Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

A külkereskedelem a specifikus tényezők modelljében

A külkereskedelem a specifikus tényezők modelljében

Most már tudjuk, hogyan működik a specifikus tényezők modellje egy gazdaság esetére, így vállalkozhatunk a külkereskedelem elemzésére. Képzeljük el, hogy két ország, Japán és Amerika kereskedik egymással: nézzük meg ennek a kereskedelemnek a hatásait jólétükre.

Külkereskedelem akkor jöhet létre, ha a két ország között különbség van az iparcikkek relatív árában a külkereskedelem nélküli helyzethez képest. A 3.9. ábrában láttuk, miként alakul ki PM/PF egyetlen gazdaságban, külkereskedelem nélkül. A relatív iparcikkárak vagy azért lehetnének eltérőek Japánban és Amerikában, mert relatív keresletük eltérő, vagy azért, mert különbség van relatív kínálatukban. Most nem vesszük figyelembe a keresleti különbségeket: feltételezzük, hogy a relatív kereslet a PM/PF tetszőleges értéke mellett egyenlő a két országban. Ha mindkét ország az iparcikkeknek ugyanazt a relatív árát tapasztalja, élelmiszert és iparcikkeket is ugyanabban az arányban fognak fogyasztani. Így mindkét országnak ugyanaz lesz a relatív keresleti görbéje. Ezért a relatív kínálat különbségeire összpontosítunk, mert most ezeket tekintjük a külkereskedelem kiváltó okának.

Miért lehet eltérő a relatív kínálat a két ország között? Az országoknak lehetnek különböző technológiáik, mint a ricardói modellben. Most, hogy modellünkben már egynél több termelési tényező van, az országok erőforrásai között is lehetnek különbségek. Érdemes szemügyre venni, hogy az erőforrások eltérései miként befolyásolhatják a relatív kínálatot.

Erőforrások és relatív kínálat

Az erőforrások és a relatív kínálat közötti összefüggés nyilvánvaló: a sok tőkével és nem sok földdel rendelkező ország tetszőleges árak mellett arra fog törekedni, hogy aránylag sok iparcikket termeljen az élelmiszerhez képest, a sok földdel és kevés tőkével ellátott ország pedig ennek az ellenkezőjére törekszik. Képzeljük el, mi történne, ha az egyik országban megnőne valamelyik erőforrás kínálata. Tételezzük fel például, hogy Japán bővítené tőkeállományát. Egy ilyen bővülés hatásait a 3.10. ábra szemlélteti.

A tőkeállomány bővítése az iparcikktermelésben foglalkoztatottság tetszőleges szintje mellett növeli a munkaerő határtermékét. Ez megnöveli a munkaerő keresletét a feldolgozóiparban, ami felfelé nyomja az általános bérszintet. Mivel a munkaerő eláramlik az élelmiszer-termelésből, az iparcikkek kibocsátása nő, az élelmiszereké pedig csökken.

3.10. ábra - A tőkeállomány megváltoztatása

kepek/3.10.png


Ha minden más feltétel változatlan, akkor a tőke mennyiségének bővülése növeli a munkaerő határtermékét a feldolgozóiparban. Így a feldolgozóipari munkaerő keresleti görbéje jobbra tolódik el, PM× MPLM1-ből PM× MPLM2-be. Ez a keresletnövekedés a feldolgozóipari munkaerő iránt az iparcikkek és az élelmiszer tetszőleges ára mellett az 1 pontból a 2 pontba tolja el az egyensúlyt, így az élelmiszer-termelésből több munkás kerül át a feldolgozóiparba. A feldolgozóipari termelés két ok miatt is nő: több munkás lesz a szektorban, és több tőkével tudnak dolgozni. Az élelmiszer-termelés viszont csökken a kisebb munkaerő-felhasználás miatt. Így az iparcikkek tetszőleges relatív ára mellett megnő az iparcikkek relatív kibocsátása. Következtetésünk ezért az, hogy a tőkekínálat bővülése a relatív kínálati görbét jobbra tolja el.

Ennek megfelelően, a földkínálat növekedése bővíti az élelmiszer-termelést és csökkenti az iparcikkek kibocsátását; a relatív kínálati görbe így balra mozdul el.

Milyen hatással jár a munkaerő bővülése? Ez az eset kevésbé világos. A munkaadók csak akkor vesznek fel újabb munkásokat, ha a bérszint csökken. Ennek következtében viszont az iparcikkek és az élelmiszer munkaerő-felhasználása és termelése egyaránt nőni fog; a relatív kibocsátási hatás nem írható le egyértelműen.

Tételezzük fel azonban, hogy Amerikának és Japánnak ugyanannyi munkaereje van, de Japánban viszonylag több a tőke, Amerikában pedig a föld. A helyzet ekkor olyan lesz, mint amilyet a 3.11. ábra mutat. Japán RS-sel jelzett relatív kínálati görbéje Amerika RSA görbéjétől jobbra helyezkedik el, mert Japánt tőkebősége és földhiánya arra ösztönzi, hogy tetszőleges relatív iparcikk-árak mellett nagy mennyiségben termeljen iparcikkeket, de viszonylag kevés élelmiszert, míg Amerikára ennek az ellenkezője igaz.

