Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. Noha kevés ország folytat szabadkereskedelmet, a legtöbb közgazdász továbbra is ezt tartja a célszerű kereskedelempolitikának. Ez a támogató álláspont háromféle érvre épül. Az első az, hogy a szabadkereskedelemmel elérhető hatékonyságnövelés esete egyszerűen a kereskedelempolitika költség/haszon-elemzésének megfordítása. A második, hogy sok közgazdász szerint a szabadkereskedelem az első érv mögött álló formalizált elemzésben kimutatott hasznokon túl is kedvező a felek számára. A harmadik pedig, hogy a bonyolult közgazdasági elemzéseket nehezen lehet közvetlenül lefordítani a gazdaságpolitika nyelvére, és ezért még a szabadkereskedelmet elméletileg kevésbé támogató szakértők is hasznos gyakorlati megoldásnak tartják.

  2. Létezik a szabadkereskedelemtől való eltérés egyik esetét támogató, elmélerileg méltányolható érvelés is. Elvben igaz állítás, hogy az országok optimális vámokkal és exportadókkal javíthatják cserearányaikat. Ez az érv azonban a gyakorlatban nem sokat ér. Kis országok komolyabban nem befolyásolhatják export- és importáraikat, tehát nem tudják a vámokat vagy az egyéb kereskedelempolitikai eszközöket felhasználni cserearányaik javítására. A nagy országok viszont tudják befolyásolni cserearányaikat, de a vámok kivetésével a kereskedelmi megállapodások megszegését és a külföldi megtorlást kockáztatják.

  3. A szabadkereskedelemtől való eltérés másik érve a piaci kudarcokon alapul. Ha valamelyik belföldi piac, például a munkaerőpiac nem működik megfelelően, akkor a szabadkereskedelemtől való eltérés néha segíthet ennek a zavarnak az enyhítésében. A második legjobb megoldás elmélete azt mondja ki, hogy az egyik piac nem megfelelő működése esetén a kormány számára már nem optimális politika a beavatkozás mellőzése az egyéb piacokon. Egy vám növelheti a társadalmi jólétet, ha egy termék előállítása olyan társadalmi határhasznot eredményez, amelyet nem mutat ki a termelői többlet mérése.

  4. A piaci kudarcok valószínűleg gyakoriak, de a rájuk hivatkozó érvet nem indokolt túl nagyvonalúan alkalmazni. Mindenekelőtt azért, mert elsősorban a belföldi gazdaságpolitikai, nem pedig a kereskedelempolitikai beavatkozás melletti érv; a vámok mindig másodrendű, „második legjobb” eszközök a belföldi piaci kudarcok semlegesítésére, amelyekkel szemben mindig a keletkezésük pontján lehet fellépni a legjobban. A piaci kudarcokat ugyanakkor aligha lehet olyan megbízhatóan elemezni, hogy megfelelő gazdaságpolitikai ajánlásokat építsünk rájuk.

  5. A kereskedelempolitikát a gyakorlatban jövedelemeloszlási megfontolások alakítják. A kereskedelempolitika politikai hátterének modellezésére nincs általánosan elfogadott megoldás, de több hasznos javaslat született erre. A politikatudósok gyakran érvelnek azzal, hogy a szavazatokért a politikai pártok között folyó verseny határozza meg a gazdaságpolitikát. Ez a legegyszerűbb esetben olyan gazdaságpolitika kialakulásához vezet, amely a medián szavazó érdekeinek felel meg. Ez a megközelítés sok téma elemzését megkönnyíti, de nem tűnik a valóság jó leírásának a kereskedelempolitika esetében, a kereskedelempolitikai döntések ugyanis jellegzetes módon a kicsi, koncentrált csoportok érdekeinek felelnek meg a többség érdekével szemben. A közgazdászok és a politikatudomány művelői ezt általában a kollektív cselekvés problémájára hivatkozva magyarázzák meg. Az egyes embereknek gyenge ösztönzőik lehetnek arra, hogy fellépjenek politikailag a saját csoportjuk érdekében, ezért a jól megszervezett csoportok – általában kis létszámmal, de nagy tétekkel – gyakran olyan kormányzati lépéseket is ki tudnak harcolni, amelyek a többség rovására szolgálják az ő érdekeiket.

