Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Függelék. Tényezőárak, termékárak és az erőforrások megválasztása

Függelék. Tényezőárak, termékárak és az erőforrások megválasztása

A fejezet főszövegében két állítást tettünk, amely igaz ugyan, de alapos levezetésük elmaradt. Az első a 4.2. ábrában bemutatott állítás volt, mely szerint az egyes iparágakban alkalmazott termőföld és munkerő aránya a bérek és a bérleti díjak w/r arányától függ. A második állítás (lásd 4.3. ábra) szerint pedig egyértelmű megfeleltetés van a PC/PF relatív termékárak és a bér/termőföld arány között. Ez a függelék röviden kifejti a két állítást.

Az elemzési technika megválasztása

A 4F.1. ábra ismét illusztrálja az átváltási kapcsolatot az egységnyi élelmiszer termeléséhez szükséges munkaerő- és termőföld-felhasználás között – az élelmiszer-termelés egység-izokvantját a II görbe mutatja. Az ábrán ugyanakkor megjelennek az izokoszt vonalak is: ezek az azonos költségű föld–munkaerő kombinációk.

A következőképpen hozhatunk létre egy izokoszt vonalat: egységnyi L munkaerő megvásárlásához wL költség szükséges; egységnyi T termőföld bérletének költsége pedig rT. Így ha egységnyi élelmiszer megtermelése lehetséges aLF egységnyi munkaerő és aTFegységnyi termőföld felhasználásával, akkor ennek a egységnek a teljes előállítási költsége K:

K = w a L F + r a T F . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaam4saiabg2da9iaadEhacaWGHbWdamaaBaaaleaapeGaamitaiaa dAeaa8aabeaak8qacqGHRaWkcaWGYbGaamyya8aadaWgaaWcbaWdbi aadsfacaWGgbaapaqabaGcpeGaaiOlaaaa@415C@

Azt a vonalat, amely aLF és aTFazonos költség melletti összes kombinációját ábrázolja, az alábbi egyenlet határozza meg:

a T F = K r ( w / r ) a L F . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamyya8aadaWgaaWcbaWdbiaadsfacaWGgbaapaqabaGcpeGaeyyp a0ZaaSaaaeaacaWGlbaabaGaamOCaaaacaGGtaYdamaabmaabaWdbi aadEhacaGGVaGaamOCaaWdaiaawIcacaGLPaaapeGaamyya8aadaWg aaWcbaWdbiaadYeacaWGgbaapaqabaGcpeGaaiOlaaaa@44B2@

Ez a vonal tehát egy –w/r meredekségű egyenes.

Az ábra ilyen egyenesek nagy csoportját mutatja, mindegyikük más és más költségszintnek felel meg; a kezdőponttól távolabb fekvő egyenesek magasabb összköltségre utalnak. A termelő a lehetséges legalacsonyabb költségszintet választja a II görbe által ábrázolt technológiai átváltási lehetőségek figyelembe vétele mellett. Ezt a választást esetünkben az 1 pont mutatja, ahol II az izokoszt vonalat érinti, és II meredeksége –w/r. (Ezek az eredmények felidézhetik a 3.5. ábra következtetését, amely szerint a gazdaság a termelési lehetőségek határvonalának azon a pontján termel, ahol a meredekség értéke –PC/PF. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen az elv pontosan ugyanaz.)

Most hasonlítsuk össze a termelő által választható föld/munkaerő arányok értékeit két különböző tényezőár/arány esetén. A 4F.2. ábrában bemutatjuk a munkaerő alacsony relatív ára, (w/r)1, illetve a munkaerő magas relatív ára, (w/r)2 melletti erőforrás-választási lehetőségeket. Az első esetben a választott erőforrás-kombináció az 1 pontban van: a másodikban pedig a 2 pontban.

A költségek minimalizálása érdekében a termelőnek a lehető legalacsonyabb izokoszt vonalat kell elérnie; ez azt jelenti, hogy azt a pontot kell megtalálnia az egység-izokvant görbén (a II görbe), ahol a meredekség egyenlő a bér/bérleti díj arány, w/r –1-szeresével.

