Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. Korábbi elemzésünk a piacok általános egyensúlyon alapuló kölcsönhatásait hangsúlyozta. Ezzel ellentétben a kereskedelempolitikai elemzésben általában elegendő a parciális egyensúlyi megközelítés.

  2. A vám éket ver a külföldi és a belföldi árak közé, és a belföldi árat a vámnál kisebb mértékben emeli meg. Fontos és gyakorlatilag is jelentős speciális eset azonban a „kis” országé, amely nem tudja számottevő mértékben befolyásolni a külföldi árakat. A kis ország esetében a vám csak a belföldi árakat emeli meg.

  3. A vámok vagy más kereskedelempolitikai eszközök hasznát és kárát a fogyasztói többlet és a termelői többlet fogalmának segítségével mérhetjük. Így megmutathatjuk, hogy a termék belföldi gyártói nyernek, mert a vám megnöveli értékesítési áraikat, a belföldi fogyasztók viszont ugyanebből az okból veszítenek. A kormányzati bevételek is nőnek.

  4. Ha összeadjuk egy vám hasznát és kárát, akkor azt látjuk, hogy a nemzetgazdasági jólétre gyakorolt hatásai két részre oszthatók. Van egy hatékonysági veszteség, amely a belföldi termelés és fogyasztás ösztönzőinek eltorzításából származik. Van azonban egy cserearány-nyereség is, amely a vámnak a külföldről beérkező szállítások árait lefelé szorító hatásából ered. A külföldi árak befolyásolására képtelen kis ország esetében a második hatás zérus, így feltétlenül veszteséggel kell szembenéznie.

  5. A vám elemzését más kereskedelempolitikai eszközök, így az exporttámogatások, a mennyiségi korlátozások, és az önkéntes exportkorlátozások esetére is alkalmazni lehet. Egy exporttámogatás ugyanolyan hatékonysági veszteséget okoz, mint a vám, de ezt tetézi a cserearány romlásával. A mennyiségi korlátozások és az önkéntes exportkorlátozások abban különböznek a vámoktól, hogy itt nem képződik kormányzati bevétel. Ami kormányzati bevétel lett volna a vámnál, az járadékként kerül az importengedélyek birtokosaihoz a mennyiségi korlátozások, és külföldiekhez az önkéntes exportkorlátozások esetében.

Kulcsfogalmak

Értékvám (ad valorem vám)

Fogyasztói többlet

Fogyasztás-torzulási veszteség

Effektív védelem

Hatékonysági veszteség

Exportkorlátozás

Exporttámogatás

Kvótajáradék

Specifikus vám

Exportkínálati görbe

Importkeresleti görbe

Mennyiségi korlátozás

A belföldi költségek arányára vonatkozó előírások

Nem vám jellegű korlátozások

Termelői többlet

Termeléstorzulási veszteség

Cserearány-nyereség

Önkéntes exportkorlátozás (VER)

Feladatok

  1. Belföld búzapiaci keresleti görbéje

    D = 100 – 20P,

kínálati görbéje pedig

S = 20 + 20P.

Számítsa ki és ábrázolja Belföld importkeresletének alakulását. Mi lenne a búza ára külkereskedelem nélkül?

  1. Most vegyük figyelembe Külföldet is, amelynek keresleti görbéje

D* = 80 – 20P,

kínálati görbéje pedig

S = 40 + 20P.

    1. Számítsa ki és ábrázolja Külföld exportkínálati görbéjét. Találja meg a külkereskedelem nélküli helyzetben érvényes búzaárat.

    2. Most tételezzük fel a kereskedelmet Belföld és Külföld között, zérus szállítási költség mellett. Számítsa ki és ábrázolja a szabadkereskedelem melletti egyensúlyt. Mi lesz a világpiaci ár? Mekkora lesz a kereskedelem volumene?

  1. Belföld a búza importjára 0,5-ös specifikus vámot vet ki.

    1. Határozza meg és ábrázolja a vám hatásait a következőkre: (1) a búza ára az egyes országokban, (2) az egyes országok búzakínálatának és -keresletének a mennyisége, (3) a kereskedelem volumene.

    2. Határozza meg a vám jóléti hatását az alábbi csoportokra: (1) Belföld importtal versenyző termelői, (2) Belföld fogyasztói, (3) Belföld kormányzata.

    3. Mutassa be grafikusan és számítsa ki a cserearány-javulást, a hatékonysági veszteséget, és a vám teljes jóléti hatását.

  2. Tételezzük fel, hogy Külföld sokkal nagyobb ország, a következő belföldi kereslettel:

D* = 800 – 200P,

S* = 400 + 200P.

(Vegyük észre, hogy ennek megfelelően a búza ára külkereskedelem nélkül ugyanakkora lenne, mint a 2. feladatban)

Ismét számítsa ki a szabadkereskedelem melletti egyensúlyt és a Belföldön kivetett 0,5-ös specifikus vám hatásait. Kapcsolja össze az eredményekben észlelt különbségeket a „kis ország” esetére könyvünkben adott elemzéssel.

  1. A repülőgépgyártás Nyugat-Európában több kormánytól is támogatást kap, amely egyes becslések szerint a repülőgépek piaci árának 20 százalékát is eléri. Egy 50 millió dollárért értékesített repülőgép 60 millió dollárba is kerülhetett, a különbséget pedig nyugat-európai kormányok állták. Ugyanakkor egy „nyugat-európai” repülőgép piaci árának mintegy a felét teszi ki a más országokból, közöttük az Egyesült Államokból vásárolt alkatrészek költsége. Ha ezek a becslések helyesek, akkor vajon milyen mértékű effektív védelmet élveznek a nyugat-európai repülőgépgyárak?

  2. Térjünk vissza a 2. feladat példájához. A szabadkereskedelem esetéből kiindulva tételezzük fel, hogy Külföld egységenként 0,5 értékű támogatást nyújt exportőreinek. Számítsa ki ennek hatását az árakra és a jólétre minden egyes országban, illetve az összes csoportot illetően is.

  3. Acirema „kis” ország, amely nem tudja befolyásolni a világpiaci árakat. Földimogyorót importál zsákonként 10 dollárért. Keresleti görbéje

D = 400 – 10P,

kínálati görbéje pedig

S = 50 + 5P.

Határozza meg az egyensúlyt szabadkereskedelem mellett. Ezután számítsa ki és ábrázolja egy olyan mennyiségi korlátozás hatásait, amely az importot 50 zsákra korlátozza. Adja meg a következő hatások mértékét:

  1. A belföldi ár növekedése.

  2. A kvótajáradék.

  3. A fogyasztástorzulási veszteség.

  4. A termeléstorzulási veszteség.