Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

A devizaeszközök kereslete

A devizaeszközök kereslete

Az eddigiekben megvizsgáltuk, hogy a bankok, vállalatok és más intézmények hogyan kereskednek devizabetétekkel a nap 24 órájában működő világméretű devizapiacon. Ahhoz, hogy megértsük, mi határozza meg a devizapiaci árfolyamot, elsőként azt kell tisztáznunk, hogy mi alakítja a legfontosabb piaci szereplők különböző devizák iránti keresletét.

Egy devizaeszköz keresletét ugyanolyan megfontolások befolyásolják, mint bármely más aktíva keresletét. A legfontosabb tényező az eszköz jövőbeli értékére vonatkozó várakozásunk. Egy devizabetét jövőbeli értéke két tényezőtől függ: a betéti kamattól és a más pénznemekhez viszonyított devizaárfolyam várható megváltozásától.

Aktívák és aktívahozamok

Ahogy a korábbiakban láttuk, az emberek sokféle formában tarthatják vagyonukat: részvényben, kötvényben, készpénzben, ingatlanban, borkülönlegességben, gyémántban és így tovább. A vagyonszerzés (a megtakarítás) célja a jelenbeli vásárlóerő jövőbelivé alakítása. Sokféle okból takaríthatunk meg: hogy gondoskodjunk nyugdíjas éveinkről vagy örököseinkről, vagy egyszerűen csak mert többet keresünk, mint amennyire egy adott évben szükségünk van, és így inkább tartalékolunk a szűkebb esztendőkre.

Az aktívahozam meghatározása. Mivel a megtakarítás célja a jövőbeli fogyasztás biztosítása, egy aktíva vonzerejét hozama, azaz értékének adott időszak alatti százalékos változása alapján ítélhetjük meg. Tegyük fel például, hogy 1998 elején 100 dollárért megvásároljuk a Pénzügyi Igazmondók Rt. egy részvényét. Ha 1999 elején a részvény egy dollár osztalékot fizet, és árfolyama egy év alatt 100-ról 109 dollárra nőtt, akkor részvény tartásával 1998-ban 10% hozamot érhettünk el – vagyis a kezdeti 100 dolláros befektetésünk értéke 110 dollárra, az egy dolláros osztalék és a 109 dolláros aktuális árfolyam (amennyiért a részvényt eladhatnánk) összegére emelkedett. Ha a Pénzügyi Igazmondók Rt. részvénye kifizetné ugyan az egy dolláros osztalékot, de árfolyama 89 dollárra csökkenne, akkor a 100 dolláros befektetésünk egy év múlva mindössze 90 dollárt érne, így mínusz 10%-os hozamot eredményezne.

Gyakran nem tudhatjuk biztosan, hogy a megvásárolt aktíva ténylegesen mekkora hozamot fog biztosítani. Mind a részvény után fizetett osztalékot, mind a jövőbeli részvényárfolyamot nehéz lehet megjósolni. Az aktívákkal kapcsolatos döntésünk így a várható hozamon alapszik. Az adott időszak alatti várható hozam kiszámításához szükségünk van az eszköz időszak végi értékének előrejelzésére. Az aktíva várható jövőbeli és a jelenbeli vételi ára közötti százalékos eltérés az időszak alatti várható hozam.

Amikor egy aktíva hozamát mérjük, a befektetés két időpontbeli értékét hasonlítjuk össze. Az előző példában a Pénzügyi Igazmondók Rt.-részvénybe való befektetés 1998-as értékét (100 dollár) vetettük össze az 1999-es értékével (110 dollár), így kaptuk meg a 10%-os éves részvényhozamot. Ezt az értéket dollárhozamnak nevezzük, mivel a mindkét összehasonlított érték dollárban van kifejezve. A különböző eszközhozamok azonban más valutában vagy akár árukban, például aranyban is kifejezhetőek.

