Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

1. függelék. Vámelemzés általános egyensúly mellett

1. függelék. Vámelemzés általános egyensúly mellett

Ez a fejezet parciális egyensúlyi megközelítést alkalmazott a kereskedelempolitika elemzésére. Ez annyit jelent, hogy a vámok, mennyiségi korlátozások és más kereskedelempolitikai eszközök hatásaira összpontosított egyetlen piacon, de anélkül, hogy explicit módon tekintetbe vette volna hatásaikat más piacokra. Ez a parciális egyensúlyi megközelítés általában elegendő, és sokkal egyszerűbb, mint a piacok közötti hatásokat is figyelembe vevő általános egyensúlyi megközelítés. Néha azonban mégis fontos az általános egyensúlyi elemzés. Az 5. fejezetben röviden bemutattuk a vámok hatásait általános egyensúly mellett. Ez a függelék részletesebb elemzéssel szolgál.

Az elemzést két szakaszban végezzük. Először a vámok hatásait elemezzük egy kis országban, amely nem tudja befolyásolni saját cserearányait. Ezután a nagy ország esetét vizsgáljuk.

Vám egy kis országban

Képzeljünk el egy országot, amely két terméket, iparcikket és élelmiszert termel és fogyaszt. Az ország kicsi, és nem tudja befolyásolni cserearányait, a továbbiakban pedig feltételezzük, hogy iparcikkeket exportál és élelmiszert importál. Így az ország adott P*M világpiaci áron exportál iparcikkeket és adott P*F világpiaci áron importál élelmiszert.

A 8F1.1. ábra vámok nélkül mutatja be ennek az országnak a helyzetét. A gazdaság a termelési lehetőségek határvonalának azon a Q1 pontján termel, amely a –P*M/P*F meredekségű egyenesen fekszik. Ez az egyenes meghatározza a gazdaság költségvetési korlátját is, tehát az elérhető fogyasztást ábrázoló pontokat tartalmazza. A gazdaság a költségvetési korlátnak azt a pontját fogja kiválasztani, amely a lehető legmagasabban fekvő közömbösségi görbén fekszik; ezt a pontot D1-ként jelöljük.

Most feltételezzük, hogy a kormányzat t mértékű értékvámot vet ki. Akkor a fogyasztóknak és a belföldi termelőknek ebben az esetben magasabb, P*F(1 + t) élelmiszerárral kell szembenézniük. A relatív árak egyenese ennek megfelelően laposabb lesz, –P*M/P*F(1 + t) meredekséggel.

A relatív iparcikkáraknak ez a csökkenése közvetlen hatással van a termelésre: az iparcikk-kibocsátás csökken, az élelmiszertermelés pedig emelkedik. A 8F1.2. ábra ezt a termelési eltolódást mutatja a 8F1.1. ábráról származó Q1 pont Q2-be való áthelyeződésével.

A fogyasztási hatás ennél bonyolultabb. A vámból ugyanis kormányzati bevétel keletkezik, amelyet valahogyan el kell költeni. Egy vám pontos hatása általában attól függ, hogy a kormányzat pontosan miként költi el a vámbevételt. Itt van például az az eset, amikor a kormányzat minden vámjövedelmet visszaad a fogyasztóknak. Ekkor a fogyasztók költségvetési korlátja nem a termelést ábrázoló Q2 pontot keresztülszelő, –P*M/P*F(1 + t) meredekségű egyenes lesz; a fogyasztók ugyanis ennél többet is költhetnek, mert az áruk termelésével szerzett jövedelmüket kiegészíti a kormányzattól visszakapott vámbevétel.

8F1.1. ábra - Szabadkereskedelmi egyensúly kis ország esetében

kepek/8F1.1.png


Az ország a termelési lehetőségei határvonalának azon a pontján termel, amely érinti a relatív árakkal egyenlő meredekségű egyenest, és azon a ponton fogyaszt, ahol költségvetési korlátja érinti a lehető legmagasabban fekvő közömbösségi görbét.

