Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Összegzés

Összegzés

  1. Megvizsgáltuk a ricardói modellt, a legegyszerűbb modellt arról, hogy az országok közötti különbségek külkereskedelmet és ebből eredő hasznokat teremtenek. Ebben a modellben a munkaerő az egyetlen termelési tényező és az országok között csak az egyes iparágak termelékenységi szintjeit illetően van különbség.

  2. A ricardói modellben az országok olyan termékeket exportálnak, amelyeket munkaerejük viszonylag hatékonyan tud előállítani, és olyan termékeket importálnak, amelyek előállításában munkaerejük viszonylag alacsony hatékonyságú. Más szóval, egy ország termelési szerkezetét a komparatív előny határozza meg.

  3. Kétféleképpen is megmutatható, hogy a külkereskedelem hasznot hoz a benne részt vevő országoknak. Az első megközelítésben a külkereskedelmet közvetett termelési eljárásnak tekinthetjük. Egy ország ahelyett, hogy egy terméket a maga számára állítana elő, más terméket gyárthat és ezt cserélheti el a kívánt árucikkre. Az egyszerű modell megmutatja: az importált termékekre érvényesülnie kell a feltételnek, hogy ez a közvetett "termelés" kevesebb munkaerőit igényel, mint a közvetlen termelés. A második megközelítésben megmutathatjuk, hogy a külkereskedelem bővíti egy ország fogyasztási lehetőségeit, és így külkereskedelmi hasznokat teremt.

  4. A külkereskedelemből eredő hasznok megoszlása az országok által előállított termékek relatív áraitól függ. Ezeknek a relatív áraknak a meghatározásához a termékek relatív nemzetközi keresletét és kínálatát kell figyelembe venni. A relatív árnak a relatív bérszintre is meghatározó hatása van.

  5. A kereskedelem hasznáról szóló állítás érvényességének nincsenek előfeltételei. Nem követelmény, hogy egy ország „versenyképes”, a külkereskedelem pedig „tisztességes” legyen. Sőt, megmutathatjuk, hogy hamis a három közkeletű állítás a külkereskedelemről. Először, egy ország akkor is nyer a külkereskedelmen, ha az összes iparágban alacsonyabb a termelékenysége, mint kereskedelmi partneréé. Másodszor, a külkereskedelemből akkor is haszon származik, ha a külföldi versenytárs iparágak csak alacsony béreik miatt versenyképesek. Harmadszor, a külkereskedelem akkor is hasznot hoz, ha egy ország exportja munkaigényesebb, mint importja.

  6. Az egytényezős és kéttermékes modell sok árucikkre való kiterjesztése nem változtatja meg a fenti következtetéseket. Az egyetlen különbség, hogy ebben az esetben a relatív bérek meghatározásához már közvetlenül a munkaerő relatív keresletét kell figyelembe venni, nem pedig az áruk relatív kereslete alapján közvetve végezni a számítást. Egy soktermékes modell annak az illusztrálására is alkalmas, hogy a szállítási költségek olyan helyzetet idézhetnek elő, amelyben már a külkereskedelemből kimaradó áruk is szerepelnek.

  7. A ricardói modell néhány következtetése nyilvánvaló módon távol van a valóságtól. Alapvető tanulságát azonban számos tanulmány alátámasztotta arról, hogy az országok olyan termékek exportjára törekszenek, amelyek előállításában viszonylag magas a termelékenységük.

Kulcsfogalmak

abszolút előny

komparatív előny

származtatott kereslet

külkereskedelem haszna

általános egyensúlyi elemzés

külkereskedelemből kimaradó áruk

alternatívaköltség

parciális egyensúlyi elemzés

nyomormunka-érv

termelési lehetőségek határvonala

relatív keresleti görbe

relatív kínálati görbe

relatív bér

ricardói modell

egységnyi munkaerő-felhasználás

Feladatok

  1. Belföldön 1200 egységnyi munkaerő áll rendelkezésre. Az ország két terméket, almát és banánt tud termelni. Az almatermelés egységnyi munkaerő-felhasználása 3, a banáné pedig 2.