A reálhozam. Amikor arról döntünk, hogy milyen aktívában tartsuk a megtakarításunkat, a várható reálhozam alapján választunk, azaz az aktíva értékváltozását valamely, a megtakarító által rendszeresen megvásárolt termékekből álló (reprezentatív) kosárban fejezzük ki. A megtakarítási döntéseinkben tehát a várható reálhozam számít, hiszen a megtakarítás alapvető célja a jövőbeli fogyasztás, és csak a reálhozam alapján számíthatjuk ki azt, hogy a jövőben mennyi áruhoz és szolgáltatáshoz jutunk hozzá azért cserébe, hogy ma lemondunk a fogyasztásunk egy részéről (azaz megtakarítunk).

Folytassuk az előző példát, és tegyük fel, hogy a Pénzügyi Igazmondók Rt.-részvénybe való befektetés értéke 1998 és 1999 között 10%-kal emelkedett, ugyanennyivel nőtt azonban minden áru és szolgáltatás ára. Ekkor a befektetés javakban kifejezett – vagy reál értelemben vett – értéke nem változott 1998 és 1999 között. A zéró reálhozam mellett a Pénzügyi Igazmondók Rt.-részvény így nem különösebben vonzó befektetés.

Bár a megtakarítási döntéseket a várható reálhozam határozza meg, a pénzben kifejezett hozam is hasznos lehet a különböző aktívákon elérhető reálhozamok összehasonlítására. Ha a dollárban mért árszínvonal 10 százalékkal emelkedett 1998 és 1999 között, egy ritka borkülönlegesség, amelynek ára 25 százalékkal nőtt még mindig jobb befektetés, mint egy olyan kötvény, amelynek dollárértéke csak 20 százalékkal lett magasabb. A bor reálhozama 15 százalék (= 25 százalék – 10 százalék), míg a kötvényen elérhető reálhozam csak 10 százalék (= 20 százalék – 10 százalék). Vegyük észre, hogy a dollárban mért hozamok különbségének (25 százalék – 20 százalék) meg kell egyeznie a reálhozamok különbségével (15 százalék – 10 százalék). Az egyenlőség azért áll fenn, mert az aktívák adott dollárhozama mellett a termékek árszínvonalának növekedési üteme mindkét aktíva reálhozamát ugyanannyival változtatja meg.

A dollárban mért és a reálértelemben vett hozamok megkülönböztetése fontos tanulságul szolgál a különböző aktívák értékeléséhez: két aktíva hozamát csak akkor tudjuk összehasonlítani, ha azonos mértékegységben szerepelnek. Teljesen értelmetlen például a bor reálhozamát (amely példánkban 15 százalék) közvetlenül összevetni a kötvény dollárhozamával (20 százalék), vagy egy régi festmény dollárhozamát az arany euróban mért hozamával összemérni. Csak akkor tudjuk eldönteni, hogy melyik aktíva biztosítja a legmagasabb várható reálhozamot, ha minden hozamot közös mértékegységben (például dollárban) fejezünk ki.

Kockázat és likviditás

Minden más tényező azonossága mellett a gazdasági szereplők a magasabb várható reálhozamot biztosító aktívát részesítik előnyben. Az egyes eszközökről szóló későbbi tárgyalás során azonban látni fogjuk, hogy gyakran „minden más tényező” nem azonos. Bizonyos aktívákat a befektetők nem várható reálhozamuk, hanem egyéb tulajdonságaik miatt értékelnek. A várható reálhozamon kívül egy aktíva két fő jellemzője befolyásolja a megtakarítási döntéseket: a kockázata, vagyis az, hogy mekkora változékonyságot okoz a megtakarító vagyonában, valamint a likviditása, vagyis az, hogy mennyire könnyű az aktívát eladni vagy árukra cserélni.

