Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. A külkereskedelemnek nem kell feltétlenül a komparatív előnyökön alapulnia. Ehelyett növekvő hozadékok vagy méretgazdaságosság eredménye is lehet, tehát az egységköltségek kibocsátás-növekedéssel párhuzamos csökkenésének tendenciájából is származhat. A méretgazdaságosság ösztönzi az országokat a szakosodásra és a kereskedelemre még akkor is, ha az országok között nincsenek különbségek erőforrásaikban vagy technológiáikban. A méretgazdaságosság lehet belső (a cég méretétől függő) vagy külső (az iparág méretétől függő) is.

  2. A méretgazdaságosság általában véget vet a tökéletes versenynek, ezért a méretgazdaságosság mellett folytatott külkereskedelmet a tökéletlen verseny modelljeinek alkalmazásával kell elemezni. Ezek két fontos válfaja a monopolista verseny és a dömping modellje. A harmadik modell az externáliákat írja le, de ez összhangban van a tökéletes versennyel.

  3. A monopolista verseny modelljében egy iparág számos céget tartalmaz, amelyek egymástól megkülönböztethető termékeket gyártanak. Ezek a cégek egyéni monopolistákként viselkednek, de a nyereséges iparágba további cégek lépnek be mindaddig, ameddig a verseny fokozatosan el nem tünteti a profitokat. Az egyensúly a piac méretétől függ: egy nagyobb piacon több cég él meg, mindegyik nagyobb volumenben és így alacsonyabb átlagköltséggel termel, mint egy kisebb piacon.

  4. A nemzetközi kereskedelem lehetővé teszi egy integrált piac kialakítását, amely minden nemzeti piacnál nagyobb. Így pedig a fogyasztók olcsóbban juthatnak a termékhez nagyobb választék mellett.

  5. A monopolista verseny modelljében a külkereskedelem kétféle lehet. Egy iparágon belül a megkülönböztethető termékek kétirányú forgalmát ágazaton belüli kereskedelemnek nevezik; az olyan kereskedelmet pedig, ahol az egyik iparág termékeit cserélik a másik iparág termékeire, ágazatközi kereskedelemnek. Az ágazaton belüli kereskedelem a méretgazdaságosságot tükrözi; az ágazatközi kereskedelem viszont a komparatív előnyöket. Az ágazaton belüli kereskedelemnek nincsenek olyan erős jövedelemeloszlási hatásai, mint az ágazatközi kereskedelemnek.

  6. Dömping akkor történik, amikor egy monopolista cég olcsóbb árakon exportál belföldi értékesítésének áraihoz képest. Ez profitmaximalizáló stratégia abban az esetben, ha az export árérzékenyebb, mint a belföldi értékesítés, s amikor a cégek eredményesen törekedhetnek a piac szegmentálására, azaz meg tudják akadályozni, hogy a belföldi vásárlók exporttermékeket tudjanak venni. Viszonos dömping akkor van, amikor két monopolista cég olcsón árasztja el egymás belföldi piacát; ez a viszonos dömping nemzetközi kereskedelmet teremthet.

  7. Az externáliák a méretgazdaságosság olyan fajtái, amelyek az iparág szintjén érvényesülnek a cég szintje helyett. Az ezekre épülő külkereskedelmi szerkezet kialakulásában fontos szerepe van a történelmi tényezőknek és a véletlennek. Ha az externáliák fontosak, akkor egy nagy iparággal versenybe lépő ország megtarthatja ezt az előnyét akkor is, ha más ország képes ugyanazoknak a termékeknek az olcsóbb előállítására. Ha az externáliák fontosak, akkor az országok esetleg a külkereskedelem vesztesei is lehetnek.

