szerint a monetáris változások érintetlenül hagynak.

Pénzpiaci egyensúly

Ha Ms a pénzkínálat, a pénzpiaci egyensúly föltétele:

M s = M d . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamyta8aadaahaaWcbeqaa8qacaWGZbaaaOGaeyypa0Jaamyta8aa daahaaWcbeqaa8qacaWGKbaaaOGaaiOlaaaa@3BF4@ (14.3. egyenlet)

Miután az egyenlőség mindkét oldalát osztjuk az árszínvonallal, a pénzpiaci egyensúlyi feltételt kifejezhetjük a aggregált reál pénzkereslet segítségével:

M s / P = L ( R ,   Y ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamyta8aadaahaaWcbeqaa8qacaWGZbaaaOGaai4laiaadcfacqGH 9aqpcaWGmbWdamaabmaabaWdbiaadkfacaGGSaGaaeiiaiaadMfaa8 aacaGLOaGaayzkaaWdbiaac6caaaa@410B@ (14.4. egyenlet)

Adott P árszínvonal és Y kibocsátás mellett az egyensúlyi kamatláb az egyetlen, amelynél az aggregált reál pénzkereslet egyenlő a reál pénzkínálattal.

A 14.3. ábrán az aggregált reál pénzkeresleti görbe az 1 pontban metszi a reál pénzkínálati görbét, és így meghatározza az R1 egyensúlyi kamatlábat. A pénzkínálati görbe Ms/P-nél függőleges, mert Ms-t a központi bank határozza meg, míg P-t adottnak vettük.

14.3. ábra - Az egyensúlyi kamatláb meghatározása

kepek/14.3.png


Adott P és Y, valamint adott MS/P reál pénzkínálat mellett a pénzpiaci egyensúly az 1 pontban van. Ebben a pontban az aggregált reál pénzkereslet és a reál pénzkínálat egyenlő, és az egyensúlyi kamatláb R1.

Lássuk, hogy miért tart a kamatláb afelé, hogy az egyensúlyi szintjén megállapodjon; gondoljuk meg mi történik, ha a piac a 2-es pontban van R2 kamatlábnál, azaz R1 fölött.

A 2-es pontban a reál pénzmennyiség iránti kereslet Q1Q2-vel kisebb a kínálatnál, így pénztúlkínálat van. Ha az egyének több pénzt tartanak, mint amennyit az adott R2 kamatláb mellett kívánnak, akkor likviditásukat úgy próbálják meg csökkenteni, hogy kamatozó aktívákat vásárolnak pénzért. Más szóval az egyének szabadulni próbálnak többletpénzüktől azáltal, hogy azt másnak kölcsönadják. Mivel azonban R2-nél aggregált pénztúlkínálat van, ezért ez nem sikerülhet mindenkinek: több ember szeretne pénzt kölcsönadni, hogy csökkentse likviditását, mint ahány kölcsön szeretne venni likviditásának növelésére. Akiknek nem sikerül megszabadulni többletpénzüktől, a hiteleikért fölszámított kamatlábat R2 alá csökkentik, és így próbálják meg csábítani a potenciális kölcsönvevőket. A kamatlábat csökkentő nyomás addig tart, amíg az eléri R1-et. Ennél a kamatlábnál bárki, aki pénzt akar kölcsön adni, megteheti, mert az aggregált pénztúlkínálat eltűnt; azaz a kínálat ismét egyenlő a kereslettel. Ezért ha egyszer a piac eléri az 1-es pontot, a kamatláb esése megáll.[97]

Hasonlóan, ha a kamatláb kezdetben R3 szinten van R1 alatt, akkor emelkedni fog. Ahogy a 14.3. ábra mutatja, a 3-as pontban Q3Q1 nagyságú pénztúlkereslet van. Az egyének ezért kamatozó aktívákat (például kötvényeket) próbálnak eladni, hogy növeljék pénzkészletüket (azaz kötvényeket adnak el pénzért). Azonban a 3-as pontban nem mindenkinek sikerül eladni elég kamatozó aktívát ahhoz, hogy kielégítse pénzkeresletét. Így az emberek licitálnak a pénzre, egyre magasabb kamatlábat ajánlanak a kölcsönért, és a kamatlábat R1 irányába felnyomják. A kamatláb emelkedése csak akkor áll meg, amikor a piac elérte az 1-es pontot és a pénztúlkereslet megszűnt.

A következőkben összegezhetjük megállapításainkat. A piac mindig olyan kamatláb felé mozog, amelynél a reál pénzkínálat egyenlő az aggregált reál pénzkereslettel. Ha kezdetben pénztúlkínálat van, a kamatláb süllyed, és ha kezdetben túlkereslet van, akkor emelkedik.

