Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. A kevésbé fejlett országok kereskedelempolitikáját ugyanazokkal az eszközökkel lehet elemezni, mint a fejlett országokét. A fejlődő országok esetében azonban más témák kerülnek előtérbe. Különösen az, hogy a fejlődő országok kereskedelempolitikáját két cél vezérli: az iparosítás ösztönzése és a belföldi gazdaság egyenlőtlen fejlődésének kiigazítása.

  2. Az iparosítást ösztönözni kívánó kormányzati gazdaságpolitikát gyakran a kiskorú iparág melletti érveléssel próbálták alátámasztani, amely szerint az új iparágaknak szükségük van átmeneti védelemre a más országokban már megerősödött versenytársakkal szemben. A kiskorú iparág érv csak akkor igaz, ha van olyan piaci kudarc, amely jogossá teszi az állami beavatkozást. Két szokásos magyarázat: a tökéletlen tőkepiacok létezése, valamint a műszaki fejlődésben élen járó cégek által létrehozott tudás hozadékának elsajátíthatatlansága.

  3. A kiskorú iparág melletti érveléssel takarózva számos fejlődő ország olyan importhelyettesítő iparosítási politikát folytatott, amellyel vámok és mennyiségi korlátozások védelmében hoztak létre belföldi iparágakat. Ez a gazdaságpolitika sikeres volt a feldolgozóipar fejlesztésében, de nem nyújtotta a gazdasági növekedés és az életszínvonal-emelkedés várt ütemét. Manapság sok közgazdász bírálja élesen az importhelyettesítés eredményeit arra hivatkozva, hogy így a költséges és rossz hatékonyságú termelés kapott támogatást.

  4. A legtöbb fejlődő országra jellemző a gazdasági dualizmus: magas béreket fizető, tőkeigényes ipari szektor él együtt az alacsony bérszintű hagyományos szektorral. A duális gazdaságokban gyakori a városi munkanélküliség súlyos problémája.

  5. A fenti bérkülönbség gyakran szerepelt érvként az ipari szektor vámvédelmének alátámasztására. Ez a bérkülönbségi érv a protekcionizmus mellett. A közgazdászok között ez az érv ma már csak csekély támogatást élvez. Újabb keletű elemzések szerint az ilyen esetre hivatkozással alkalmazott vámvédelem elősegíti a munkaerővándorlást faluról a városokba, amely súlyosbítja a városi munkanélküliség problémáját és a dualizmus tüneteit.

  6. A gazdasági fejlődés importhelyettesítéssel való megalapozásának nézete – és a gazdasági fejlődés pesszimista megítélése az importhelyettesítés látható kudarca miatt – szembekerült a tényekkel akkor, amikor számos ázsiai gazdaság gyors növekedést produkált. Ezek a nagy teljesítményű ázsiai gazdaságok (HPAE) nem az importhelyettesítésre, hanem az iparcikkek exportjára építették iparosításukat. Az országcsoportot a külkereskedelem/nemzeti jövedelem arány igen magas szintje és különösek kiemelkedő ütemű növekedés jellemzi. A HPAE-országok sikereinek okairól nincs egyetértés. Egyes elemzők arra a tényre utalnak, hogy ugyan ezekben az országokban sincs tényleges szabadkereskedelem, de a kereskedelempolitikai védelem szintje alacsonyabb, mint más fejlődő országokban. Mások az egyes HPAE-országokban megfigyelhető állami iparpolitikának tulajdonítanak kulcsszerepet. Újabb kutatások szerint azonban a sikernek elsősorban belgazdasági okai vannak, mindenekelőtt a kiemelkedően magas megtakarítási hányadok, valamint az oktatási rendszer gyors korszerűsítése.