Külkereskedelem és relatív árak

Ebben a modellben is, akárcsak a gyakorlatban, a külkereskedelem a relatív árak konvergenciáját idézi elő, ahogy a 3.11. ábrából is látható. A relatív kereslet ugyanakkora Japánban és az Egyesült Államokban, így RDWORLD (RDVILÁG. A ford.) nemcsak mindkét ország relatív keresleti görbéje, hanem a világ relatív keresleti görbéje is, ha a két ország kereskedik egymással. RSJ és RSA rendre Japán és az Egyesült Államok relatív kínálati görbéit mutatják. Japánról az a feltételezés, hogy viszonylag jó a tőke- és viszonylag rossz a földellátottsága, az Egyesült Államokra viszont ellentétes feltevés vonatkozik. Ezért az RSJ görbe az RSA görbétől jobbra helyezkedik el. Az iparcikkek külkereskedelem előtti relatív ára Japánban, (PM/PF)J alacsonyabb mint külkereskedelem előtti relatív ár, (PM/PF)A, az Egyesült Államokban.

Az ábrán feltettük, hogy Japánban nagyobb az egy munkásra jutó tőkeérték, mint Amerikában, az Egyesült Államokban viszont több föld jut a munkaerő egységére, mint Japánban. Ennek eredményeként Japán relatív kínálati görbéje az Egyesült Államokétól jobbra helyezkedik el. Ha a két ország kereskedik egymással, akkor a világ relatív kínálati görbéje, RSWORLD a két ország görbéje között helyezkedik el. Az iparcikkek relatív világkereskedelmi ára – amelyet az RSWORLD görbe és az RDWORLD kínálati görbe metszéspontja határoz meg – azok között a PM/PF értékek között lesz, amelyek akkor alakultak volna ki a két országban, ha nem kereskedtek volna egymással.

3.11. ábra - Külkereskedelem és relatív árak

kepek/3.11.png


Ha a két ország kereskedelmi kapcsolatra lép egymással, akkor olyan integrált világgazdaságot hoz létre, amelyben az iparcikkek és az élelmiszer termelése a két termékcsoport nemzeti kibocsátásának összege. A világ relatív iparcikk-kínálata (RSWORLD) a két ország relatív kínálata között helyezkedik el. Az iparcikkek világkereskedelmi relatív ára, (PM/PF)WORLD ezért a termékek országonkénti és kereskedelem előtti relatív ára között lesz. A külkereskedelem megnövelte az iparcikkek relatív árát Japánban, viszont csökkentette Amerikában.

A külkereskedelem szerkezete

A külkereskedelem kialakulásáról azt feltételeztük, hogy ennek oka az iparcikkek relatív árai közötti különbség. Akkor viszont a PM/PF értékek konvergenciája vajon milyen külkereskedelmi struktúra kialakulásához vezet? A válaszhoz szemügyre kell vennünk néhány alapvető összefüggést az árak, a termelés és a fogyasztás között.

Egy külkereskedelemre képtelen országban egy termék termelésének és fogyasztásának egyenlőnek kell lennie. Ha DMaz iparcikkek fogyasztása és DF az élelmiszer-fogyasztás, akkor zárt gazdaságban DM = QM és DF = QF. A külkereskedelem lehetővé teszi, hogy az iparcikkek és az élelmiszer elfogyasztott kombinációja eltérjen a megtermelt kombinációjuktól. Az adott ország által elfogyasztott és megtermelt terméktömeg cikkenként eltérhet ugyan egymástól, egy ország mégsem költhet többet annál, amit megkeres. A fogyasztás értéke meg kell, hogy egyezzen a termelés értékével.

P M × D M + P F × D F = P M × Q M + P F × Q F MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamiua8aadaWgaaWcbaWdbiaad2eaa8aabeaak8qacqGHxdaTcaWG ebWdamaaBaaaleaapeGaamytaaWdaeqaaOWdbiabgUcaRiaadcfapa WaaSbaaSqaa8qacaWGgbaapaqabaGcpeGaey41aqRaamira8aadaWg aaWcbaWdbiaadAeaa8aabeaak8qacqGH9aqpcaWGqbWdamaaBaaale aapeGaamytaaWdaeqaaOWdbiabgEna0kaadgfapaWaaSbaaSqaa8qa caWGnbaapaqabaGcpeGaey4kaSIaamiua8aadaWgaaWcbaWdbiaadA eaa8aabeaak8qacqGHxdaTcaWGrbWdamaaBaaaleaapeGaamOraaWd aeqaaaaa@51BD@ (3.8. egyenlet)

A (3.8.) egyenletet a következő formára alakíthatjuk át:

D F Q F =   ( P M / P F ) × ( Q M / D M ) MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamira8aadaWgaaWcbaWdbiaadAeaa8aabeaak8qacaGGtaIaamyu a8aadaWgaaWcbaWdbiaadAeaa8aabeaak8qacqGH9aqpcaqGGaWdam aabmaabaWdbiaadcfapaWaaSbaaSqaa8qacaWGnbaapaqabaGcpeGa ai4laiaadcfapaWaaSbaaSqaa8qacaWGgbaapaqabaaakiaawIcaca GLPaaapeGaey41aq7damaabmaabaWdbiaadgfapaWaaSbaaSqaa8qa caWGnbaapaqabaGcpeGaai4laiaadseapaWaaSbaaSqaa8qacaWGnb aapaqabaaakiaawIcacaGLPaaaaaa@4B9F@ (3.9. egyenlet)

DF QF a gazdaság élelmiszerimportja. Az ország élelmiszer-fogyasztása ennyivel nagyobb, mint élelmiszer-termelése. Az egyenlet jobb oldala az iparcikkek relatív árának és annak a mennyiségnek (az exportnak) a szorzata, amennyivel az iparcikkek termelése nagyobb az iparcikkek fogyasztásánál. Az egyenlet tehát azt mondja ki, hogy az élelmiszerimport egyenlő az iparcikkek exportjának és az iparcikkek relatív árának a szorzatával. Az egyenlet ugyan nem mutatja meg, hogy egy ország mennyit importál vagy exportál, de azt igen, hogy a gazdaság rendelkezésére álló importmennyiséget meghatározza, illetve korlátozza exportjának mennyisége. A (3.9.) egyenletet ezért költségvetési korlátként[8] ismerjük.

A 3.12. ábra a költségvetési korlát két fontos jellemzőjét mutatja be a külkereskedelemben részt vevő gazdaság szempontjából. Az első az, hogy a költségvetési korlát görbéjének meredeksége mínusz PM/PF, az iparcikkek relatív ára. Ennek az oka, hogy egy egységnyivel alacsonyabb iparcikk-fogyasztás PM-et takarít meg a gazdaság számára; ez pedig elegendő arra, hogy a gazdaság PM/PF-fel több élelmiszert vásároljon. A második fontos jellemző pedig, hogy a költségvetési korlát görbéje érinti a termelési lehetőségek határvonalát azon a ponton, amely a gazdaság termelési szerkezetét mutatja az iparcikkek 1 pontnak megfelelő relatív ára mellett. Hiszen a gazdaság mindig el tud fogyasztani annyit, amennyit megtermelt.

Az 1 pont a gazdaság termelését mutatja. A fogyasztás pontjának azon a görbén kell feküdnie, amely áthalad az 1 ponton, meredeksége pedig egyenlő az iparcikkek relatív árának –1-szeresével.

3.12. ábra - A költségvetési korlát egy külkereskedelmet folytató gazdaságban

kepek/3.12.png


Most felhasználhatjuk Japán és az Egyesült Államok költségvetési korlátját annak bemutatására, hogy miként alakul ki a külkereskedelmi egyensúly. A 3.13. ábrán bemutatjuk Japán és az Egyesült Államok termelését, költségvetési korlátját és lehetséges fogyasztási kombinációit egyensúlyi árak mellett. Japánban az iparcikkek relatív árának emelkedése az élelmiszer-fogyasztás növekedéséhez vezet az iparcikk-fogyasztáshoz képest, ezzel pedig az élelmiszer termelésének viszonylagos csökkenéséhez. Japán QF1 mennyiségben termel és DF1 mennyiségben fogyaszt élelmiszert. Így iparcikk-exportőrré és élelmiszer-importőrré válik. Amerikában az iparcikkek relatív árának a csökkenése a külkereskedelem létrejötte után az iparcikkek élelmiszerekhez viszonyított fogyasztásának a növekedéséhez és az iparcikkek viszonylagos termelésének a csökkenéséhez vezet. Az Egyesült Államok tehát iparcikk-importőrré és élelmiszer-exportőrré válik. Külkereskedelmi egyensúly mellett Japán iparcikk-exportjának pontosan egyenlőnek kell lennie Amerika iparcikk-importjával és Japán élelmiszerimportjának Amerika élelmiszerexportjával. Ezt a 3.13. ábra két színes háromszögének területi egyenlősége mutatja.

Japán élelmiszerimportja pontosan megegyezik Amerika élelmiszerexportjával, Amerika iparcikkimportja pedig pontosan egyenlő Japán iparcikkexportjával.

3.13. ábra - Külkereskedelmi egyensúly

kepek/3.13.png




[8] A fogyasztás termelés által, illetve az import export által megszabott korlátja nem feltétlenül érvényes, ha az országok kölcsönözhetnek más országoktól, vagy kölcsönadhatnak nekik. Egyelőre feltételezzük, hogy ezek a lehetőségek nem állnak fenn, így pedig a költségvetési korlát (3.9. egyenlet) érvényes. A nemzetközi kölcsönök és hitelek problémáját a 7. fejezetben vizsgáljuk. Ott látni fogjuk, hogy egy ország fogyasztását bizonyos idő alatt mégis feltétlenül korlátozza kötelezettsége arra, hogy adósságait visszafizesse külföldön.