Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. A nemzetközi tényezőmozgások néha helyettesíthetik a külkereskedelmet, és így nem meglepő, hogy a nemzetközi munkaerőmozgás okai és hatásai is hasonlóak ahhoz, amit az erőforrás-ellátottság különbségein alapuló nemzetközi kereskedelemnél tapasztalhatunk. A munkaerő a munkaerőhiánnyal küzdő országok felé mozog azokból az országokban, amelyek bővében vannak. Ez az áramlás megnöveli a világ teljes termelését, de erős jövedelemeloszlási hatásokat is kelt, és ennek egyes csoportok a vesztesei lehetnek.

  2. A nemzetközi hitelkapcsolatokat a nemzetközi kereskedelem egy fajtájának tekinthetjük, mégpedig olyannak, amely a jelenlegi és a jövőbeli fogyasztás cseréjét jelenti áruk cseréje helyett. Az ilyen időszakok közötti kereskedelem relatív ára egy plusz a reálkamatláb.

  3. A multinacionális cégek gyakran a nemzetközi hitelkapcsolatok közvetítői, de létalapjukat elsősorban az ellenőrzés két vagy több országban folyó üzleti tevékenységekre való kiterjesztése adja. A multinacionális cégek elmélete nem olyan fejlett, mint a nemzetközi gazdaságtan más területei. Alapvető elemzési keretnek azt tekinthetjük, amely két kulcselemmel magyarázza a multinacionális cégek létezését: az egyik a telephelyi hajtóerő, amely a cég tevékenységeit többféle országban indítja meg, a másik pedig az internalizálódás, amely egy cégben kapcsolja össze ezeket a tevékenységeket.

  4. A multinacionális cégek telephelyválasztási mozgatóerői ugyanazok, mint amelyek a nemzetközi kereskedelem mögött állnak. Az internalizálás mozgatóerőket kevésbé értjük, de a jelenlegi elmélet kettőt helyez előtérbe ezek közül: az egyiket a technológia átadásának igénye teremti meg, a másik pedig a vertikális integráció bizonyos előnyeiből származik.

Kulcsfogalmak

Közvetlen külföldi beruházás

Tényezőmozgások

Termelési lehetőségek időszakok közötti határvonala

Időszakok közötti kereskedelem

Multinacionális cégek telephelyválasztási és internalizálási motívumai

Reálkamatláb

Technológiaátadás – technológiatranszfer

Vertikális integráció

Feladatok

  1. Belföldön és Külföldön egyaránt két termelési tényező van, a termőföld és a munkaerő, és mindkettőt egyetlen termék előállításához használják. Mindkét ország termőfölddel való ellátottsága és termelési technológiája pontosan ugyanolyan. A munkaerő határterméke mindkét országban a következő módon függ a munkaerőtől:

A foglalkoztatott munkások száma

Az utolsó munkás határterméke

1

20

2

19

3

18

4

17

5

16

6

15

7

14

8

13

9

12

10

11

11

10

Belföldön kezdetben 11 munkást foglalkoztatnak, Külföldön csak 3-at.

Mutassa ki a munkaerő Belföldről Külföldre való mozgásának következményeit a foglalkoztatásra, a termelésre, a reálbérekre és a földtulajdonosok jövedelmére mindkét országban.

  1. Tegyük fel, hogy egy munkaerőben és egy termőföldben gazdag ország ugyanazzal a technológiával állít elő munkaerő- és termőföld-igényes termékeket. A 4. fejezetben bemutatott elemzés alapján előbb vizsgálja meg azokat a feltételeket, amelyek között a kereskedelem a két ország között megszünteti a munkaerő-áramlás ösztönzőjét, majd pedig az 5. fejezet anyagának felhasználásával mutassa meg, hogy az egyik ország által bevezetett vám ilyen ösztönzőt hoz létre.

  2. Magyarázza meg az analógiát a nemzetközi hitelkapcsolatok és a szokásos nemzetközi kereskedelem között.

  3. Az alább felsorolt országok közül melyiknél számíthatunk arra, hogy az időszakok közötti termelési lehetőségek a folyó fogyasztás felé hajlanak, és melyeknél arra, hogy a jövőbeli fogyasztás felé?

    1. Egy olyan ország, amely a 19. századi Argentínához vagy Kanadához hasonlóan csak nemrég tette lehetővé a tömeges betelepedést és máris számos bevándorlót fogad.

    2. Egy olyan ország, amely a 19. századi Egyesült Államokhoz vagy a jelenlegi Egyesült Királysághoz hasonlóan technológiailag a legerősebb a világon, de tapasztalnia kell ennek az előnynek az elolvadását más országok felzárkózása következtében.

    3. Egy olyan ország, amely kevés beruházást igénylő nagy kőolaj-lelőhelyeket tárt fel (mint Szaúd-Arábia).

    4. Egy olyan ország, amely számottevő beruházást igénylő nagy kőolaj-lelőhelyeket tárt fel (mint Norvégia, amelynek olajlelőhelyei az Északi-tenger alatt fekszenek).

    5. Egy olyan ország, mint Dél-Korea, amely megérezte az ipari termékek előállításának ízét és gyorsan felzárkózik a fejlett országokhoz.

  4. Az alábbi üzleti műveletek melyike közvetlen külföldi beruházás, és melyik nem?

    1. Egy szaúdi üzletember 10 millió dollárért IBM-részvényeket vásárol.

    2. Ugyanez az üzletember bérházat vásárol New Yorkban.

    3. Egy francia cég összeolvad egy amerikai céggel; az amerikai cég részvényesei értékpapírjaikat a francia cég részvényeire cserélik.

    4. Egy olasz cég üzemet épít Oroszországban, majd az üzemet az orosz kormány megbízásából irányítja.

  5. A Karma Computer Company brazíliai leányvállalatot kíván alapítani. A brazil importkorlátozások megakadályozták a céget, hogy azon a piacon értékesítsen, a cég viszont elzárkózott attól, hogy brazil vállalatoknak adja el szabadalmait, mert félti az amerikai piacon élvezett technológiai előnyét. Elemezze a Karma döntését a multinacionális cégek elmélete alapján.