Kulcsfogalmak

Elsajátíthatóság

Fejlődő országok

Duális gazdaság

Gazdasági dualizmus

Nagy teljesítményű ázsiai gazdaságok (HPAE)

Tökéletlen tőkepiacok

Importhelyettesítő iparosítás

Bérkülönbségi érv

Feladatok

  1. „A japán tapasztalat minden elméletnél ékesebben bizonyítja a kiskorú iparág érv érvényességét. Az ötvenes évek elején Japán szegény ország volt, amely textiláruk és játékok exportjából tartotta fenn magát. A japán kormány védelmet nyújtott a kezdetben rossz hatékonyságú, magas költségekkel működő acél- és gépkocsiiparnak, és ezek az iparágak később vezető szerepre tettek szert a világpiacon”. Értékelje ezt az állítást.

  2. Egy ország jelenleg darabonként 8000 dollárért importál személygépkocsikat. A kormány úgy véli, hogy a belföldi gyártók bizonyos idő alatt 6000 dollárért is tudnának autókat gyártani, de a kezdeti felkészülési időszakban a belföldi termelés darabonként 10 000 dollárba kerülne.

    1. Tételezzük fel, hogy az autógyártásba belevágó cégek mindegyikének át kell vészelnie a magas költségű kezdeti időszakot. Milyen feltételek mellett lehetne a kezdeti magas költségekre hivatkozva kiskorú iparágként védeni az autóipart?

    2. Ellenkezőleg: most azt tegyük fel, hogy ha egy cég már viselte a darabonként 6000 dolláros termelés kialakításának tanulási költségeit, akkor más cégek követhetik a példáját, de már tanulási költségek nélkül. Miért akadályozhatja meg ez a belföldi autóipar kiépülését, és hogyan segíthet ebben az esetben a kiskorú iparág védelme?

  3. Miért lehet sikeresebb az importhelyettesítő iparosítás a nagy fejlődő országokban, mint Brazília, a kisebbekhez képest, amilyen például Ghana?

  4. Cantabrigia igen kicsiny nemzetgazdaságának munkaerő-állománya 20 főből áll. Ezek a munkások két terméket, iparcikket és élelmiszert tudnak előállítani. Az iparcikkgyártásban a munkaerő határterméke a következőképpen függ a foglalkoztatástól:

    Munkások száma

    Az utolsó munkás határterméke

    1

    20

    2

    18

    3

    16

    4

    14

    5

    12

    6

    11

    7

    10

    8

    9

    9

    8

    10

    7

Az élelmiszer-termelésben a munkaerő határterméke független a foglalkoztatástól, értéke 9. Egységnyi iparcikk világpiaci ára 10 dollár, és ugyannyi egységnyi élelmiszer világpiaci ára is.

    1. Tételezzük fel, hogy munkaerőpiacon nincsenek zavarok; mutassa ki a bérszintet, a munkaerő megoszlását az iparcikkek és az élelmiszer termelése között, valamint mindkét termék kibocsátását.

    2. Most tegyük fel, hogy a feldolgozóipari minimálbér valamilyen okból 150 dollár. A teljes foglalkoztatást így is fenntartják. Mutassa ki a gazdaság kibocsátását ebben az esetben. Milyen nagy költséggel jár ez a torzító hatás?

    3. Végül tételezzük fel, hogy a munkások vidékről a városba vándorolnak mindaddig, amíg a városi munkások bérének és foglalkoztatásuk valószínűségének szorzata meg nem egyezik a vidéki bérszinttel. Mutassa ki a termelés és a munkanélküliség szintjét.

  1. Tételezzük fel, hogy egy ország a Harris–Todaro-problémával küzd. Valamilyen ok miatt tehát a városi bérek sokkal magasabbak a vidékieknél, emiatt a feldolgozóipar hatékonysága igen alacsony, viszont ugyanakkor magas városi munkanélküliség is van, mert a vidéki munkások jól fizetett állások reményében a városokba vándorolnak. Milyen gazdaságpolitikai eszközt, vagy eszközkombinációt javasolna a probléma megoldására?

  2. „A tőkeigényes iparcikkek importjának mennyiségi korlátozása és a tőkejavak importjának állami támogatása sok fejlődő országban feldolgozóipari munkahelyek létesítését célozta. Sajnos, ezek az eszközök inkább a városi munkanélküliséget növelték.” Magyarázza meg ezt az állítást.