A kamatláb és a pénzkínálat

A 14.4. ábra illusztrálja a növekvő pénzkínálat hatását adott árszínvonal mellett. Kezdetben a pénzpiac egyensúlyban van az 1-es pontban, M1 pénzkínálat és R1 kamatláb mellett. Mivel P-t állandó szinten tartjuk, a pénzkínálat M2-re való emelkedése M1/P-ről M2/P-re növeli a reál pénzkínálatot. M2/P reál pénzkínálat mellett az új egyensúly a 2-es pont, és R2 az új, alacsonyabb kamatláb, amely arra készteti az embereket, hogy tartsák a megnövekedett reál pénzkínálatot. A folyamat, amelyen keresztül a kamatláb süllyed már ismerős. Miután Ms-t megnövelte a központi bank, kezdetben reál pénztúlkínálat van az R1 régi egyensúlyi kamatlábnál, amelyik előzőleg egyensúlyba hozta a piacot. Mivel az emberek több pénzt tartanak, mint amennyit kívánatosnak ítélnek, többlet alapjaikat arra használják, hogy versenyezzenek a kamatfizető aktívákért. A gazdaság mint egész képtelen pénzkészletét csökkenteni, így a kamatlábat a pénzt tartani nem akarók többlet pénzegyenlegük kikölcsönzésében folyó versenye lefelé hajtja. A 14.4. ábra 2-es pontjában a kamatláb eléggé lesüllyedt ahhoz, hogy a reál pénzkínálat növekedésével egyenlő növekedést érjen el a reál pénzkeresletben.

14.4. ábra - A pénzkínálat növekedésének hatása a kamatlábra

kepek/14.4.png


Adott P árszínvonal és Y reáljövedelem mellett a pénzkínálat növekedése M1-ről M2-re R1-ről (1-es pont) R2-re (2-es pont) csökkenti a kamatlábat.

Ha a fenti gazdaságpolitikai kísérletet fordítva hajtjuk végre, láthatjuk, hogyan nyomja fel a kamatlábat a pénzkínálat csökkenése. Ms süllyedése pénztúlkeresletet idéz elő annál a kamatlábnál, amelyik előzőleg a kínálatot és keresletet kiegyensúlyozta. Az emberek megkísérlik eladni kamatozó aktíváikat – azaz kölcsönvenni –, hogy újra feltöltsék kimerült reál pénzkészletüket. Mivel ez nem sikerülhet mindenkinek, pénztúlkereslet esetén a kamatlábat fogják emelni addig, míg mindenki elégedett lesz a kisebb reál pénzkészlet tartásával.

Arra következtetünk, hogy a pénzkínálat növekedése csökkenti a kamatlábat, míg a pénzkínálat süllyedése emeli a kamatlábat, adott árszínvonal és reálkibocsátás mellett.

Kibocsátás és a kamatláb

A 14.5. ábra mutatja a kibocsátás szintje Y1-ről Y2-re való emelkedésének a kamatlábra gyakorolt hatását adott pénzkínálat és ársz1ínvonal mellett. Mint korábban láttuk, a kibocsátás bővülése az egész aggregált reál pénzkeresleti görbe jobbra tolódását idézi elő, elmozdítva az egyensúlyt az 1-es pontból. Az R1 régi egyensúlyi kamatlábnál Q2Q1 nagyságú pénztúlkereslet van (1’ pont). Mivel adott a reál pénzkínálat, a kamatláb felmegy, amíg R2-ben el nem éri az új egyensúlyi szintjét (2-es pont). A kibocsátás csökkenése ellentétes hatásokkal jár, az aggregált reál pénzkeresleti görbe balra tolódását idézi elő, és ennélfogva az egyensúlyi kamatláb süllyedését okozza.

14.5. ábra - A reáljövedelem emelkedésének hatása a kamatlábra

kepek/14.5.png


Adott MS/P (= Q1) reál pénzkínálat mellett a reáljövedelem emelkedése Y1-ről Y2-re R1-ről (1-es pont) R2-re (2-es pont) növeli a kamatlábat.

Arra következtetünk, hogy a reálkibocsátás növekedése emeli a kamatlábat, míg a reálkibocsátás csökkenése süllyeszti a kamatlábat, adott árszínvonal és pénzkínálat mellett.



[97] E folyamat egy másik szemléletmódja a következő: az előző fejezetben láttuk, hogy egy aktíva hozamrátája csökken, mikor jelenlegi ára emelkedik jövőbeli értékéhez képest. A pénztúlkínálat felhajtja a kamatfizető illikvid aktívák folyó pénzárait, ahogy az egyének csökkenteni próbálják pénzkészletüket. A folyó aktívaárak eme növekedése csökkenti a nem pénz aktívák hozamrátáját, és mivel ez a hozamráta (a kockázat beszámítása után) egyenlő a kamatlábbal, a kamatlábnak szintén esni kell.