  1. Kockázat. Egy aktíva reálhozama általában nehezen jósolható meg, és utólag gyakran egészen különbözhet attól, amit a befektetők megvásárlásakor elvárnak. Legutóbbi példánkban a befektető úgy határozta meg a kötvény várható reálhozamát (10 százalék), hogy a várható dollárhozamából (20 százalék) kivonta a dollárban mért árszínvonal várható növekedését (10 százalék). Ha azonban a várakozása tévesnek bizonyul, és a kötvény dollárértéke nem változik, akkor a kötvényen mínusz 10 százalékos (= 0 százalék – 10 százalék) reálhozamot ér el. A megtakarítók nem szeretik a bizonytalanságot, és nem szívesen tartanak olyan aktívákat, amelyek vagyonuk értékét változékonnyá teszik. Egy magas várható hozammal rendelkező eszköz sokat veszíthet vonzerejéből, ha a realizált hozama erősen ingadozik.

  2. Likviditás. Az aktívák abban is különböznek, hogy tulajdonosuk milyen gyorsan és mekkora költséggel tud túladni rajtuk. Egy ingatlan például nem túl likvid eszköz, mert eladása számottevő időt, továbbá ügynökök, közvetítők és jogászok szolgáltatásait igényli. A készpénz ellenben a leginkább likvid aktíva: névértékén bármikor felhasználható áruk vagy aktívák vásárlására. A megtakarítók általában jobban szeretik vagyonuk egy részét likvid eszközökben tartani, hogy elkerüljék azt, hogy váratlan költségek felmerülése esetén a kevésbé likvid aktíváikat veszteséggel kelljen eladniuk. Amikor tehát arról döntenek, hogy mennyit tartsanak egy bizonyos aktívából, várható hozamán és kockázatán kívül a likviditási jellemzőit is figyelembe veszik.

Kamatlábak

Bármely más aktíva piacához hasonlóan a devizapiac szereplői is a várható hozamuknak megfelelően alakítják ki a különböző devizabetétek iránti keresletüket. A különböző devizabetétek hozamát kétféle információ alapján hasonlíthatják össze. Először is tudniuk kell, hogyan változik a betétek pénzbeli értéke. Másodszor ismerniük kell az árfolyam jövőbeli alakulását, hogy a különböző pénznemben kifejezett hozamokat összehasonlíthatóvá tehessék.

Az első szükséges adat az adott deviza kamatlába, vagyis az az összeg, amit egy egységnyi valuta egy évre való kölcsönadásával kereshetünk. Ha a dollárkamatláb 0,1 (amelyet 10 százalékos éves kamatlábként jegyeznek), akkor egy dollár kölcsönadásával az év végén 1,1 dollárt kapunk, 1 dollárt tőketörlesztésként és 0,1 dollárt kamatként. Az ügylet másik oldaláról nézve a dollárkamatláb az az összeg, amelyet egy dollár egy évre való kölcsönvételéért fizetnünk kell. Amikor amerikai kincstárjegyet vásárolunk, kamatot kapunk azért, mert az amerikai kormánynak dollárt adtunk kölcsön.

A kamatlábak fontos szerepet játszanak a devizapiacon, mivel a nagy összegű betétek, amelyekkel ott kereskednek, mind a pénznemüknek megfelelő kamatot fizetnek. Ha például a dollárkamatláb évi 10 százalék, egy 100 000 dollár összegű betét 110 000 dollárt ér egy év múlva, ha az eurókamat 5 százalék, akkor egy 100 000 eurós bankbetét 105 000 euró értékű lesz egy évvel később. A bankbetétek után azért jár kamat, mert a betét elhelyezője valójában hitelt nyújt a banknak. Amikor egy vállalat vagy egy pénzügyi intézmény devizabetétet helyez el a bankban, akkor ahelyett, hogy folyó kiadásaira használná fel, a betét összegét kölcsönadja a banknak. Másképpen, a betétes egy olyan aktívát szerez meg, amelynek pénzneme az a deviza, amelyben a betétet elhelyezi.

