Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Függelék. További információk az időszakok közötti kereskedelemről

Függelék. További információk az időszakok közötti kereskedelemről

Ez a függelék alaposabb elemzést tartalmaz a fejezetben már bemutatott két időperiódusos kereskedelemről. Ugyanazokat a fogalmakat használjuk, amelyekkel már az 5. fejezetben is dolgoztunk annak elemzésére, hogy miként cserélnek az országok különböző fogyasztási cikkeket egymás között egyetlen időpontban. A jelenlegi elemzési keretben azonban ez a kereskedelmi modell a nemzetközi hitelkapcsolatok szerkezetére és az időszakok közötti cserearányokra ad magyarázatot (az utóbbi pedig nem más, mint a reálkamatláb).

Tekintsük először Belföldet, ahol a termelési lehetőségek időszakok közötti határvonalát a 7F.1. ábra mutatja. Idézzük fel, hogy a Belföldön előállított jelenlegi és jövőbeli fogyasztási cikkek mennyisége a jelenlegi fogyasztási cikkek jövőbeli termelés érdekében beruházott mennyiségétől függ. Ha a jelenleg rendelkezésre álló erőforrásokat részben a jelenlegi fogyasztás helyett beruházásra használjuk fel, akkor a jelenlegi fogyasztást szolgáló QPtermelés csökken, a jövőbeli fogyasztást szolgáló QF termelés pedig emelkedik. Ezzel a beruházások megnövekedése a gazdaságot a termelési lehetőségek időszakok közötti határvonalán felfelé és balra mozdítja el.

7F.1. ábra - Belföld időszakok közötti termelési szerkezetének meghatározása

kepek/7F.1.png


A világgazdaságban érvényes r reálkamatláb mellett Belföld beruházási szintje maximalizálja a gazdaság termelési értékét abban a két időszakban, amelyben ez a gazdaság létezik.

A fejezet megmutatta azt, hogy a jövőbeli fogyasztás jelenlegi fogyasztásban kifejezett ára 1/(1 + r), ahol r a reálkamatláb. Így a gazdaság fennállásának két időszaka alatti teljes termelés értéke jelenlegi fogyasztásban mérve

V = Q P + Q F / ( 1 + r ) MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamOvaiabg2da9iaadgfacaWGqbGaey4kaSIaamyuaiaadAeacaGG VaWdamaabmaabaWdbiaaigdacqGHRaWkcaWGYbaapaGaayjkaiaawM caaaaa@4118@

A 7F.1. ábra mutatja az 1/(1 + r) relatív árakhoz tartozó izoérték-vonalakat V különböző értékeire. Ezek –(1 + r) meredekségű egyenesek, mert a jövőbeli fogyasztás a függőleges tengelyre került. A nemzetközi kereskedelem alapmodelljéhez hasonlóan a cégek döntései itt is olyan termelési szerkezetet hoznak létre, amely piaci árakon maximalizálja a termelést, QP + QF/(1 + r). A gazdaság a megjelölt értéket használja fel beruházásra. Ezzel QP1-et meghagyja a jelenlegi fogyasztásra, jövőbeli fogyasztásra viszont QF1 értéket állít elő akkor, amikor az első időszak beruházása hozadékot termel.

Vegyük észre, hogy az a jövőbeli többletfogyasztás, amelyre még egy egységnyi jelenlegi fogyasztás beruházásra fordításával nyílik lehetőség, a Q pontban éppen (1 + r)-rel lesz egyenlő. Nem volna hatékony megoldás, ha a beruházást a Q ponton túl növelnénk, mert a gazdaság jobban járna, ha a többlet jelenlegi fogyasztást beruházás helyett külföldieknek adná kölcsön. A 7F.1. ábrából következik, hogy a világ r reálkamatlábának növekedése – amely meredekebbé teszi az izoérték-vonalakat – a beruházás csökkenését okozza.

A 7F.2. ábra megmutatja, hogy Belföld fogyasztási szerkezete hogyan alakul ki a világgazdaság adott reálkamatláb-szintje mellett. Legyen DP és DF rendre a jelenlegi és a jövőbeli fogyasztás iránti kereslet. A termelés a Q pontban van, ezért a gazdaság két időszak alatti fogyasztási lehetőségeinek az időszakok közötti költségvetési korlát szab határt:

D P + D F / ( 1   + r ) = Q 1 P + Q 1 F ( 1   + r ) MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamira8aadaWgaaWcbaWdbiaadcfaa8aabeaak8qacqGHRaWkcaWG ebWdamaaBaaaleaapeGaamOraaWdaeqaaOWdbiaac+capaWaaeWaae aapeGaaGymaiaabccacqGHRaWkcaWGYbaapaGaayjkaiaawMcaa8qa cqGH9aqpcaWGrbWdamaaCaaaleqabaWdbiaaigdaaaGcpaWaaSbaaS qaa8qacaWGqbaapaqabaGcpeGaey4kaSIaamyua8aadaahaaWcbeqa a8qacaaIXaaaaOWdamaaBaaaleaapeGaamOraaWdaeqaaOWaaeWaae aapeGaaGymaiaabccacqGHRaWkcaWGYbaapaGaayjkaiaawMcaaaaa @4DC5@