Hogyan találjuk meg a tényleges költségvetési korlátot? Vegyük észre, hogy a külkereskedelmi mérlegnek világpiaci árakon is egyensúlyban kell lennie. Tehát

P * M × Q M + P * F × Q F = P * M × D M + P * F × D F . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamiuaiaacQcapaWaaSbaaSqaa8qacaWGnbaapaqabaGcpeGaey41 aqRaamyua8aadaWgaaWcbaWdbiaad2eaa8aabeaak8qacqGHRaWkca WGqbGaaiOka8aadaWgaaWcbaWdbiaadAeaa8aabeaak8qacqGHxdaT caWGrbWdamaaBaaaleaapeGaamOraaWdaeqaaOWdbiabg2da9iaadc facaGGQaWdamaaBaaaleaapeGaamytaaWdaeqaaOWdbiabgEna0kaa dseapaWaaSbaaSqaa8qacaWGnbaapaqabaGcpeGaey4kaSIaamiuai aacQcapaWaaSbaaSqaa8qacaWGgbaapaqabaGcpeGaey41aqRaamir a8aadaWgaaWcbaWdbiaadAeaa8aabeaak8qacaGGUaaaaa@5541@

ahol Q rendre az iparcikkek és az élelmiszer kibocsátását, D pedig a fogyasztását mutatja. A fenti kifejezés bal oldala így az export értékét mutatja világpiaci árakon, a jobb oldal pedig az import értékét. Ezt a kifejezést átrendezhetjük annak megmutatására, hogy világpiaci árakon a fogyasztás és a termelés értéke egyenlő:

V r V W V W = t A + P C ( t A t C P A P C ) . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaamaalaaabaGaam OvamaaBaaaleaacaWGYbaabeaakiabgkHiTiaadAfadaWgaaWcbaGa am4vaaqabaaakeaacaWGwbWaaSbaaSqaaiaadEfaaeqaaaaakiabg2 da9iaadshadaWgaaWcbaGaamyqaaqabaGccqGHRaWkcaWGqbWaaSba aSqaaiaadoeaaeqaaOWaaeWaaeaadaWcaaqaaiaadshadaWgaaWcba GaamyqaaqabaGccqGHsislcaWG0bWaaSbaaSqaaiaadoeaaeqaaaGc baGaamiuamaaBaaaleaacaWGbbaabeaakiabgkHiTiaadcfadaWgaa WcbaGaam4qaaqabaaaaaGccaGLOaGaayzkaaGaaiOlaaaa@4E30@

Ez olyan költségvetési korlátot határoz meg, amely –P*M/P*F meredekséggel halad át a Q2 termelési ponton. A fogyasztási pontnak ezen az új költségvetési korláton kell elhelyezkednie.

A fogyasztók azonban nem fogják az új költségvetési korlátnak azt a pontját választani, amely érintkezik egy közömbösségi görbével. A vám ugyanis kevesebb élelmiszer és több iparcikk fogyasztására ösztönzi őket. A 8F1.2. ábrán a vám kivetése utáni fogyasztási pont jele D2: ez az új költségvetési korlát egyenesén fekszik, de egy olyan közömbösségi görbén, amely érint egy –P*M/P*F (1 + t) meredekségű egyenest. Ez az egyenes a Q2 ponton áthaladó hasonló egyenes fölött fekszik, a különbség pedig a fogyasztóknak visszajuttatott vámbevétel.

8F1.2. ábra - A vám egy kis ország esetében

kepek/8F1.2.png


Az ország kevesebbet termel az export-, és többet az importcikkéből. A fogyasztási szerkezet ugyancsak torzul. A jólét és az ország külkereskedelme is csökken.

Ha a 8F1.2. ábrát megvizsgáljuk, és összehasonlítjuk a 8F1.1. ábrával, három fontos következtetésre juthatunk:

  1. Vám mellett kisebb a jólét, mint szabadkereskedelem esetén. D2 tehát alacsonyabb közömbösségi görbén fekszik, mint D1.

