Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. A nemzetközi kereskedelem alapmodellje a termelési lehetőségekből vezeti le a nemzetközi relatív kínálat görbéjét, a nemzetközi relatív kereslet görbéjét pedig a preferenciákból. Az export importhoz mért relatív árát, tehát az adott ország cserearány-mutatóját, a nemzetközi relatív kínálat és a nemzetközi relatív kereslet görbéjének metszéspontja határozza meg. Minden más tényezőt változatlannak véve, egy ország cserearányainak javulása jólétét is javítja. S megfordítva: a cserearányok romlása jólétcsökkentő hatással jár.

  2. A gazdasági növekedés a gazdaság termelési lehetőségei határvonalának kifelé tolódását jelenti. Az ilyen növekedés általában elbillen: ez annyit jelent, hogy a termelési lehetőségek határvonala egyes termékek irányában jobban kitolódik, mint más termékek felé. Az elbillent növekedés közvetlen hatásaként – más tényezők változatlansága esetén – a nemzetközi relatív kínálat megnő azokból a termékekből, amelyek irányába a növekedés elbillent. A nemzetközi relatív kínálati görbének ez az eltolódása megváltoztatja a növekvő gazdaság cserearányait, de az utóbbiak bármelyik irányban módosulhatnak. Ha a növekvő gazdaság cserearányai javulnak, akkor ez a javulás tovább erősíti a belföldi gazdasági növekedést, viszont rontja a világ többi részének növekedési esélyeit. Ha azonban a növekvő gazdaságban romlanak a cserearányok, akkor ez a romló tendencia ellensúlyozza a belföldi növekedés bizonyos kedvező hatásait, viszont jól jön a világ többi részének.

  3. A cserearányhatások iránya a növekedés jellegétől függ. Az export irányában elbillent növekedés (tehát az olyan növekedés, amely jobban bővíti az eredetileg exportált termékek, mint az importtal versenyző termékek előállításának lehetőségeit) rontja a cserearányokat. Megfordítva: javítja a cserearányokat az import felé elbillent növekedés, amely átlag feletti arányban bővíti az importtal versenyző termékek előállításának lehetőségeit. Bármely országnak rosszul jöhet, ha az import felé elbillent növekedés külföldön valósul meg.

  4. A nemzetközi jövedelemtranszferek, mint a háborús jóvátételek vagy a külföldi segélyek azzal befolyásolhatják egy ország cserearányait, hogy eltolódást idéznek elő a nemzetközi relatív kereslet görbéjében. Ha a transzfert fogadó ország jövedelmének nagyobb hányadát költi exporttermékére, mint a transzfert küldő gazdaság, akkor a transzfer megnöveli a nemzetközi relatív keresletet a fogadó ország terméke iránt és így megjavítja cserearányait. Ez a javulás felerősíti az eredeti transzfer hatását és közvetett haszonnal jár a közvetlen jövedelemtranszfer mellett. Ha azonban a fogadó ország alacsonyabb költési határhajlandóságú exportterméke iránt, mint a küldő ország, akkor a transzfer rontja a fogadó ország cserearányait, és legalább a transzfer kedvező hatásának egy részét semlegesíti.

  5. A gyakorlatban a legtöbb ország jövedelmének sokkal nagyobb hányadát költi belföldön előállított termékeire, mint a külföldiek. Ez nem szükségszerűen azért van így, mert az ízlések különbözőek. Az ok inkább a természetes és a mesterséges kereskedelmi korlátokban keresendő, amelyek sok termék külkereskedelmét lehetetlenné teszik. Ha a külkereskedelemből kimaradó termékek az exporttal versenyeznek az erőforrásokért, akkor a transzferek általában javítják a fogadó országok cserearányait. A tapasztalatok szerint valóban ez is történik.

  6. Az importvámok és az exporttámogatások egyaránt befolyásolják a relatív kínálatot és a keresletet. A vám növeli egy ország importtermékének relatív kínálatát, viszont csökkenti relatív keresletét. A vám kétségtelenül javítja egy ország cserearányait a világ többi része rovására. Az exporttámogatásnak ellentétes hatása van, mert megnöveli az exporttermék relatív kínálatát és csökkenti relatív keresletét, ezzel pedig rontja a cserearányokat.

  7. Az exporttámogatás cserearányhatásai károsak a támogatást nyújtó országnak és hasznosak a világ többi része számára, a vám hatásai éppen ellenkezőek. Ebből arra lehet következtetni, hogy az exporttámogatásoknak nincs értelmük nemzetgazdasági szempontból, a külföldi exporttámogatásokat tehát inkább üdvözölni, mint megtorolni kellene. A vámoknak és az exporttámogatásoknak is azonban erős jövedelemeloszlási hatásaik vannak az egyes gazdaságokon belül, ezek a hatások gyakran jobban befolyásolják a gazdaságpolitikát, mint a cserearány-megfontolások.