7F.2. ábra - Belföld időszakok közötti fogyasztási szerkezetének kialakulása

kepek/7F.2.png


Belföldet fogyasztási szintje a legmagasabb közömbösségi görbére helyezi, arra amelyik érinti az időszakok közötti költségvetési korlátot ábrázoló egyenest. A gazdaság jelenlegi fogyasztása rovására QP1-DP1 egységet exportál, viszont jövőbeli fogyasztásra DF1QF1 = (1 + r) × (QP1DP1) egységet importál.

Ez a költségvetési korlát annyit jelent, hogy Belföld két időszak alatti fogyasztásának értéke (amelyet jelenlegi fogyasztásban mérünk) egyenlő a két időszak alatt előállított fogyasztási cikkek értékével (amelyet ugyancsak a jelenlegi fogyasztás egységében mérünk). Másként fogalmazva a termelésnek és a fogyasztásnak ugyanazon az izoérték vonalon kell elhelyezkednie.

Belföld költségvetési korlátjának egyenese a D pontban érinti a legmagasabban fekvő, és még lehetséges közömbösségi görbét. A D pont mutatja a gazdaság által választott jelenlegi és jövőbeli fogyasztási szintet. Belföld jelenlegi fogyasztás iránti kereslete, DP1, kisebb, mint a gazdaság jelenlegi fogyasztást fedező termelése, QP1. Így a gazdaság jelenlegi fogyasztásából QP1DP1 egységnyit exportál (azaz kölcsönad) Külföldnek. Ennek megfelelően Belföld DF1QF1 egységnyi jövőbeli fogyasztást importál Külföldről, amikor kamattal tetézve kapja vissza az első időszakban nyújtott hiteleit. Az időszakok közötti költségvetési korlátból következik, hogy DF1QF1 = (1 + r) × (QP1DP1), azaz a kereskedelem időszakok között egyensúlyban van.

A 7F.3. ábra megmutatja, hogy Külföldön mi határozza meg a beruházást és a fogyasztást. Külföldről feltételezzük, hogy jövőbeli fogyasztási cikkek előállításában van komparatív előnye. Az ábra mutatja, hogy r reálkamatláb mellett Külföld fogyasztási cikkeket vesz kölcsön az első időszakban, majd ezt a kölcsönt a második időszakban előállított fogyasztási cikkekkel fizeti vissza. Külföldnek viszonylag bőséges hazai beruházási lehetőségek állnak rendelkezésére, és a jelenlegi fogyasztás iránt is viszonylagos preferenciát mutat. Így Külföld jelenlegi fogyasztást importál és jövőbeli fogyasztást exportál.

7F.3. ábra - Külföld időszakok közötti termelési és fogyasztási szerkezetének meghatározása

kepek/7F.3.png


Külföld a Q* pontban termel és a D* pontban fogyaszt úgy, hogy D*P1Q*P1 egységnyi jelenlegi fogyasztást importál és Q*F1D*F1 = (1 + r) × (D*P1Q*P1) egység jövőbeli fogyasztást exportál.

Az 5. fejezet függelékében leírtaknak megfelelően a nemzetközi egyensúlyt egy ajánlatigörbe-diagrammal is ábrázolhatjuk. Idézzük fel, hogy egy ország ajánlati görbéje kívánt exportjának és kívánt importjának együttes felrajzolásából jön létre. Ebben az esetben azonban az ábrázolt árucsere a jelenlegi és a jövőbeli fogyasztásból alakult ki. A 7F.4. ábra megmutatja, hogy az egyensúlyi reálkamatlábat Belföld és Külföld OP és OF ajánlati görbéinek az E metszéspontja határozza meg. Az OE szakasz (1+r1) meredekségű, ahol r1 a világon érvényes egyensúlyi reálkamatláb. Belföld jelenlegi fogyasztása terhére megvalósuló kívánt exportja E pontban egyenlő Külföld kívánt jelenlegifogyasztás-importjával. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy az E pontban Belföld kívánt első időszaki hitelnyújtása megegyezik Külföld kívánt első időszaki hitelfelvételével. Így a kínálat és a kereslet mindkét időszakban egyensúlyban van.

7F.4. ábra - Időszakok közötti nemzetközi egyensúly, ajánlati görbékkel

kepek/7F.4.png


Az egyensúly az E pontban valósul meg r1 kamatláb mellett, mert Belföld jelenlegi fogyasztása terhére megvalósuló kívánt exportja ott egyenlő Külföld kívánt jelenlegifogyasztás-importjával, illetve Külföld kívánt jövőbelifogyasztás-exportja Belföld kívánt importjával.