A dollárkamatláb egyszerűen a dollárbetét dollárban mért hozama. Amikor a banknak kölcsönadunk 100 000 dollárt, „megvásároljuk” a bankbetétet, és amikor az év végén 10 százalék kamatot kapunk, az aktívánk értéke 110 000 dollár. Ez (110 000 – 100 000)/100 000 = 0,1 vagy 10 százalék hozamot jelent. Hasonlóképpen, a devizakamatláb a devizabetéten elérhető hozamot méri. A 13.2. ábra a dollár és a német márka (az 1999 előtti német fizetőeszköz, amelyet azóta felváltott az euró) kamatainak havi alakulását mutatja 1975 és 1998 között.[86] Ezek a kamatlábak különböző pénznemben vannak kifejezve, így közvetlenül nem összehasonlíthatók, és ennek megfelelően nem is kell szorosan együtt mozogniuk.[87]

13.2. ábra - A dollár és német márka betéti kamatlába, 1975–1998

kepek/13.2.png


Mivel a dollár és a német márka kamata különböző (nem összehasonlítható) egységben van kifejezve, időbeli alakulásuk meglehetősen eltérő.

Forrás: Nemzetközi Valutaalap, International Financial Statistics. Az ábrán a három hónapos kamatlábak szerepelnek.

Árfolyam és aktívahozam

A dollár- és euróbetétek kamatlába azt mutatja meg, hogyan változik egy év alatt a bankbetétek dollárban és euróban mért értéke. Ahhoz, hogy ezeket a hozamokat összehasonlíthassuk, még egy információra, a dollár/euró árfolyam adott év alatt várható alakulására is szükségünk van. Ha azt akarjuk eldönteni, hogy a dollár- vagy az euróbetét biztosít-e magasabb hozamot, a következő kérdést kell feltennünk: ha dollárért euróbetétet vásárolnánk, hány dollárt kapnánk vissza egy év múlva? A kérdés megválaszolásakor az euróbetét dollárhozamát számítjuk ki, hiszen a betét jelenlegi dollárárát az egy évvel későbbivel hasonlítjuk össze.

Az ilyen számítások bemutatására tekintsük a következő példát. Tegyük fel, hogy a mai árfolyam (az amerikai típusú árfolyamjegyzés szerint) 1,1 dollár/euró, úgy véljük azonban, hogy egy év múlva 1,165 dollár/euró lesz (talán mert kedvezőtlenül ítéljük meg az amerikai gazdaság jövőbeli teljesítményét). Tételezzük fel továbbá, hogy a dollárkamatláb évi 10 százalék, míg az eurókamatláb évi 5 százalék. Ez azt jelenti, hogy az egy dolláros bankbetét 1,1 dollárt, míg az egy eurós bankbetét 1,05 eurót ér egy év múlva. Melyik bankbetét ad magasabb hozamot?

A kérdést öt lépésben válaszolhatjuk meg.

  1. lépés. A mai dollár/euró árfolyam segítségével határozzuk meg az egy euró értékű bankbetét dollárárát. Ha a mai árfolyam 1,1 dollár/euró, az egy eurós bankbetét ára 1,1 dollár.

  2. lépés. Az eurókamatláb segítségével számítsuk ki, hogy az egy euró értékű bankbetét megvásárlásával hány euróra tehetünk szert egy év múlva. Ha tudjuk, hogy az euró betéti kamata 5 százalék, akkor az év végén az egy eurós betétünk 1,05 eurót fog érni.

  3. lépés. Az egy évvel későbbi árfolyamra vonatkozó várakozásunk alapján számítsuk ki a 2. lépésben meghatározott euróösszeg várható dollárértékét. Mivel arra számítunk, hogy a következő év folyamán a dollár leértékelődik az euróval szemben, és az egy évvel későbbi árfolyam 1,165 dollár/euró lesz, az euróbetét értékét egy év múlva 1,165 dollár/euró × 1,05 euró = 1,223 dollárra becsüljük.

