Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. Az árfolyam az ország pénzének egy másikéban kifejezett ára. Az árfolyam összehasonlíthatóvá teszi a különböző országok árait, így szerepet játszik a kiadási döntésekben. Minden más tényező változatlansága mellett egy ország pénzének másokéhoz viszonyított leértékelődése (a külföldi valuták hazai pénzben mért árának emelkedése) olcsóbbá teszi az ország exportját, és megdrágítja az importját. A valuta felértékelődése (a külföldi valuták hazai pénzben mért árának csökkenése) nyomán az ország exportja drágábbá, importja olcsóbbá válik.

  2. Az árfolyam a devizapiacon alakul ki. A legfontosabb piaci szereplők a kereskedelmi bankok, a nemzetközi vállalatok, a nem banki pénzügyi intézmények és a nemzeti jegybankok. A kereskedelmi bankok kulcsszerepet töltenek be a piacon, mivel lehetővé teszik a devizapiaci kereskedelem zömét kitevő kamatozó bankbetétek cseréjét. Bár a devizapiaci kereskedelem a világ számos pénzügyi központjában zajlik, a modern távközlési technológiák egyetlen, a nap 24 órájában nyitva tartó piaccá kapcsolják össze az elkülönülő helyi piacokat. A devizakereskedelem fontos kategóriája a határidős kereskedelem, amelynek során a felek abban állapodnak meg, hogy valamely jövőbeli időpontban előre rögzített árfolyamon kicserélik devizáikat. Ezzel ellentétben az azonnali ügyleteket gyakorlatilag rögtön rendezik.

  3. Mivel az árfolyam két aktíva relatív ára, az árfolyamot magát is aktívaárnak tekinthetjük. Az aktívaár meghatározásának alapelve szerint az aktíva aktuális értéke várható jövőbeli vásárlóerejétől függ. A megtakarítók a várható hozam, vagyis az aktívába történő befektetés értékének várható növekedési rátája alapján értékelik az aktívákat. Az aktíva várható hozama, attól függően, hogy milyen mértékegységben fejezzük ki az értékét, többféle módszerrel is kiszámítható. A megtakarítási döntéseket az eszközök várható reálhozama határozza meg, amely a várható értéknövekményt egy reprezentatív termékkosárban fejezi ki.

  4. Ha az aktívák egymáshoz viszonyított hozama számít – ez a helyzet a devizapiacon –, akkor célszerű az aktívák azonos pénznemben kifejezett várható értékváltozását összehasonlítani. Ha a kockázati és likviditási tényezők jelentősen nem befolyásolják a devizaeszközök keresletét, akkor a devizapiaci szereplők mindig a legmagasabb várható hozamot kínáló aktívát preferálják.

  5. A devizapiacon elcserélt betétek hozama a kamatlábaktól és a várható árfolyamalakulástól függ. A dollár- és euróbetétek várható hozamát például úgy tudjuk összehasonlítani, hogy az euróbetét hozamát dollárban fejezzük ki, azaz az eurókamatlábhoz hozzáadjuk a dollár euróval szembeni várható, a betét tartásának időszakára jutó leértékelődési ütemét (az euró dollárral szembeni várható felértékelődési ütemét).

  6. A devizapiaci egyensúly a kamatparitás fennállása mellett teljesül: vagyis minden devizabetétnek azonos várható hozamot kell kínálnia, ha a hozamokat egymással összehasonlíthatóan (azonos mértékegységben) fejezzük ki.

  7. A kamatlábak és a jövőbeli árfolyamra vonatkozó várakozások adott értékei mellett a kamatparitás feltétele megadja az aktuális egyensúlyi árfolyamot. Ha például az euróbetét várható dollárhozama magasabb, mint a dollárbetété, akkor a dollár azonnal leértékelődik az euróval szemben. Az egyéb tényezők változatlansága mellett a dollár mai leértékelődése csökkenti a dollár euróval szembeni jövőben várható leértékelődési ütemét, így az euróbetét várható dollárhozamát. Hasonlóképpen, ha az euróbetét várható dollárhozama alacsonyabb, mint a dollárbetété, a dollár azonnal felértékelődik az euróhoz képest. Ha az egyéb tényezők közben nem változnak, a dollár mai felértékelődése növeli a dollár jövőben várható leértékelődési rátáját, így vonzóbbá teszi az euróbetétet.

