Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Függelék. További részletek a specifikus termelési tényezőkről

Függelék. További részletek a specifikus termelési tényezőkről

A specifikus termelési tényezők 3. fejezetben bemutatott modellje a külgazdasági elemzés annyira alkalmas eszköze, hogy egyes részleteit most bővebben is kifejtjük. Két, egymással összefüggő területtel foglalkozunk alaposabban: (1) az egyes iparágak határterméke és teljes termelése közötti kapcsolat; (2) a relatív árak változásainak jövedelemeloszlási hatásai.

Határtermék és teljes termelés

A fejezet szövegében kétféle módon ábrázoltuk a feldolgozóipar termelési függvényét. A 3.1. ábra a teljes kibocsátást a munkaerő-felhasználás függvényében mutatta be állandó tőkemennyiség mellett. Ezután észrevettük, hogy ennek a görbének a meredeksége a munkaerő határterméke, és ezt a határterméket a 3.2. ábrán tüntettük fel. Most azt szeretnénk bizonyítani, hogy a teljes kibocsátás a határtermék görbéje alatti területnek felel meg. (A matematikai analízisben jártas egyetemi hallgatók számára ez magától értetődik: a határtermék a teljes kibocsátás első deriváltja, így a teljes kibocsátás a határtermék integrálja. Egy józan belátáson alapuló megközelítés azonban még az ilyen hallgatók számára is hasznos lehet).

A 3F.1. ábrán ismét megmutatjuk a feldolgozóipar határtermék-görbéjét. Tételezzük fel, hogy LM munkaórát használunk fel. Hogyan ábrázolhatjuk az iparcikkek teljes kibocsátását? A megközelítő ábrázoláshoz a határtermék görbéjét vehetjük elő. Mindenekelőtt tegyük fel a kérdést, hogy mi történne akkor, ha valamivel, például dLM-mel kevesebb munkaórát használnánk fel. Ekkor a kibocsátás csökkenne. A kibocsátás csökkenésének mértéke körülbelül

d L M × M P L M MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamizaiaadYeapaWaaSbaaSqaa8qacaWGnbaapaqabaGcpeGaey41 aqRaamytaiaadcfacaWGmbWdamaaBaaaleaapeGaamytaaWdaeqaaa aa@3EC6@

lenne, azaz a munkaerő csökkenésének és a munkaerő kezdeti foglalkoztatási szint melletti határtermékének a szorzata. Ezt a termeléscsökkenést a 3F.1. ábra szürke téglalapja reprezentálja. Most megint vonjunk le néhány munkaórát; a kibocsátás ismét egy téglalapnyival csökken. Ekkor a téglalap már magasabb lesz, mert a munkaerő mennyiségének csökkenésével nő a munkaerő határterméke. Ha ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, ameddig az egész munkaerő-felhasználás meg nem szűnik, akkor a teljes termeléscsökkenésre adott közelítésünk az ábrában bemutatott összes téglalap összege lesz. Ha azonban nincs munkaerő-felhasználás, akkor a termelés szintje is nulla. Így a feldolgozóipar teljes kibocsátására adható becslésünk a határtermék görbéje alatti területek összege lesz.

Ez azonban csupán megközelítő eljárás, hiszen a határtermék fogalmát csak minden egyes munkaerőállomány-csökkenés első munkaórájával kapcsolatban használtuk. Jobb becslést kaphatunk, ha kisebb csökkenési adagokkal dolgozunk – ezek a lehető legkisebbek legyenek. Ahogy a munkaerőfelhasználás-csökkenés adagjai infinitezimálisan kicsikké válnak, a téglalapok is egyre jobban elvékonyodnak, és a határtermék görbéje alatti teljes területre egyre jobb közelítést kapunk. Végül azt látjuk, hogy az LM munkaerővel létrehozott teljes iparcikk-kibocsátási mennyiség egyenlő a munkaerő határtermékét ábrázoló MPLM görbe LM-ig tartó szakasza alatti területtel.

A határtermék görbéjére vékony téglalapok sorozatával adott becsléssel megmutatható, hogy a teljes iparcikk-kibocsátás egyenlő a görbe alatti területtel.

3F.1. ábra - Megmutatjuk, hogy a kibocsátás egyenlő a határtermék görbéje alatti területtel

kepek/3F.1.png


Relatív árak és a jövedelemeloszlás

A 3F.2. ábra arra az eredményre épít, amelyhez épp az előbb jutottunk el az adott reálbérszint melletti feldolgozóipari jövedelemeloszlás bemutatásával. Tudjuk, hogy a munkaadók mindaddig felvesznek új munkaerőt, ameddig az iparcikkekben kifejezett reálbérszint, w/PM egyenlő nem lesz a határtermékkel. Az ábrából azonnal kiolvashatjuk a teljes iparcikk-kibocsátást mint a határtermék görbéje alatti területet. Az ábra azt is megmutatja, hogy az iparcikk-kibocsátás mekkora hányadát fizetik ki bérként. Ez a reálbér és a foglalkoztatás szorzatával, azaz a bemutatott téglalap területével egyenlő. A kibocsátás tőketulajdonosok által megtartott része ekkor a maradék. Ugyanezzel az eljárással tudjuk megállapítani az élelmiszer-termelés felosztását a munkaerő és a földbirtokosok között.

Most tételezzük fel, hogy az iparcikkek relatív ára nő. A 3.7. ábrán azt láttuk, hogy a PM/PF emelkedése csökkenti az iparcikkekben, viszont növeli az élelmiszerben kifejezett reálbért. Ennek a tőketulajdonosok és a földbirtokosok jövedelmére gyakorolt hatását a 3F.3. és a 3F.4. ábra mutatja. A feldolgozóipari reálbérek (w/PM)1-ről (w/PM)2-re csökkennek, emiatt megnő a tőketulajdonosok jövedelme. Az élelmiszer-termelésben kifizetett reálbér szintje pedig (w/PF)1-ről (w/PF)2-re nő, és ezért a földbirtokosok jövedelme csökken.

A munka jövedelme a reálbérszint és a foglalkoztatás szorzata. A kibocsátás fennmaradó része jövedelemként a tőketulajdonosokhoz kerül.

3F.2. ábra - Jövedelemeloszlás a feldolgozóiparban

kepek/3F.2.png


Az iparcikkekben kifejezett reálbér csökken, így a tőketulajdonosok jövedelme nő.

3F.3. ábra - A PM emelkedése kedvez a tőketulajdonosoknak

kepek/3F.3.png


Az élelmiszerben kifejezett reálbér emelkedik, így csökken a földtulajdonból származó jövedelem.

3F.4. ábra - A PM csökkenése káros a földbirtokosoknak

kepek/3F.4.png


Ezt a jövedelmi hatást a PM/PF megváltozása csak tovább erősíti. A tőketulajdonosok több jövedelemhez jutnak iparcikkekben kifejezve; vásárlóerejük még tovább emelkedik azzal, hogy az iparcikkek élelmiszerhez képesti ára megnő. A földbirtokosok kevesebb jövedelemhez jutnak élelmiszerben kifejezve; helyzetüket tovább rontja az iparcikkek relatív áremelkedése.