  4. lépés. Mivel ismerjük az egy euró értékű bankbetét mai dollárárát (1,1 dollár) és megbecsültük az egy évvel későbbi dollárértékét (1,223 dollár), kiszámíthatjuk az euróbetét várható dollárhozamát, amely (1,223 – 1,1)/1,1 = 0,11, vagyis évi 11 százalék.

  5. Mivel a dollárbetéten elérhető kamat (a dollárkamatláb) csak évi 10 százalék, várhatóan akkor járunk jobban, ha vagyonunkat euróban tartjuk. Bár a dollárkamatláb 5 százalékponttal meghaladja az euróbetéten elérhető euróhozamot, az euró dollárral szembeni várható felértékelődése az euróbetétek tulajdonosainak olyan jövőbeli árfolyamnyereséget biztosít, amelynek következtében az euróbetét a dollárban denomináltnál magasabb hozamot biztosít.

Egy egyszerű szabály

Egy egyszerű szabály segítségével lerövidíthető a fenti számítás. Elsőként definiáljuk a dollár euróval szembeni leértékelődési ütemét a dollár/euró árfolyam egy év alatti százalékos növekedéseként. Az előbbi példánkban a dollár várható leértékelődési üteme (1,165 – 1,1)/1,1 = 0,059, vagyis közel évi 6 százalék. Ha ismerjük a dollár euróval szembeni leértékelődési ütemét, a következő egyszerű szabály adódik: az euróbetét dollárhozama megközelítőleg egyenlő az eurókamatláb és a dollár euróval szembeni leértékelődési ütemének összegével. Másként fogalmazva: ahhoz, hogy az euróbetét euróhozamát dollárhozammá alakítsuk, az eurókamatlábhoz hozzá kell adnunk az euró dollárárának éves növekedési ütemét.

Az előző példánkban az eurókamat (5 százalék) és a dollár várt leértékelődési üteme (közel 6 százalék) összege megközelítőleg 11 százalék, vagyis éppen annyi, mint amit az euróbetét várt dollárhozamára a korábbi számításunkban kaptunk.

A számításaink összefoglalásához vezessük be a következő jelöléseket:

R = az egyéves euróbetét mai kamatlába,

E $/€ = a mai dollár/euró árfolyam,

Ee $/€ = az egy év múlva várható dollár/euró árfolyam.

(Az utóbbi árfolyam e felső indexe a gazdasági szereplők jelenbeli tudása alapján a jövőbeli árfolyamra vonatkozó várakozását jelzi.)

A fenti jelölésekkel az euróbetét dollárban mért várható hozama (1) az eurókamatláb és (2) a dollár euróval szembeni várt leértékelődési ütemének összege:

R +   ( E e $ / E $ / ) / E $ / . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamOua8aadaWgaaWcbaWdbiaacYkia8aabeaak8qacqGHRaWkcaqG GaWdamaabmaabaWdbiaadweapaWaaWbaaSqabeaapeGaamyzaaaak8 aadaWgaaWcbaWdbiaacscacaGGVaGaaiiRGaWdaeqaaOWdbiaacobi caWGfbWdamaaBaaaleaapeGaaiijaiaac+cacaGGSccapaqabaaaki aawIcacaGLPaaapeGaai4laiaadweapaWaaSbaaSqaa8qacaGGKaGa ai4laiaacYkia8aabeaak8qacaGGUaaaaa@4AEA@

Az így számított várható hozamot kell összevetnünk az egyéves dollárbetét kamatával, hogy eldönthessük, hogy vajon az euró- vagy a dollárbetét kínál-e magasabb várható hozamot.[88] Így a kétféle pénznemben denominált betétek elvárt hozamának különbsége az R$ dollárhozam és a fenti kifejezés különbsége, azaz:

R $ [ R + ( E e $ / E $ / ) / E $ / ] = R $ R   ( E e $ / E $ / ) / E $ / . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamOua8aadaWgaaWcbaWdbiaacscaa8aabeaak8qacaGGtaYdamaa dmaabaWdbiaadkfapaWaaSbaaSqaa8qacaGGSccapaqabaGcpeGaey 4kaSYdamaabmaabaWdbiaadweapaWaaWbaaSqabeaapeGaamyzaaaa k8aadaWgaaWcbaWdbiaacscacaGGVaGaaiiRGaWdaeqaaOWdbiaaco bicaWGfbWdamaaBaaaleaapeGaaiijaiaac+cacaGGSccapaqabaaa kiaawIcacaGLPaaapeGaai4laiaadweapaWaaSbaaSqaa8qacaGGKa Gaai4laiaacYkia8aabeaaaOGaay5waiaaw2faa8qacqGH9aqpcaWG sbWdamaaBaaaleaapeGaaiijaaWdaeqaaOWdbiaacobicaWGsbWdam aaBaaaleaapeGaaiiRGiaacckaa8aabeaak8qacaGGtaYdamaabmaa baWdbiaadweapaWaaWbaaSqabeaapeGaamyzaaaak8aadaWgaaWcba WdbiaacscacaGGVaGaaiiRGaWdaeqaaOWdbiaacobicaWGfbWdamaa BaaaleaapeGaaiijaiaac+cacaGGSccapaqabaaakiaawIcacaGLPa aapeGaai4laiaadweapaWaaSbaaSqaa8qacaGGKaGaai4laiaacYki a8aabeaak8qacaGGUaaaaa@6735@ (13.1. egyenlet)

Ha a fenti különbség pozitív, akkor a dollárbetét biztosít magasabb várható hozamot, ha negatív, akkor az euróbetét várható hozama magasabb.

A 13.3. táblázat a kétféle betét várható hozamának összehasonlítását szemlélteti. Az 1. esetben a dollárbetét 4 százalékponttal magasabb kamatot kínál (R$R= 0,1 – 0,06 = 0,04), és az árfolyam várhatóan nem változik [(Ee$/€E$/€)/E$/€.= 0,00]. Ez azt jelenti, hogy a dollárbetét várható éves hozama 4 százalékponttal magasabb, mint az euróbetété, így minden más tényező azonossága esetén a dollár vonzóbb vagyontartási eszköz.

A 2. esetben a kamatlábak különbsége továbbra is 4 százalékpont, amit éppen ellensúlyoz a dollár 4 százalékos várható leértékelődési üteme. Így a két aktíva várható hozama megegyezik.

A 3. eset némiképp hasonlít az előzőre: a dollárbetét 4 százalékpontos kamatelőnyét azonban a dollár 8 százalékos várható leértékelődése túlkompenzálja, így a piaci szereplők számára az euróbetét vonzóbb befektetés.

A 4. esetben az euróbetét kamata 2 százalékponttal magasabb, de a dollár várhatóan 4 százalékkal felértékelődik az euróval szemben. Így a dollárbetét várható hozama 2 százalékponttal meghaladja az euróbetétét.

Az eddigiekben minden hozamot dollárban számoltunk. A hozamkülönbségek azonban euróban vagy bármely harmadik valutában mérve is azonosak lennének. Tegyük fel például, hogy a dollárbetét hozamát euróban szeretnénk kifejezni. Egyszerű szabályunknak megfelelően a dollárkamatlábhoz hozzá kellene adnunk az euró dollárral szembeni várható leértékelődési ütemét. Az euró dollárral szembeni várható leértékelődési üteme azonban közel megegyezik a dollár euróval szembeni várható felértékelődési ütemével, vagyis a dollár euróval szembeni várható leértékelődési üteme negatív előjellel vett értékével. Ennek megfelelően a dollárbetét euróban kifejezett hozama