  8. Minden más tényező változatlansága mellett a dollárkamatláb emelkedése a dollár euróval szembeni felértékelődéséhez, míg az eurókamatláb emelkedése a dollár leértékelődéséhez vezet. A várható jövőbeli árfolyam megváltozása is módosítja a mai árfolyamot. Ha például a dollár/euró árfolyam jövőbeli szintje várhatóan emelkedik, akkor változatlan kamatszint mellett a mai dollár/euró árfolyam is magasabb lesz.

Kulcsfogalmak

Felértékelődés

Arbitrázs

Leértékelődés

(Deviza)árfolyam

Devizapiac

Határidős árfolyam

Bankközi kereskedelem

Kamatparitási feltétel

Kamatláb

Likviditás

Felértékelődési ütem

Leértékelődési ütem

Hozam

Reálhozam

Kockázat

Azonnali árfolyam

Közvetítő valuta

Feladatok

  1. Münchenben a sültkolbász 2 euróba kerül, a bostoni Fenway Parkban pedig 1 dollárért árulják a hot dogot. Mennyi a kolbász hot dogban kifejezett ára, ha az árfolyam 1,5 dollár/euró? Hogyan módosul ez az árarány, ha a dollár 1,25 dollár/euró árfolyamra felértékelődik, és közben az egyéb tényezők nem változnak? A kiinduló állapothoz képest olcsóbbá vagy drágábbá vált-e a hot dog a sültkolbászhoz viszonyítva?

  2. Egy amerikai dollár 7,5 norvég koronába kerül, ugyanakkor ezt a dollárt 1,25 svájci frankért is megvehetjük. Mennyi a norvég korona/svájci frank árfolyam?

  3. Számítsa ki a következő aktívák dollárhozamát:

    1. egy festmény, amelynek ára egy év alatt 200 000 dollárról 250 000 dollárra emelkedik.

    2. egy üveg ritka burgundi bor (1978-as Domaine de la Romanée-Conti), amelynek ára 1999 és 2000 között 180 dollárról 216 dollárra nő.

    3. egy 10 000 font értékű londoni bankbetét, ha a font betéti kamata évi 10 százalék, és a dollár/font árfolyam egy év alatt 1,5-ről 1,38-ra változik.

  4. Mennyi lenne az előző kérdésben szereplő aktívák reálhozama, ha közben valamennyi dollárár 10 százalékkal emelkedne?

  5. Tegyük fel, hogy a dollár- és fontkamatláb azonosan évi 5 százalék. Hogyan viszonyul egymáshoz az aktuális egyensúlyi és a jövőbeli várható dollár/font árfolyam? Tegyük fel, hogy a várható jövőbeli dollár/font árfolyam változatlanul 1,52, miközben a brit kamatláb évi 10 százalékra emelkedik. Mi lesz az új egyensúlyi dollár/font árfolyam, ha közben az amerikai kamatláb nem változik?

  6. A devizapiaci kereskedők hirtelen arról értesülnek, hogy a dollárkamatláb csökkenni fog a közeljövőben. A fejezetben bemutatott grafikus elemzés segítségével határozza meg az aktuális dollár/euró árfolyamra gyakorolt hatást, feltéve, hogy a mai dollár- és eurókamatok nem változnak!

