Sághi Márta
Panem Könyvkiadó
A nemzetközi kereskedelem alapmodellje a termelési lehetőségekből vezeti le a nemzetközi relatív kínálat görbéjét, a nemzetközi relatív kereslet görbéjét pedig a preferenciákból. Az export importhoz mért relatív árát, tehát az adott ország cserearány-mutatóját, a nemzetközi relatív kínálat és a nemzetközi relatív kereslet görbéjének metszéspontja határozza meg. Minden más tényezőt változatlannak véve, egy ország cserearányainak javulása jólétét is javítja. S megfordítva: a cserearányok romlása jólétcsökkentő hatással jár.
A gazdasági növekedés a gazdaság termelési lehetőségei határvonalának kifelé tolódását jelenti. Az ilyen növekedés általában elbillen: ez annyit jelent, hogy a termelési lehetőségek határvonala egyes termékek irányában jobban kitolódik, mint más termékek felé. Az elbillent növekedés közvetlen hatásaként – más tényezők változatlansága esetén – a nemzetközi relatív kínálat megnő azokból a termékekből, amelyek irányába a növekedés elbillent. A nemzetközi relatív kínálati görbének ez az eltolódása megváltoztatja a növekvő gazdaság cserearányait, de az utóbbiak bármelyik irányban módosulhatnak. Ha a növekvő gazdaság cserearányai javulnak, akkor ez a javulás tovább erősíti a belföldi gazdasági növekedést, viszont rontja a világ többi részének növekedési esélyeit. Ha azonban a növekvő gazdaságban romlanak a cserearányok, akkor ez a romló tendencia ellensúlyozza a belföldi növekedés bizonyos kedvező hatásait, viszont jól jön a világ többi részének.
A cserearányhatások iránya a növekedés jellegétől függ. Az export irányában elbillent növekedés (tehát az olyan növekedés, amely jobban bővíti az eredetileg exportált termékek, mint az importtal versenyző termékek előállításának lehetőségeit) rontja a cserearányokat. Megfordítva: javítja a cserearányokat az import felé elbillent növekedés, amely átlag feletti arányban bővíti az importtal versenyző termékek előállításának lehetőségeit. Bármely országnak rosszul jöhet, ha az import felé elbillent növekedés külföldön valósul meg.
A nemzetközi jövedelemtranszferek, mint a háborús jóvátételek vagy a külföldi segélyek azzal befolyásolhatják egy ország cserearányait, hogy eltolódást idéznek elő a nemzetközi relatív kereslet görbéjében. Ha a transzfert fogadó ország jövedelmének nagyobb hányadát költi exporttermékére, mint a transzfert küldő gazdaság, akkor a transzfer megnöveli a nemzetközi relatív keresletet a fogadó ország terméke iránt és így megjavítja cserearányait. Ez a javulás felerősíti az eredeti transzfer hatását és közvetett haszonnal jár a közvetlen jövedelemtranszfer mellett. Ha azonban a fogadó ország alacsonyabb költési határhajlandóságú exportterméke iránt, mint a küldő ország, akkor a transzfer rontja a fogadó ország cserearányait, és legalább a transzfer kedvező hatásának egy részét semlegesíti.
A gyakorlatban a legtöbb ország jövedelmének sokkal nagyobb hányadát költi belföldön előállított termékeire, mint a külföldiek. Ez nem szükségszerűen azért van így, mert az ízlések különbözőek. Az ok inkább a természetes és a mesterséges kereskedelmi korlátokban keresendő, amelyek sok termék külkereskedelmét lehetetlenné teszik. Ha a külkereskedelemből kimaradó termékek az exporttal versenyeznek az erőforrásokért, akkor a transzferek általában javítják a fogadó országok cserearányait. A tapasztalatok szerint valóban ez is történik.
Az importvámok és az exporttámogatások egyaránt befolyásolják a relatív kínálatot és a keresletet. A vám növeli egy ország importtermékének relatív kínálatát, viszont csökkenti relatív keresletét. A vám kétségtelenül javítja egy ország cserearányait a világ többi része rovására. Az exporttámogatásnak ellentétes hatása van, mert megnöveli az exporttermék relatív kínálatát és csökkenti relatív keresletét, ezzel pedig rontja a cserearányokat.
Az exporttámogatás cserearányhatásai károsak a támogatást nyújtó országnak és hasznosak a világ többi része számára, a vám hatásai éppen ellenkezőek. Ebből arra lehet következtetni, hogy az exporttámogatásoknak nincs értelmük nemzetgazdasági szempontból, a külföldi exporttámogatásokat tehát inkább üdvözölni, mint megtorolni kellene. A vámoknak és az exporttámogatásoknak is azonban erős jövedelemeloszlási hatásaik vannak az egyes gazdaságokon belül, ezek a hatások gyakran jobban befolyásolják a gazdaságpolitikát, mint a cserearány-megfontolások.
