Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. A nemzetközi makroökonómia azzal foglalkozik, hogy a világgazdaság szintjén miként valósítható meg a szűkösen rendelkezésre álló gazdasági erőforrások minél teljesebb kihasználása és az árszínvonal stabilitása. A nemzeti jövedelmi számlák és a fizetési mérleg a nemzeti szintű felhasználás alakulását és ennek nemzetközi következményeit tükrözik, így a nyitott, egymással kölcsönösen összefüggő gazdaságok makroökonómiai elemzésének fontos eszközei.

  2. Az ország bruttó nemzeti terméke (GNP) megegyezik termelési tényezőinek jövedelmével. A nemzeti jövedelmi számlák a nemzeti jövedelmet annak megfelelően osztják fel, hogy milyen típusú kiadás hozta létre: fogyasztás, beruházás, kormányzati vásárlás vagy nettó export (folyó fizetési mérleg többlete). A bruttó hazai termék (GDP), amely a GNP és a külföldről származó nettó tényezőjövedelmek különbsége, az országhatáron belüli kibocsátást méri.

  3. Egy zárt gazdaságban a GNP teljes egészében – fogyasztásra, beruházásra vagy kormányzati vásárlásra – felhasználásra kerül. A beruházás a jelenbeli kibocsátást termelőüzemek, berendezések vagy készletek kiépítésével jövőbeli kibocsátássá alakítja. Zárt gazdaságban az aggregált megtakarítás egyetlen formája a beruházás, így a magán- és kormányzati megtakarítás összegeként adódó nemzeti megtakarítás megegyezik a beruházással.

  4. Nyitott gazdaságban a GNP a fogyasztás, a beruházás, a kormányzati vásárlás, valamint a nettó áru- és szolgáltatásexport összege. A külkereskedelmi mérlegnek nem kell egyensúlyban lennie, ha az ország külföldről kölcsönt vehet fel, vagy külföldre hitelt nyújthat. Az ország exportjának és importjának különbsége, a folyó fizetési mérleg egyenlege, az áru- és szolgáltatások kibocsátásának és belföldi felhasználásának különbsége.

  5. A folyó fizetési mérleg egyenlege egyben megegyezik a külföldieknek nyújtott nettó kölcsönnel. A zárt gazdasággal ellentétben, a nyitott gazdaságban a megtakarítás belföldi és külföldi beruházásra is fordítható. A nemzeti megtakarítás így egyenlő a hazai beruházás és a folyó fizetési mérleg egyenlegének összegével.

  6. A fizetési mérleg a folyó fizetési mérleg összetételének és finanszírozásának részletes leírása, amelyben az ország külföldiekkel lebonyolított valamennyi tranzakciója megjelenik. Az elszámolás során használt konvenció értelmében minden olyan művelet, amely külföldieknek teljesített fizetéssel jár negatív, míg azok a tranzakciók, amelyek külföldről fizetést eredményeznek pozitív előjellel kerülnek be a fizetési mérlegbe.

  7. Az árukkal és szolgáltatásokkal összefüggő tranzakciók a fizetési mérleg folyó mérlegében, míg az aktívák nemzetközi forgalmához kapcsolódó műveletek a tőkemérlegben szerepelnek. Minden folyó fizetési mérleg hiánynak azonos nagyságú tőkemérlegbeli többlet felel meg, és minden folyó többlet azonos tőkemérlegbeli hiányt jelent. Ez az elszámolási sajátosság azt fejezi ki, hogy az exportbevételek és importkiadások közötti eltéréssel mindig szemben áll az általában kamattal számított különbség jövőbeli visszafizetésére szóló ígéret.

  8. A központi bankok nemzetközi aktívaműveleteit a tőkemérleg tartalmazza. A központi bank piaci devizaműveleteit hivatalos devizapiaci intervenciónak nevezik. Ezek a műveletek azért is fontosak, mert lehetővé teszik a forgalomban lévő pénz mennyiségének megváltoztatását. A hivatalos elszámolások egyenlege (fizetési mérleg) hiányt mutat, ha az ország hivatalos devizatartalékai csökkennek, vagy ha az ország más jegybankok felé eladósodik, míg ellenkező esetben a fizetési mérlegnek többlete van.