4F.1. ábra - Az optimális föld/munkaerő arány megválasztása

kepek/4F.1.png


A w/r arány emelkedése a legalacsonyabb költségű erőforrás-kombinációt az 1-ből a 2 pontba tolja fel, így magasabb föld/munkaerő arányt eredményez.

4F.2. ábra - A bér/bérleti díj arány megváltoztatása

kepek/4F.2.png

Így a termelő a munkaerő magasabb relatív ára miatt magasabb termőföld/munkaerő arányt választ, a 4.2. ábra feltevése szerint.

Termékárak és tényezőárak

Most a termékárak és a tényezőárak közötti kapcsolatot vesszük szemügyre. A problémát több egyenértékű módon közelíthetjük meg; ezúttal Abba Lernernek a harmincas években közzétett elemzését követjük.

A 4F.3. ábra bemutatja a ruházati cikkek és az élelmiszerek termőföld- és munkaerő-felhasználását. A megelőző ábrákon az egy termékegység előállításához szükséges erőforrások szerepeltek. Ezen az ábrán viszont azokat az erőforrásokat tüntetjük fel, amelyek 1-1 dollárnyi érték előállításához szükségesek az adott termékekből. (Valójában itt bármilyen dollárérték szerepelhet, csak a két termékre egyenlőnek kell lennie). Így a ruházati cikkek izokvantja, CC, azt ábrázolja, hogy milyen erőforrás-kombinációkkal lehet 1/PC egységnyi ruházati cikket előállítani; az élelmiszer FF izokvantja pedig azt, hogy milyen erőforrás-kombinációkkal lehet 1/PF egységnyi élelmiszert előállítani. Vegyük észre, hogy a rajz szerint az élelmiszer-termelés termőföldigényes: w/r tetszőleges értéke esetén magasabb termőföld/munkaerő aránnyal dolgozik, mint a ruházati ipar.

Ha a gazdaság mindkét terméket termeli, akkor egy dollárnyi termék előállításához valójában egy dollár termelési költség szükséges. Sőt, mindkét termékből egy dollárnyi érték előállítási a költségének is egyenlőnek kel lennie. Ez a megoldás azonban csak akkor lehetséges, ha mindkét termék minimális termelési költségének pontja ugyanazon az izokoszt vonalon fekszik. Így a w/r bér/bérleti díj aránynak az ábrán levő vonal meredekségével kell egyenlőnek lennie, ez a vonal viszont mindkét izokvant érintője.

A két izokvant, CC és FF az egy dollár értékű ruházati cikk, illetve élelmiszer előállításához szükséges erőforrásokat mutatja. Az árnak egyenlőnek kell lennie a termelési költséggel, ezért az egyes termékekhez szükséges erőforrásoknak ugyancsak 1-1 dollárba kell kerülniük. Ez azt jelenti, hogy a munkabér/bérleti díj aránynak meg kell egyeznie a mindkét izokvantot érintő egyenes meredekségének –1-szeresével.

4F.3. ábra - A munkabér/bérleti díj arány meghatározása

kepek/4F.3.png


Végül pedig gondoljuk át a ruházati cikkek áremelkedésének a következményeit a bér/bérleti díj arány alakulására. Ha a ruházati cikkek ára nő, akkor kevesebb ruhaanyagot kell megtermelni az egy dollárnyi érték eléréséhez. Ekkor az egy dollárnyi ruházati cikket mutató izokvant befelé mozdul el. A 4F.4. ábra az eredeti izokvantot CC1-ként, az újat CC2-ként mutatja.

Ha a ruházati cikkek ára nő, akkor kisebb mennyiségű termék ér 1 dollárt. Ezért CC1-et CC2 váltja fel. A munkabér-bérleti díj aránynak ennek következtében (w/r)1-ről (w/r)2-re kell növekednie.

4F.4. ábra - A ruházati cikkek áremelkedése

kepek/4F.4.png


Ismét rajzolnunk kell egy érintőt mindkét izokvanthoz; ennek a meredeksége a bér/bérleti díj arány –1-szerese. Az izokoszt vonal meredekségének [–(w/r)2] megnövekedéséből rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy az új w/r magasabb az előzőnél. A ruházati cikkek magasabb relatív árából magasabb bér/bérleti díj arány is következik.