Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Jövedelemeloszlás és a külkereskedelem haszna

Jövedelemeloszlás és a külkereskedelem haszna

Láttuk, hogy az erőforrások és a technológiák miként befolyásolják a termelési lehetőségeket; hogy a termelési szerkezet megválasztása miként függ az iparcikkek relatív árától; hogy a relatív iparcikkárak változásai miként befolyásolják a különböző termelési tényezők jövedelmét; végül pedig, hogy a külkereskedelem milyen módon befolyásolja a relatív árakat és a gazdaság költségvetési korlátját. Most tehetjük fel a lényegre vonatkozó kérdést: Ki nyer és ki veszít a külkereskedelmen? Először azt vesszük szemügyre, hogy a külkereskedelem miként hat a különféle csoportok jólétére, majd pedig azt, hogy miként befolyásolja az egész ország jólétét.

A külkereskedelem különféle társadalmi csoportokra gyakorolt hatásának az alapvető tényezője az, hogy a külkereskedelem megváltoztatja az iparcikkek és az élelmiszer relatív árát. Tekintsük először azt, ami Japánban történik. Feltételezzük, hogy külkereskedelem nélkül Japánban alacsonyabb lenne az iparcikkek relatív ára, mint bárhol másutt a világon. Ebben az esetben a külkereskedelem (amely a relatív árak konvergenciáját okozza) PM/PF növekedéséhez vezet. Így Japánban (ahogy az előző alfejezetben láttuk) PM/PF növekedésének az az eredménye, hogy a tőketulajdonosok helyzete javul, a munkások helyzete bizonytalan, a földtulajdonosok helyzete pedig romlik.

Az Egyesült Államokban a külkereskedelem éppen ellentétes módon hat a relatív árakra, mert az iparcikkek relatív ára csökken. Így Amerikában jobb lesz a földtulajdonosok, és rosszabb a tőketulajdonosok helyzete, a munkások pedig itt is egyszerre két, egymással ellentétes hatást tapasztalnak.

Az általános hatás tehát egyszerűen leírható: A külkereskedelem annak a termelési tényezőnek a számára hasznos, amely az egyes országok exportszektorára jellemző, de nem kedvez annak a tényezőnek, amely az importversenyben álló szektorokra jellemző, míg a mobil termelési tényezőkre gyakorolt hatása nem egyértelmű.

A külkereskedelem haszna vagy kára nagyobb-e tehát? A válasz egyik módja, hogy összeadjuk a nyertesek hasznát és a vesztesek kárát, majd összehasonlítjuk őket. Ezzel a módszerrel azonban az a baj, hogy jóléti szinteket hasonlítunk össze, ez pedig meglehetősen szubjektív dolog. Tételezzük fel, hogy a tőketulajdonosok ostoba emberek, akiket már nem elégít ki fogyasztásuk növekedése, a földtulajdonosok viszont életművészek, akiknek ugyanabból óriási öröme származik. Ekkor elképzelhetjük, hogy a külkereskedelem csökkenti az általános megelégedettség szintjét Japánban, de ennek a fordítottja ugyanígy igaz lehet. A lényeg valójában az, hogy a közgazdasági elemzésről vallott szokásos felfogásunk tartományán kívül van annak a megértése, hogy az egyes embereknek mennyi örömet szerez a saját életük.

Jobban eljuthatunk a külkereskedelem hasznának felbecsüléséhez, ha más kérdést teszünk fel: Vajon a külkereskedelem nyertesei kompenzálhatják-e a veszteseket úgy, hogy ezzel ők még mindig jobban járjanak? Ha ez igaz, akkor a külkereskedelem potenciálisan mindenki számára hasznos lehet.

Három lépésben szemléltetjük, hogy a külkereskedelem miért lehet hasznos mindenki számára:

  1. Először vegyük észre azt, hogy a gazdaságnak külkereskedelem nélkül meg kellene termelnie a saját fogyasztását, és viszont. Így a gazdaság fogyasztása a külkereskedelem nélküli esetben a termelési lehetőségek határvonalának egyik pontja lenne. A 3.14. ábra a 2 pontban mutat egy jellegzetes kereskedelem előtti fogyasztási pontot.

  2. A következő lépésben belátjuk, hogy a külkereskedelemben résztvevő gazdaság számára lehetséges, hogy mindkét termékből többet fogyasszon, mint amennyit a külkereskedelem nélküli esetben fogyaszthatna. A 3.14. ábrában bemutatott költségvetési korlát mindazt az élelmiszer–iparcikk kombinációt ábrázolja, amelyet a gazdaság elfogyaszthatna az iparcikkek adott világkereskedelmi relatív ára mellett. Ennek a költségvetési korlátnak egy része – amely a szürke térrészbe esik – olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben a gazdaság több élelmiszert és iparcikket is fogyaszt, mint amennyit külkereskedelem nélkül fogyaszthatna. Lássuk be, hogy ez az eredmény nem függ attól a feltevéstől, hogy a külkereskedelem előtti termelés és külkereskedelem a 2 pontra esik; azt az esetet kivéve, amikor a külkereskedelem előtti termelés az 1 pontban van, tehát a külkereskedelem egyáltalán nem befolyásolja a termelést, a költségvetési korlátnak mindig van egy olyan része, amely mindkét termékből nagyobb fogyasztást tesz lehetővé.

  3. Végül pedig figyeljük meg, hogy ha a gazdaság egésze mindkét termékből többet fogyaszt, akkor elvben lehetséges, hogy minden egyes személy többet kapjon mindkét termékből. Lehetséges tehát biztosítani azt, hogy mindenki jobban járjon a külkereskedelemnek köszönhetően. Természetes, hogy mindenki jobban járhat akkor is, ha az egyik termékből kevesebbet, de a másikból többet kap, ez a lehetőség azonban csak megerősíti azt a következtetést, hogy potenciálisan mindenki a külkereskedelem nyertese lehet.

A külkereskedelem előtti helyzetben a gazdaság termelése és fogyasztása a termelési lehetőségek határvonalának (PP) 2 pontján volt. A külkereskedelem kialakulása után a gazdaság fogyasztása a költségvetési korlát görbéjének bármelyik pontjára eshet. A költségvetési korlát görbéjének a színes területre eső része azokból a reálisan elképzelhető külkereskedelem utáni fogyasztási kombinációkból áll, amelyekben mindkét termék fogyasztása nagyobb a külkereskedelem előtti 2 ponthoz képest.

3.14. ábra - A külkereskedelem bővíti a gazdaság fogyasztási lehetőségeit

kepek/3.14.png


A külkereskedelem potenciálisan elsősorban azért hasznos az országok számára, mert bővíti a gazdaság választási lehetőségeit. A választási lehetőségek bővülése azt jelenti, hogy mindig lehetséges a jövedelem újraelosztása úgy, hogy a külkereskedelmen mindenki nyerjen [9].

Az a lehetőség, hogy mindenki nyerhet a külkereskedelmen, sajnos nem jelenti azt, hogy mindenki tényleg nyer is. A valóságos világban a külkereskedelem nyertesei mellett a vesztesei is jelen vannak, és ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a külkereskedelem teljes szabadsága hiányzik.



[9] Az itt felvázolt képnél sokkal általánosabb érvényű az az érv, hogy a külkereskedelem azért hasznos, mert bővíti a gazdaság választási lehetőségeit. A probléma részletes elemzését lásd Samuelson, Paul: The Gains from International Trade Once Again. Economic Journal, 72. (1969) 820–829. old.