Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Méretgazdaságosság és piacszerkezet

Méretgazdaságosság és piacszerkezet

A 6.1. táblázat példájában a méretgazdaságosságot annak feltételezésével mutattuk be, hogy a termelés egységére jutó munkaerő-felhasználás csökken, ha a kibocsátás növekszik. Azt nem mondtuk meg, hogy ez a termelésnövekedés miként érhető el – úgy-e, hogy bővül a már piacon lévő cégek termelése, vagy úgy, hogy megnő a cégek száma. A méretgazdaságosság piaci szerkezetre való hatásának elemzésénél azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen termelésnövekedés szükséges az átlagköltség csökkentéséhez. Külső méretgazdaságosság akkor alakul ki, ha az egységköltség függ az iparág, de nem feltétlenül az egyes cégek méretétől. Belső méretgazdaságosság viszont akkor van, ha az egységköltség az egyes cégek, de nem feltétlenül az egész iparág méretének függvénye.

A belső és a külső gazdaságosság közötti különbséget egy elképzelt példával szemléltethetjük. Képzeljünk el egy iparágat, amely kezdetben tíz cégből áll, és mindegyik 100 darab készülék termelését végzi. Az iparág össztermelése 1000 darab. Most lássunk két esetet. Az első: tegyük fel, hogy az iparág kétszeresére nő, azaz 20 céget számlál, amelyek mindegyike ugyancsak 100 darabot termel. Lehetséges, hogy az egyes cégek költségszintje csökken az iparág méretnövekedése következtében; például azért, mert egy nagyobb iparág hatékonyabban szerezhet be specializált szolgáltatásokat vagy berendezéseket. Az iparágban ebben az esetben külső méretgazdaságosság lép fel, azaz az egyes cégek hatékonysága nő az iparág nagyobb mérete miatt még akkor is, ha a cégek mérete nem változik.

A második esetben az iparág kibocsátása 1000 darab marad, de a cégek száma a felére csökken, a megmaradó öt cég tehát egyenként 200 készülék gyártását végzi. A termelési költségek csökkenése ebben az esetben a belső méretgazdaságosságnak köszönhető: egy cég hatékonyabb, ha kibocsátása nagyobb.

A belső méretgazdaságosság és a külső méretgazdaságosság eltérő hatásokkal jár az iparágak szerkezetére. Az olyan iparág, ahol a méretgazdaságosság kizárólag külső jellegű (tehát nem jár előnnyel egy cég számára, ha nagyobb), tipikusan sok kis cégből áll és tökéletes versenypiac jelleggel működik. A belső méretgazdaságosság ezzel ellentétben a nagy cégeknek költségelőnyt biztosít a kisebbekkel szemben és tökéletlen versenyt alakít ki.

A külső méretgazdaságosság és a belső méretgazdaságosság egyaránt a nemzetközi kereskedelem fontos tényezője. Hatásuk azonban eltérő a piaci struktúrára, ezért nehéz volna ugyanabban a modellben tárgyalni a kétféle méretgazdaságosságon alapuló külkereskedelmet ugyanabban a modellben. Így külön-külön foglalkozunk velük.

A belső méretgazdaságosságra épülő modellel kezdjük. Előbbi érvelésünk szerint azonban ebben a modellben megszűnik a tökéletes verseny. Ennek következtében először ki kell térnünk a tökéletlen verseny közgazdaságtanára, és csak ezután tudjuk áttekinteni a belső méretgazdaságosság szerepét a nemzetközi kereskedelemben.