R $ ( E e $ / E $ / ) / E $ / . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamOua8aadaWgaaWcbaWdbiaacscaa8aabeaak8qacaGGtaYdamaa bmaabaWdbiaadweapaWaaWbaaSqabeaapeGaamyzaaaak8aadaWgaa WcbaWdbiaacscacaGGVaGaaiiRGaWdaeqaaOWdbiaacobicaWGfbWd amaaBaaaleaapeGaaiijaiaac+cacaGGSccapaqabaaakiaawIcaca GLPaaapeGaai4laiaadweapaWaaSbaaSqaa8qacaGGKaGaai4laiaa cYkia8aabeaak8qacaGGUaaaaa@4974@

A fenti kifejezés és az euróbetét R kamata közötti különbség megegyezik a (13.1.) egyenlettel. Így az összehasonlítás szempontjából mindegy, hogy a hozamokat dollárban vagy euróban számoljuk, csak az a fontos, hogy közös pénznemben fejezzük ki őket.

13.3. táblázat - A dollár- és euróbetét dollárban mért hozamának összehasonlítása

 

Dollárkamatláb

Eurókamatláb

A dollár euróval szembeni várható leértékelődési üteme

A dollár- és euróbetét hozamkülönbsége

Eset

R$

R

E e $ / E $ / E $ / MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaamaalaaabaaeaa aaaaaaa8qacaWGfbWdamaaCaaaleqabaWdbiaadwgaaaGcpaWaaSba aSqaa8qacaGGKaGaai4laiaacYkia8aabeaak8qacaGGtaIaamyra8 aadaWgaaWcbaWdbiaacscacaGGVaGaaiiRGaWdaeqaaaGcbaWdbiaa dweapaWaaSbaaSqaa8qacaGGKaGaai4laiaacYkia8aabeaaaaaaaa@43B3@

R $ R E e $ / E $ / E $ / MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamOua8aadaWgaaWcbaWdbiaacscaa8aabeaak8qacaGGtaIaamOu a8aadaWgaaWcbaWdbiaacYkia8aabeaak8qacaGGtaYaaSaaaeaaca WGfbWdamaaCaaaleqabaWdbiaadwgaaaGcpaWaaSbaaSqaa8qacaGG KaGaai4laiaacYkia8aabeaak8qacaGGtaIaamyra8aadaWgaaWcba WdbiaacscacaGGVaGaaiiRGaWdaeqaaaGcpeqaaiaadweapaWaaSba aSqaa8qacaGGKaGaai4laiaacYkia8aabeaaaaaaaa@49AF@

1

0,10

0,06

0,00

0,04

2

0,10

0,06

0,04

0,00

3

0,10

0,06

0,08

–0,04

4

0,10

0,12

–0,04

0,02


Hozam, kockázat és likviditás a devizapiacon

A korábbiakban beláttuk, hogy a megtakarítási döntésekben a gazdasági szereplőket az aktíva várható reálhozamán kívül annak kockázata és likviditása befolyásolja. Hasonlóan, a devizaeszközök iránti kereslet a hozamon túl a kockázaton és a likviditáson is múlik. Hiába magasabb például a dollárbetéténél az euróbetét várható dollárhozama, a gazdasági szereplők vonakodnak attól, hogy euróbetétben tartsák a pénzüket, ha az így elérhető jövedelem szeszélyesen ingadozhat.