  6. Ha a kereskedelempolitika kizárólag belföldi szempontok alapján alakulna ki, akkor igen nehéz lenne a haladás a szabadabb kereskedelem felé. A fejlett országok azonban mégis jelentős vámcsökkentéseket tudtak elérni a nemzetközi tárgyalások folyamatán keresztül. A nemzetközi tárgyalások kétféleképpen segítik a vámok csökkentését: bővítik a szabadkereskedelem támogatóinak a körét azzal, hogy az exportőröknek is közvetlenül juttatnak valamit, ugyanakkor segítik a kormányokat abban, hogy elkerüljék a kölcsönösen hátrányos kereskedelmi háborúkat, amelyek a nemzetközi kereskedelempolitikai koordináció hiánya miatt törhetnek ki.

  7. A harmincas években már történt némi haladás a kereskedelempolitikai liberalizálás felé kétoldalú megállapodásokkal, az említett nemzetközi koordináció viszont a második világháború után elsősorban multilaterális megállapodásokon keresztül folyt a GATT égisze alatt. A GATT hivatali szervezetet és szabályrendszert is jelent, és ez a nemzetközi kereskedelem központi intézménye. A legutolsó világméretű GATT megállapodás megint új szervezetet hozott létre. Ez a WTO, amely a megállapodás érvényesülésének követésére és kikényszerítésére alakult.

  8. A multilaterális megállapodásokkal megvalósított vámcsökkentések mellett egyes országcsoportok preferenciális kereskedelmi megállapodásokat kötöttek egymással, amelyek alapján csak egymással, de nem összes partnerükkel szemben csökkentik a vámokat. A GATT kétféle preferenciális kereskedelmi megállapodást engedélyez: a vámuniót, ahol a szerződő felek közös külső vámtarifát vezetnek be, és a szabadkereskedelmi társulást, ahol a felek egymás termékeire nem vetnek ki vámot, de harmadik országokkal szemben saját vámtarifát alkalmaznak. Egyik fajta megállapodásnak sincs egyértelmű hatása a gazdasági jólétre. Ha egy ország az ilyen megállapodáshoz való csatlakozással más szerződő felektől beszerzett importtal helyettesíti a magas költségű belföldi termelést – ez a kereskedelemteremtés – , akkor az ország nyer. Ha viszont a csatlakozás mindössze azzal jár, hogy az övezeten kívüli olcsó import helyére a tagországokból jövő drágább import lép, akkor – ez a kereskedelemterelés – az ország veszít.

Kulcsfogalmak

Kollektív cselekvés

Vámunió

Belföldi piaci kudarcok

Szabadkereskedelem melletti hatékonyságon alapuló érvelés

Szabadkereskedelmi társulás

Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT)

Nemzetközi tárgyalások

Társadalmi határhaszon

A medián szavazó

Optimális vámszint

A szabadkereskedelem melletti politikai érvelés

Preferenciális kereskedelmi megállapodás

Preferenciális kereskedelmi egyezmény

A fogolydilemma

A vámok mellett szóló cserearány érvelés

A második legjobb megoldás elmélete

Kereskedelemteremtés

Kereskedelemterelés

Kereskedelmi háború

Feladatok

  1. „Egy olyan kis ország számára, mint amilyen a Fülöp-szigetek, a szabadkereskedelem felé tett lépés nagy előnyökkel járna. Lehetővé tenné a termelők és a fogyasztók számára, hogy a termékek valódi költségei alapján válasszanak, nem pedig a kormányzat által kialakított mesterséges árak alapján; lehetővé tenné a kiszabadulást a belföldi piac szűk korlátai közül; új távlatokat nyitna a vállalkozók számára, valamint – és ez a legfontosabb – lehetővé tenné a belpolitikai rendcsinálást.” Válassza ki a szabadkereskedelem melletti érveket ebből a nyilatkozatból.