Kulcsfogalmak

Aktíva (eszköz)

A fizetési mérleg elszámolása

Tőkemérleg

Tőkebeáramlás

Tőkekiáramlás

Központi bank

Fogyasztás

Folyó fizetési mérleg

Költségvetési hiány

Kormányzati vásárlások

Bruttó hazai termék

Bruttó nemzeti termék

Beruházás

Makroökonómia

Mikroökonómia

Nemzeti jövedelem

A nemzeti jövedelem elszámolása

Nemzeti megtakarítás

Hivatalos devizapiaci intervenció

Hivatalos devizatartalék

Hivatalos elszámolások egyenlege

Magánmegtakarítás

Feladatok

  1. Ebben a fejezetben azt állítottuk, hogy a kétszeres számbavétel elkerülésére a GNP csak a piacon értékesített végső termékek és szolgáltatások értékét tartalmazza. Ennek megfelelően vajon a GNP elszámolásakor is csak a végtermékek és végső szolgáltatások importját kéne figyelembe venni? Mi a helyzet az exporttal?

  2. A (12.2.) egyenlet értelmében a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentéséhez növelni kell a magánmegtakarítást, mérsékelni a hazai beruházást vagy lefaragni a költségvetési hiányt. Mégis, az amerikai és japán folyó fizetési mérlegekről szóló esettanulmányban azt láttuk, hogy sokan a Japánból (és más országokból) származó import korlátozását ajánlották az amerikai folyó mérleghiány csökkentésének eszközéül. Hogyan hatnának a fokozott amerikai importkorlátozások a magánmegtakarításra, hazai beruházásra és a kormányzati költségvetés hiányára? Egyetért azzal, hogy az importkorlátozások szükségszerűen csökkentenék az amerikai folyó mérleg hiányát?

  3. Magyarázza meg, hogy a következő tranzakciók hogyan hoznak létre két könyvelési tételt – egy követelést és egy tartozást – az amerikai fizetési mérlegben, és írja le, hogyan kéne besorolni őket.

    1. Egy amerikai állampolgár német részvényt vásárol, amiért egy svájci bankszámlára kiállított csekkel fizet.

    2. Egy amerikai állampolgár német részvényt vásárol, amiért egy amerikai bankra kiállított csekkel fizet.

    3. A francia kormány hivatalos devizapiaci intervenciót hajt végre, amelynek során egy amerikai bankban tartott dollárt használ ahhoz, hogy állampolgáraitól francia frankot vásároljon.

    4. Egy detroiti turista a franciaországi Lyon egy drága éttermében elköltött vacsoráért utazási csekkel fizet.

    5. Egy kaliforniai szőlőtermesztő egy láda cabernet sauvignont ajándékoz egy londoni borkóstoló fesztiválra.

    6. Egy amerikai tulajdonú Angliában működő vállalat helyi nyereségéből új gépeket vesz.

  4. Egy New York-i ember New Jerseybe utazik, hogy ott 100 dollárért üzenetrögzítőt vásároljon. A New Jersey-i eladó vállalat az üzenetrögzítőért kapott 100 dolláros csekket egy New York-i bankszámlán helyezi el. Hogyan jelennének meg ezek a tételek New York és New Jersey fizetési mérlegében? Mi változna, ha a New York-i vevő készpénzzel fizetne?

  5. Pénzországban a folyó fizetési mérleg 1 milliárd dolláros hiányt, a tartalékeszközöket nem tartalmazó tőkemérleg 500 millió dolláros többletet mutatott 1998-ban.

    1. Mennyi volt az ország fizetési mérlegének egyenlege 1998-ban? Hogyan alakultak az ország nettó külföldi aktívái?

    2. Tegyük fel, hogy külföldi központi bankok sem nem vásároltak, sem nem adtak el pénzországi eszközöket. Hogyan változott a helyi jegybank devizatartaléka? Hogyan kerülne be ez a hivatalos intervenció Pénzország fizetési mérlegébe?

    3. Hogyan módosulna a b) kérdésre adott válasz, ha megtudná, hogy a külföldi jegybankok 600 millió dollárnyi pénzországi aktívát vásároltak 1998-ban? Hogyan kerülnének be ezek a hivatalos vásárlások a külföldi fizetési mérlegekbe?

    4. Írja föl az 1998-as pénzországi fizetési mérleget azzal a feltételezéssel, hogy a c) pontban leírt események valósultak meg.

  6. Miért érdekelheti a kormányt a folyó fizetési mérleg magas hiánya vagy többlete? Miért okozhat kormányzati aggodalmat a hivatalos elszámolások egyenlege (vagyis a fizetési mérleg)?

  7. Pontos képet ad-e a külföldi jegybankok devizapiaci dollárügyleteinek nagyságáról az amerikai hivatalos elszámolások egyenlege?

  8. Lehetséges-e, hogy egy országban egyszerre van folyó fizetési mérleg hiány és fizetési mérleg többlet? Indokolja meg a válaszát a folyó fizetési és a tartalékeszközökön kívüli tőkemérleg hipotetikus számaival! Ne felejtse ki a hivatalos devizatartalékokra gyakorolt következmények elemzését.