Kulcsfogalmak

Átlagos költség

Dömping

Dinamikus növekvő hozadék

Külső méretgazdaságosság

Előrebukó kínálati görbe

Tökéletlen verseny

Kiskorúiparág-érv

Ágazatközi kereskedelem

Belső méretgazdaságosság

Ágazaton belüli kereskedelem

Tudás-tovaterjedés

Munkaerőpiacok összekapcsolása

Tanulási görbe

Határköltség

Határbevétel

Monopolisztikus verseny

Oligopólium

Árdiszkrimináció

Tiszta monopólium

Viszonos dömping

Szakosodott szállítók

Feladatok

  1. Az alábbi példák mindegyikére magyarázza meg, hogy externáliákat vagy belső méretgazdaságosságot mutatnak-e:

    1. Az Egyesült Államokban a legtöbb fúvóshangszert az Indiana állambeli Elkhart több mint tucatnyi gyárában állítják elő.

    2. Az Egyesült Államokban értékesített összes Hondát vagy importálják, vagy az Ohio állambeli Marysville városában gyártják.

    3. Az Airbus cég, Nyugat-Európa egyetlen nagyutasszállító-gyártója összes géptörzsét a franciaországi Toulouse-ban szerelik össze.

    4. A Connecticut állambeli Hartford az Egyesült Államok északkeleti részének biztosítási fővárosa.

  2. Tökéletes versenyben a cégek a határköltség szintjén állapítják meg az árat. Miért nem lehetséges ez belső méretgazdaságosság mellett?

  3. Gyakori érv, hogy a növekvő hozadékok létezése konfliktusforrás az országok között, hiszen mindegyik ország jobban jár, ha termelését a méretgazdaságosság mellett működő iparágakban növelheti. Értékelje ezt a nézetet a monopolista verseny és az externáliák modellje alapján.

  4. Tételezzük fel, hogy a 000-000. oldalak számpéldáin bemutatott országok integrálják autópiacukat egy harmadik ország autópiacával, és így évi 3,75 millió gépkocsit felvevő piac jön létre. Számítsa ki a cégek számát, a cégenkénti kibocsátást és az egységárat az új integrált piacon.

  5. Értékelje a méretgazdaságosság és a komparatív előny relatív fontosságát az alábbi jelenségek okai között:

    1. A világ alumíniumkohászatának nagy része Norvégiában és Kanadában folyik.

    2. A világ nagy utasszállítóinak a felét Seattle-ben szerelik össze.

    3. A legtöbb félvezetőt vagy az Egyesült Államokban, vagy Japánban gyártják.

    4. A legtöbb skót whisky Skóciában készül.

    5. A világ legjobb borainak nagy része Franciaországból származik.

  6. Vannak boltok Japánban, amelyek az Egyesült Államokból visszaimportált japán termékeket árulnak, mégpedig olcsóbban, mint amit ugyanilyen (de ezt a körutat meg nem járt) termékekért más japán boltok felszámítanak. HOgyan lehetséges ez?

  7. Tekintsünk egy, a 6.9. ábrán bemutatotthoz hasonló esetet, amelyben két ország előrebukó kínálati görbe mentén termeli ugyanazt a terméket. Most azonban tegyük fel azt, hogy a két ország azonos költségviszonyok mellette termel, kínálati görbéik tehát azonosak.

    1. Mire számíthatunk, milyen lesz a nemzetközi specializáció és a kereskedelem? Mi fogja eldönteni, hogy ki termeli a jószágot?

    2. Mi lesz a külkereskedelem haszna ebben az esetben? Vajon csak az az ország élvezi a kereskedelem hasznát, amelyik megszerzi a gyártást?

  8. Meglehetősen gyakori jelenség, hogy egy koncentrált telephelyi csoportosulás felbomlik, és a termelést alacsonyabb bérű országokba telepítik át, amikor a technológia már nem fejlődik olyan gyorsan – amikor már nem életbe vágó a legmodernebb gépek alkalmazása, a magasan képzett munkaerő iránti igény már csökken, és az innovációk élvonalában maradás már csak csekély előnyt nyújt. A külső gazdasági hatások elméletére támaszkodva magyarázza meg az ipari övezetek felbomlásának e jelenségét.