Export felé elbillent növekedés
Exporttámogatás
Külső ár
Nyomorba taszító növekedés
Import felé elbillent növekedés
Importvám
Közömbösségi görbék
Belső ár
Izoérték vonalak
Kiadási határhajlandóság
Metzler-paradoxon
A külkereskedelem alapmodellje
Cserearányok
Jövedelemtranszferek
Bizonyos gazdaságokban megtörténhet, hogy a relatív kínálat nem reagál az árváltozásokra. Például, ha a termelési tényezők teljesen immobilak lennének a szektorok között, akkor a termelési lehetőségek határvonala derékszögű volna, és a két termék kibocsátása nem függene relatív áruktól. Lehetséges-e még ebben az esetben is, hogy a cserearányok javulása jólétnövelő hatású? Adjon grafikus elemzést.
A keresleti oldal immobil termelési tényezőinek megfelelő eset a helyettesítés hiánya a kínálati oldalon. Képzeljünk el egy gazdaságot, ahol a fogyasztók mindig merev arányokban vásárolnak termékeket – például egy méter szövetet minden kilogramm élelmiszerért – a két termék árától függetlenül. Mutassa meg, hogy a cserearányok javulása erre a gazdaságra nézve is hasznos.
Japán elsősorban iparcikkeket exportál, miközben nyersanyagokat, így élelmiszert és olajat importál. Elemezze a következő események hatását Japán cserearányaira:
Egy közel-keleti háború zavart okoz az olajkínálatban.
Dél-Korea olyan gépkocsik termelési kapacitásait építi ki, amelyek jól eladhatóak Kanadában és az Egyesült Államokban.
Amerikai mérnökök olyan fúziós reaktort fejlesztenek ki, amely a hagyományos tüzelőanyagokkal táplált hőerőművek helyébe lép.
Oroszországban nagyon rosszak a terméseredmények.
Japán csökkenti marhahús- és déligyümölcs-importja vámjait.
A és B ország két termelési tényezővel rendelkezik, munkaerővel és tőkével, amelyekkel két terméket, X-et és Y-t állít elő. A technológia ugyanaz a két országban. X tőkeintenzív termék, A tőkében gazdag ország. Elemezze a következő események hatását a két ország cserearányaira és jólétére:
A tőkeállománya bővül.
A munkaerőkínálata bővül.
B tőkeállománya bővül.
B munkaerőkínálata bővül.
Ugyanannyira valószínű, hogy a gazdasági növekedés rontja egy ország cserearányait, mint hogy javítja azokat. Mi akkor az oka annak, hogy a legtöbb közgazdász a gyakorlatban valószínűtlennek tekinti a nyomorba taszító növekedést, amely esetén a növekedés valójában a növekvő gazdaságot sújtja?
A gyakorlatban sok külföldi segély „kötött felhasználású”; tehát olyan korlátozásokkal adják, hogy a fogadó ország a segélyt a küldő országtól vásárolt termékekre költse el. Franciaország például pénzt adhat egy afrikai öntözési programra azzal a feltétellel, hogy a szivattyúkat, csővezetékeket és építőipari gépeket inkább Franciaországtól, mint Japántól szerezzék be. Ez a kötött felhasználás hogyan befolyásolja a transzferprobléma elemzését? Van-e értelme a segély kötött felhasználásának a küldő ország szempontjából? Elképzelhető-e olyan forgatókönyv, amelyben a fogadó ország rosszabb helyzetbe kerül a segély miatt?
Kelet-Európán politikai változások hulláma söpört végig 1989-ben, amely nemcsak a demokrácia, hanem a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés reményét is felkeltette. Ennek egy következménye is lehet, hogy Nyugat-Európa megváltoztatta külföldre szánt pénzei felhasználását: az olyan országok, különösen Németország, amelyek a nyolcvanas években nagyban hiteleztek az Egyesült Államoknak, most inkább Kelet-Európa felé fordulhatnak hitelezőként.
A transzferprobléma elemzési eszközeit felhasználva gondolkozzon el azon, hogy ez a változás miként befolyásolhatja a nyugat-európai termékek árait az amerikai és a japán árakhoz képest? (Kis segítség: mennyiben volna egy dollár pénzügyi erőforrás felhasználása más mondjuk Lengyelországban ahhoz képest, ahogy Amerikában felhasználnák?)
Tegyük fel, hogy egy ország támogatja exportját, a másik ország pedig „kiegyenlítő” vámot vezet be a támogatás hatásának semlegesítésére. Így végül a második országban a relatív árak változatlanok maradnak. Mi történik a cserearányokkal? Hogyan alakul a jólét a két országban?
Másrészt tegyük fel, hogy a második ország megtorlásként exporttámogatást vezet be. Hasonlítsa össze a két eredményt!