  7. A fejezetben utaltunk arra, hogy a devizapiaci egyensúly grafikus elemzését európai szempontból is elvégezhetnénk, ha a függőleges tengelyen az E€/$ (=1/E$/€) euró/dollárárfolyamot mérnénk, az R pontban függőleges egyenes az euróbetét euróban mért hozamát, míg a negatív lejtésű görbe a dollárbetét euróhozama és az E€/$ árfolyam közötti összefüggést mutatná. Vezesse le ezt a másik szempontú egyensúlyt, és vizsgálja meg a kamatlábak és a várható jövőbeli árfolyam megváltozásának hatását. Megegyeznek-e a következtetései a korábban kapottakkal?

  8. A következő cikk a New York Timesban jelent meg 1989. augusztus 7-én („Meglepetés az erős dollár”, „Dollar’s Strength a Surprise”, D1 old.).

Az általános vélekedés szerint az amerikai gazdaság a „puha földet érés” (soft landing) felé tart: a gazdaság számottevően lassul, az infláció mérséklődik, de nincs recesszió.

Ez a kilátás két szempontból is kedvező a dollárárfolyam alakulására nézve. A sima lassulás a recessziónál sokkal kevésbé drasztikus hatású, így valószínűbb, hogy a dollár árfolyamát fenntartó külföldi befektetések folytatódnak.

Másfelől a puha földet érés esetén a Federal Reserve nem kényszerül erőteljes kamatcsökkentésre a gazdasági élénkítés érdekében. A csökkenő kamatszint leértékelődési nyomást jelentene a dollárra nézve, mivel a külföldiek számára a dollárban denominált értékpapírokba történő befektetés kevésbé vonzóvá válna, így ösztönözné a dolláreladást. A puha földet éréssel kapcsolatos várakozások keltette optimizmus ráadásul részben semlegesítheti az alacsonyabb kamatok miatti dollárra nehezedő nyomást.

    1. Mutassa be, hogyan értelmezné a cikk harmadik bekezdését a fejezetben ismertetett árfolyam-alakulási modell segítségével.

    2. Milyen, az árfolyamot meghatározó egyéb tényezőkkel tudná megmagyarázni a cikk második bekezdését?

  1. Tegyük fel, hogy a dollár euróhoz és jenhez viszonyított árfolyama egyformán változékony. Míg azonban az euró olyankor hajlamos váratlanul leértékelődni a dollárhoz képest, amikor a maradék vagyonunk hozama szokatlanul magas, a jen hasonló körülmények között váratlanul felértékelődik. Amerikai befektetőként melyik devizát, az eurót vagy a jent tartanánk kockázatosabbnak?

  2. A fejezetben tárgyalt valamely koncepció alapján gondolja-e azt, hogy a dollárbetét likviditási tulajdonságai különböznek a más pénznemben denominált betétek jellemzőitől? Ha igen, hogyan befolyásolnák az eltérő likviditási jellemzők, mondjuk a dollár- és a mexikói pesobetétek kamatkülönbségét? Mit gondol, hogyan változik az euró- és a jenbetétek jövőbeli likviditása?

  3. 1979 októberében az Egyesült Államok központi bankja (a Federal Reserve System) bejelentette, hogy a jövőben csökkenti szerepét a dollárkamatok ingadozásának korlátozásában. Miután az új irányvonalnak megfelelő gyakorlat működésbe lépett, a dollár más devizákhoz viszonyított árfolyama változékonyabbá vált. A devizapiaci elemzésünk alapján lát-e összefüggést a két esemény között?

  4. Tegyük fel, hogy a világon mindenhol τ százaléknyi adót vetnek ki a kamatjövedelmekre és az árfolyamváltozás miatti tőkenyereségre. Hogyan módosulna az adó mellett a kamatparitás feltétele? Mennyiben változna a helyzet, ha az adót csak a kamatjövedelmekre vetnék ki, míg az árfolyamnyereség adómentes maradna?

  5. Tegyük fel, hogy az egyéves határidős dollár/euró árfolyam 1,26, az azonnali árfolyam pedig 1,2. Mekkora az euró határidős prémiuma (a dollár határidős diszkontja)? Mekkora az egyéves dollár- és az egyéves euróbetét kamatának különbsége (ha a politikai kockázattól eltekintünk)?