  2. A következő érvek közül melyeket lehetne felhasználni a vámok vagy az exporttámogatások mellett, és melyeket nem? Magyarázza meg válaszait!

    1. „Minél több kőolajat importál az Egyesült Államok, annál magasabbra szökik az olaj ára, ha legközelebb hiány lesz a világpiacon”.

    2. „A növekvő szezonon kívüli gyümölcsimport Chiléből, amely jelenleg például a téli szőlő amerikai importjának 80 százalékát teszi ki, közrejátszik az ilyen, korábban luxus jellegű termékek árának zuhanásában”.

    3. „Az amerikai mezőgazdasági export nemcsak a gazdálkodók számára jelent magasabb jövedelmet, hanem mindenkinek, aki az amerikai mezőgazdaságnak termékeket és szolgáltatásokat ad el”.

    4. „A félvezetők a modern technológia nyersolaja; ha nem mi gyártjuk a saját csipjeinket, akkor a mikroelektronikai eszközöket használó iparágakban meg fog törni az információáramlás”.

    5. „Az épületfa reálára 40 százalékkal csökkent, és több ezer faipari munkásnak kellett más munkát keresnie”.

  3. Egy kis ország 10-es egységáron importálhat egy terméket. A termék belföldi kínálati görbéje

S = 50 + 5P.

A keresleti görbe pedig

D = 400 – 10P.

Továbbá a termelés minden egysége 10 értékű társadalmi határhasznot eredményez.

    1. Számítsa ki az egységenként 5 értékű importvám teljes jóléti hatását.

    2. Számítsa ki az egységenként 5 értékű termelési támogatás összes hatását.

    3. Miért jár a termelési támogatás nagyobb jóléti hatással, mint a vám?

    4. Mekkora lenne az optimális termelési támogatás?

  1. Tegyük fel, hogy a kínálat és a kereslet pontosan úgy viselkedik, ahogy a 3. kérdésben láttuk, de a termelésnek nincs társadalmi határhaszna. A kormányzat azonban politikai okokból a termelők egy dollárnyi hasznát 2 dollárnyi termelői haszonnal vagy kormányzati bevétellel tekinti egyenlőnek. Számítsa ki a kormányzat által előirányzott, egységenként 5 értékű vám hatásait.

  2. „Az Egyesült Államok indokolatlanul tiltakozik Japán és az EU kereskedelempolitikája ellen. Minden országnak joga van bármire a saját érdekében. A külföldi kereskedelempolitikák bepanaszolása helyett az Egyesült Államoknak hagynia kellene a többi országot menni a maga útján, fel kellene adnia szabadkereskedelmi előítéleteit és követnie a többi országot.” Elemezzük ennek a nézetnek a közgazdasági és a politikai gazdaságtani hátterét.

  3. Az alábbi lépések közül melyik lenne jogszerű a GATT rendszerében, és melyik nem?

    1. 20 százalékos vám kivetése az Egyesült Államokban minden olyan ország termékeire, amely kétszer annyit exportál az Egyesült Államokba onnan származó importjánál.

    2. Az amerikai búzaexport állami támogatása azzal a céllal, hogy visszaszerezzenek valamit az EU-konkurensekkel szemben elvesztett piaci részesedésből.

    3. Amerikai vám a kanadai eredetű iparifaimportra, más vámok csökkentésével történő ellentételezés nélkül.

    4. Az iparifaexport kanadai megadóztatása az amerikaiak követelésére azért, hogy teljesítsék a fatermelők kérését.

    5. A kutatás-fejlesztés állami támogatásának programja olyan csúcstechnológiai területeken, mint az elektronika és a félvezetőgyártás.

    6. Külön kormányzati segítség azoknak a munkásoknak, akik az importverseny miatt veszítették el az állásukat.

  4. A kelet-európai politikai és gazdasági liberalizáció következtében széles körben beszélnek arról, hogy Lengyelország és Magyarország az EU tagja lehet. Elemezze az EU ilyen bővítésének a lehetséges gazdasági költségeit (1) Nyugat-Európa, (2) Kelet-Európa, (3) más országok szempontjából.