Kulcsfogalmak

Export felé elbillent növekedés

Exporttámogatás

Külső ár

Nyomorba taszító növekedés

Import felé elbillent növekedés

Importvám

Közömbösségi görbék

Belső ár

Izoérték vonalak

Kiadási határhajlandóság

Metzler-paradoxon

A külkereskedelem alapmodellje

Cserearányok

Jövedelemtranszferek

Feladatok

  1. Bizonyos gazdaságokban megtörténhet, hogy a relatív kínálat nem reagál az árváltozásokra. Például, ha a termelési tényezők teljesen immobilak lennének a szektorok között, akkor a termelési lehetőségek határvonala derékszögű volna, és a két termék kibocsátása nem függene relatív áruktól. Lehetséges-e még ebben az esetben is, hogy a cserearányok javulása jólétnövelő hatású? Adjon grafikus elemzést.

  2. A keresleti oldal immobil termelési tényezőinek megfelelő eset a helyettesítés hiánya a kínálati oldalon. Képzeljünk el egy gazdaságot, ahol a fogyasztók mindig merev arányokban vásárolnak termékeket – például egy méter szövetet minden kilogramm élelmiszerért – a két termék árától függetlenül. Mutassa meg, hogy a cserearányok javulása erre a gazdaságra nézve is hasznos.

  3. Japán elsősorban iparcikkeket exportál, miközben nyersanyagokat, így élelmiszert és olajat importál. Elemezze a következő események hatását Japán cserearányaira:

    1. Egy közel-keleti háború zavart okoz az olajkínálatban.

    2. Dél-Korea olyan gépkocsik termelési kapacitásait építi ki, amelyek jól eladhatóak Kanadában és az Egyesült Államokban.

    3. Amerikai mérnökök olyan fúziós reaktort fejlesztenek ki, amely a hagyományos tüzelőanyagokkal táplált hőerőművek helyébe lép.

    4. Oroszországban nagyon rosszak a terméseredmények.

    5. Japán csökkenti marhahús- és déligyümölcs-importja vámjait.

  4. A és B ország két termelési tényezővel rendelkezik, munkaerővel és tőkével, amelyekkel két terméket, X-et és Y-t állít elő. A technológia ugyanaz a két országban. X tőkeintenzív termék, A tőkében gazdag ország. Elemezze a következő események hatását a két ország cserearányaira és jólétére:

    1. A tőkeállománya bővül.

    2. A munkaerőkínálata bővül.

    3. B tőkeállománya bővül.

    4. B munkaerőkínálata bővül.

  5. Ugyanannyira valószínű, hogy a gazdasági növekedés rontja egy ország cserearányait, mint hogy javítja azokat. Mi akkor az oka annak, hogy a legtöbb közgazdász a gyakorlatban valószínűtlennek tekinti a nyomorba taszító növekedést, amely esetén a növekedés valójában a növekvő gazdaságot sújtja?

  6. A gyakorlatban sok külföldi segély „kötött felhasználású”; tehát olyan korlátozásokkal adják, hogy a fogadó ország a segélyt a küldő országtól vásárolt termékekre költse el. Franciaország például pénzt adhat egy afrikai öntözési programra azzal a feltétellel, hogy a szivattyúkat, csővezetékeket és építőipari gépeket inkább Franciaországtól, mint Japántól szerezzék be. Ez a kötött felhasználás hogyan befolyásolja a transzferprobléma elemzését? Van-e értelme a segély kötött felhasználásának a küldő ország szempontjából? Elképzelhető-e olyan forgatókönyv, amelyben a fogadó ország rosszabb helyzetbe kerül a segély miatt?

  7. Kelet-Európán politikai változások hulláma söpört végig 1989-ben, amely nemcsak a demokrácia, hanem a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés reményét is felkeltette. Ennek egy következménye is lehet, hogy Nyugat-Európa megváltoztatta külföldre szánt pénzei felhasználását: az olyan országok, különösen Németország, amelyek a nyolcvanas években nagyban hiteleztek az Egyesült Államoknak, most inkább Kelet-Európa felé fordulhatnak hitelezőként.

  8. A transzferprobléma elemzési eszközeit felhasználva gondolkozzon el azon, hogy ez a változás miként befolyásolhatja a nyugat-európai termékek árait az amerikai és a japán árakhoz képest? (Kis segítség: mennyiben volna egy dollár pénzügyi erőforrás felhasználása más mondjuk Lengyelországban ahhoz képest, ahogy Amerikában felhasználnák?)

  9. Tegyük fel, hogy egy ország támogatja exportját, a másik ország pedig „kiegyenlítő” vámot vezet be a támogatás hatásának semlegesítésére. Így végül a második országban a relatív árak változatlanok maradnak. Mi történik a cserearányokkal? Hogyan alakul a jólét a két országban?

  10. Másrészt tegyük fel, hogy a második ország megtorlásként exporttámogatást vezet be. Hasonlítsa össze a két eredményt!