Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összefoglalás

Összefoglalás

  1. A külkereskedelem gyakran erősen befolyásolja az országokon belüli jövedelemeloszlást, így tehát sokszor vannak vesztesei is, nemcsak nyertesei. A jövedelemeloszlási hatásoknak két okuk van: a termelési tényezők nem tudnak azonnal és költségmentesen mozogni az iparágak között, illetve egy gazdaság termelési struktúrájának változásai különbözőképpen hatnak a különféle termelési tényezők keresletére.

  2. A külkereskedelem jövedelemeloszlási hatásainak hasznos modellje a specifikus termelési tényezők modellje, amely különbséget tesz az általánosan felhasználható, az iparágak között mozogni képes, illetve a csak szűkebb használatra alkalmas termelési tényezők között. A modell szerint az országok közötti erőforrás-ellátottsági különbségek miatt az országoknak különböző relatív kínálati görbéik alakulnak ki, és ezért jön létre a külkereskedelem.

  3. A specifikus termelési tényezők modelljében az egyes országok exportszektoraira jellemző termelési tényezők nyernek a külkereskedelmen, míg az importversenyben álló szektorokra jellemző tényezők veszítenek rajta. A mobil, bármelyik szektorban felhasználható tényezők nyerhetnek és veszíthetnek is.

  4. A külkereskedelem mindenképpen általános hasznokkal jár abban a korlátozott értelemben, hogy azok, akik nyernek, kárpótolhatják a veszteseket és még így is nyertesek maradhatnak.

  5. A legtöbb közgazdász szerint a külkereskedelem jövedelemeloszlási hatásai nem adhatnak okot a külkereskedelem korlátozására. Jövedelemeloszlási hatásait tekintve a külkereskedelem nem különbözik a gazdasági változások számos más formájától, amelyeket viszont általában nem szabályoznak. A közgazdaságtudományban elterjedt vélemény szerint egyébként inkább közvetlenül kell foglalkozni a jövedelemeloszlás problémájával a külkereskedelmi áramlásokba való beavatkozás helyett.

  6. A kereskedelempolitika politikai hátterében mégis kulcsszerepe van a jövedelemeloszlásnak. Ez különösen azért van így, mert a külkereskedelem vesztesei általában sokkal jobban informált, inkább összetartó és szervezett csoportot alkotnak, mint a nyertesek.

Kulcsfogalmak

Csökkenő hozadék

Költségvetési korlát

Mobil termelési tényező

Munka határterméke

Specifikus termelési tényező

Specifikus termelési tényezők modellje

Termelési függvény

Termelési lehetőségek határvonala

Feladatok

  1. Az olaj ára 1986-ban meredeken zuhant a világpiacon. Az Egyesült Államok olajimportőr ország, ezért általános volt a vélemény, hogy az olajár csökkenése jó lesz az amerikai gazdaság számára. Texas és Louisiana államban mégis gazdasági visszaesés volt 1986-ban. Miért?

  2. Egy gazdaság az 1-es terméket munkaerő és tőke, a 2-es terméket munkaerő és föld felhasználásával állítja elő. A teljes munkaerő-kínálat 100 egység. Adott tőkekínálat mellett a két termék kibocsátása a következő módon függ a munkaerő felhasználásától:

1-es termék munkaerőigénye

1-es termék kibocsátása

2-es termék munkaerőigénye

2-es termék kibocsátása

0

0,0

0

0,0

10

25,1

10

39,8

20

38,1

20

52,5

30

48,6

30

61,8

40

57,7

40

69,3

50

66,0

50

75,8

60

73,6

60

81,5

70

80,7

70

86,7

80

87,4

80

91,4

90

93,9

90

95,9

100

100

100

100

  1. Rajzolja fel az 1-es és a 2-es termék termelési függvényét.

  2. Rajzolja fel a termelési lehetőségek határvonalát. Ez a görbe miért nem egyenes alakú?

  1. A 2. feladat termelési függvényeinek megfelelően a munkaerő határtermékét ábrázoló görbék a következők:

Alkalmazott létszám

A munkaerő határterméke az 1-es szektorban

A munkaerő határterméke a 2-es szektorban

10

1,51

1,59

20

1,14

1,05

30

0,97

0,82

40

0,87

0,69

50

0,79

0,61

60

0,74

0,54

70

0,69

0,50

80

0,66

0,46

90

0,63

0,43

100

0,60

0,40

  1. Tételezzük fel, hogy a 2-es termék ára az 1-es termék árához képest 2. Ábrázolja grafikusan a bérszintet és a munkaerő allokációját a két szektor között.

  2. A 2-es feladathoz felrajzolt görbe segítségével határozza meg az egyes szektorok kibocsátását. Ezután grafikusan bizonyítsa be, hogy a termelési lehetőségek határvonalának a meredeksége azon a ponton megegyezik a relatív árral.

  3. Tételezzük fel, hogy a 2-es termék relatív ára 1-re csökken. E feltétel mellett oldja meg ismét az a) és a b) feladatot.

  4. Számítsa ki az árváltozás hatását az 1. és a 2. szektor specifikus termelési tényezőire.

  1. A fejezetben megvizsgáltuk a tőke és a föld kínálatbővülésének hatásait. Mi történik azonban, ha a mobil tényező, tehát a munkaerő kínálata bővül?

  1. Elemezze a munkaerő-kínálat bővülésének minőségi hatásait a specifikus tényezők modelljében, ha mindkét termék ára változatlan.

  2. Ábrázolja grafikusan ennek hatását az egyensúlyra a 2. és a 3. feladat számszerű példáiban, 1-es relatív ár mellett, ha a munkaerő 100-ról 140-re bővül.