    1. Ábrázolja grafikusan Belföld termelési lehetőségeinek határvonalát.

    2. Mi az alma banánban kifejezett alternatívaköltsége?

    3. Mi lenne az alma banánban kifejezett ára külkereskedelem nélkül. Miért?

  2. Belföld helyzete ugyanaz, mint az 1. feladatban. Egy másik ország, Külföld pedig 800 egységnyi munkaerővel rendelkezik. Külföld egységnyi munkaerő-felhasználása az almatermelésben 5, a banán előállításában pedig 1.

    1. Ábrázolja grafikusan Külföld termelési lehetőségeinek határvonalát.

    2. Szerkessze meg a világ relatív kínálati görbéjét.

  3. Most tételezzük fel, hogy a világ relatív kereslete a következő formában jelenik meg: almakereslet/banánkereslet = banánár/almaár.

    1. Ábrázolja grafikusan a relatív keresleti és a relatív kínálati görbét.

    2. Mi az alma relatív egyensúlyi ára?

    3. Írja le a külkereskedelem szerkezetét.

    4. Mutassa meg, hogy Belföld és Külföld egyaránt a külkereskedelem nyertese.

  4. Tételezzük fel, hogy Belföldnek 1200 helyett 2400 munkása van. Találjuk meg az egyensúlyi relatív árat. Mit mondhatunk a világtermelés hatékonyságáról, illetve a külkereskedelmi hasznok Belföld és Külföld közötti megoszlásáról ebben az esetben?

  5. Tételezzük fel, hogy Belföldnek 2400 munkása van, de ezek termelékenysége mindkét iparágban csak a fele annak, amit korábban feltételeztünk. Szerkesszük meg a világ relatív kínálati görbéjét és határozzuk meg az egyensúlyi relatív árat. Hogyan hasonlíthatók össze a külkereskedelmi hasznok ebben az esetben és a 4. feladatban bemutatott esetben?

  6. „A dél-koreai munkások csak 2,50 dollárt keresnek óránként; ha megengedjük Dél-Koreának, hogy tetszése szerint exportáljon az Egyesült Államokba, akkor az amerikai munkások bérét a verseny ugyanerre a szintre nyomja le. Nem lehet egy 5 dolláros inget importálni anélkül, hogy ne vennénk át vele együtt a 2,50 dolláros órabért is.” Fejtse ki véleményét erről az állításról.

  7. A japán munkaerő termelékenysége körülbelül ugyanakkora a feldolgozóiparban, mint az amerikai munkaerőé (egyes iparágakban magasabb, másokban alacsonyabb), az Egyesült Államok termelékenysége viszont még jóval nagyobb a szolgáltató szektorban. A legtöbb szolgáltatás azonban nem szerepel a külkereskedelemben. Egyes elemzők szerint ez gondot okoz az Egyesült Államoknak, mert az amerikai komparatív előny nagyrészt a külkereskedelemből kimaradó dolgokban van, amelyek tehát nem adhatók el a világpiacon. Mi a hiba ebben az érvelésben?

  8. Bárki, aki már járt Japánban, tudja, hogy igen drága ország. Noha a japán munkások szinte ugyanannyit keresnek, mint amerikai társaik, jövedelmük vásárlóereje mintegy egyharmadnyival kevesebb. A 7. feladatra adott magyarázatot terjessze ki ennek a tapasztalatnak a magyarázatára. (Súgunk: gondoljon a bérekre és a külkereskedelemből kimaradó termékek más piacok által meghatározott áraira).

  9. Hogyan befolyásolja a külkereskedelemből kimaradó termékek nagy száma a lehetséges külkereskedelmi hasznok mértékét?

  10. Csak két ország kereskedelmével foglalkoztunk. Tételezzük fel, hogy számos ország képes két termék előállítására, és hogy minden egyes ország csak egyetlen termelési tényezővel, munkaerővel rendelkezik. Mit mondhatunk a termelés és a külkereskedelem struktúrájáról ebben az esetben? (Súgunk: próbálja meg a világ relatív kínálati görbéjének megszerkesztését).