  2. A jólét csökkenése két hatásból ered. (a) A gazdaság már nem olyan ponton termel, amely maximalizálja a jövedelem értékét világpiaci árakon. A Q2-n áthaladó költségvetési korlát a Q1-en áthaladó költségvetési korláton belül fekszik. (b) A fogyasztók nem választják a költségvetési korlát jólétmaximalizáló pontját, tehát nem mozognak fölfelé egészen a gazdaság valóságos költségvetési korlátját érintő közömbösségi görbéig. Az (a) és a (b) hatás egyaránt abból a tényből ered, hogy a belföldi fogyasztók és a termelők is a világpiaci áraktól eltérő árakat tapasztalnak. A rossz hatékonyságú termelésből származó jóléti veszteség (a) annak a termeléstorzulási veszteségnek az általános egyensúlyi megfelelője, amelyet a fejezet parciális egyensúlyon alapuló elemzési részében írtunk le. A rossz hatékonyságú fogyasztásból eredő jóléti veszteség (b) pedig a fogyasztástorzulási veszteségnek felel meg.

  3. A vám csökkenti a kereskedelmet. A vám kivetése után az export és az import is kevesebb, mint előtte.

Ezek a kis ország által kivetett vám hatásai. Most a nagy ország által kivetett vámok hatásaira fordítjuk figyelmünket.

Vám egy nagy országban

A nagy ország esetének vizsgálatához az 5. fejezet függelékében kidolgozott ajánlatigörbe-módszert alkalmazzuk. Két országgal számolunk: Belfölddel, amely iparcikket exportál és élelmiszert importál, és külkereskedelmi partnerével, Külfölddel. A 8F1.3. ábrán Külföld ajánlati görbéje OF. Belföld vám nélküli ajánlati görbéje OM1. A szabadkereskedelmi egyensúlyt OF és OM1 metszéspontja határozza meg az 1 pontban, az iparcikkek (P*M/P*F)1 relatív világpiaci ára mellett.

Most tételezzük fel, hogy Belföld vámot vet ki. Első kérdésünk, hogy miként változnék Belföld külkereskedelme, ha cserearányaiban nem lenne változás? A kis ország esetének elemzéséből már tudjuk a választ: adott világpiaci ár mellett a vám az exportot és az importot is csökkenti. Így ha az iparcikkek relatív világpiaci ára (P*M/P*F)1 maradna, akkor Belföld ajánlata az 1-ből a 2 pontba tolódnék el. Általánosabb megfogalmazásban: ha Belföld vámot vet ki, akkor általános ajánlati görbéje olyan görbévé zsugorodik, mint a 2 ponton áthaladó OM2 görbe.

8F1.3. ábra - A vám hatása a cserearányokra

kepek/8F1.3.png


A vám miatt az ország külkereskedelme kisebb lesz bármilyen adott cserearány mellett; ajánlati görbéje így befelé tolódik. Ebből azonban a cserearány javulása következik. A cserearány-nyereség ellensúlyozhatja a termelés és a fogyasztás torzulásából eredő veszteséget, amely bármilyen adott cserearány mellett jólétcsökkentő hatású.

Belföld kínálati görbéjének eltolódása azonban megváltoztatja az egyensúlyi cserearányt. A 8F13. ábrán ez az új egyensúly a 3 pontban van, az iparcikkek (P*M/P*F)2 > (P*M/P*F)1 relatív ára mellett. A vám tehát Belföld számára cserearány-javító hatású.

A vám belföldi jóléti hatásai nem egyértelműek. Egyrészt, ha a cserearány nem javul, akkor a kis országgal kapcsolatban éppen látottak alapján a vám jólétcsökkentő hatású lesz. Másrészt azonban Belföld cserearány-javulása a jólét szempontjából mégis hasznos. Így minkét irányban elképzelhető jóléti hatás ugyanúgy, ahogy a parciális egyensúlyi elemzésből is láthattuk.