A közgazdászok véleménye igencsak megoszlik a devizapiaci kockázat jelentőségéről, maga az „árfolyamkockázat” definíciója is vitatott. A mostani tárgyalás során eltekintünk ettől az összetett problemától, mégpedig úgy, hogy feltesszük: pénznemétől függetlenül minden betét azonos kockázatú. Másképpen fogalmazva azt tesszük fel, hogy a kockázatbeli különbségek nem befolyásolják a devizaeszközök keresletét. A későbbiekben, a 17. és 21. fejezetekben azonban részletesebben is tárgyaljuk az árfolyamkockázat szerepét.[89]

Bizonyos piaci szereplők, elsősorban a nemzetközi kereskedelemben részt vevő vállalatok és a magánemberek devizatartási döntéseiben likviditási megfontolások is szerepet játszhatnak. Ha egy amerikai francia termékeket importál, akkor is kényelmesnek találhatja, hogy rendszeres kifizetéseihez francia frankot tartson, ha a frankon elérhető hozam a dollárénál alacsonyabb. Mivel azonban a nemzetközi kereskedelemhez kötődő tranzakciók a devizapiaci műveletek töredékét teszik csak ki, a devizatartás indítékai között eltekintünk a likviditási megfontolásoktól.

Ennek megfelelően azt tételezzük fel, hogy a devizapiaci szereplők kizárólag a várható hozam alapján alakítják ki a különböző devizaeszközök iránti keresletüket. Erre a feltevésre elsősorban azért van szükség, mert így egyszerűsíthető a devizapiaci árfolyam-meghatározás elemzése. Ráadásul a kockázati és likviditási megfontolások csak másodlagosak a nemzetközi makroökonómia következő fejezetekben tárgyalt kérdései szempontjából.



[86] A 13.1. táblázat a német márka, a francia frank, az olasz líra és más olyan valuták dollárárfolyamát mutatja, amelyeket 1999. január 1-jén felváltott a közös európai valuta, az euró. Az euró-zóna országai a következők: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország. (2001-től Görögország is – a ford..) Az országok korábbi hivatalos fizetőeszközei 2002 közepéig fokozatosan megszűnnek. A részletek megtalálhatók a 20. fejezetben.

[87] A 7. fejezetben bevezettük a reálkamatláb fogalmát, amely egyszerűen a kölcsön reálhozama, vagyis a kamatláb fogyasztói kosárban kifejezett értéke. A pénzben kifejezett kamatlábat nominális kamatlábnak nevezzük. A nominális és reálkamatláb kapcsolatát részletesen tárgyaljuk a 15. fejezetben.

[88] Ha az euróbetét várható dollárhozamát a korábban ismertetett öt lépésből álló módszerrel számítjuk ki, akkor a következő képlet adódik:

(1 + R)( Ee$/€/E$/€) – 1.

Ez a pontos képlet azonban átírható a következő alakba:

R+ (Ee$/€E$/€)/E$/€ + R × (Ee$/€E$/€)/E$/€

A fenti kifejezés értéke nagyon közel esik az egyszerű szabály alapján adódó képlet értékéhez, ha – mint az esetek döntő részében – az R × (Ee$/€E$/€)/E$/€ szorzat alacsony értéket ad.

[89] Az azonnali és határidős devizapiaci tranzakciók tárgyalásakor bizonyos tankönyvek különbséget tesznek devizaspekulánsok – azok a piaci szereplők, akiket állítólag csak a várható hozam érdekli – és fedezeti ügyletet kötők – azok a piaci szereplők, akik a kockázat kiküszöbölésében érdekeltek – között. Ebben a tankönyvben szakítunk ezzel a hagyománnyal, mert az félrevezető lehet: míg ugyanis mind a spekulációs, mind a fedezeti motívum fontos szerepet játszhat az árfolyam meghatározásában, ugyanaz a szereplő egyszerre lehet spekuláns és fedezeti ügyletet kötő, ha döntéseiben mind a hozammal, mind a kockázattal kapcsolatos megfontolások szerepet játszanak. Azon feltevésünk, amely szerint a kockázat nem fontos a devizaeszközök iránti kereslet meghatározásában, a hagyományos tankönyvi terminológiával azt jelenti, hogy a spekulációs motívum lényegesen nagyobb súllyal esik latba, mint a fedezeti.