Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Komparatív előny sok termékkel

Komparatív előny sok termékkel

Eddigi elemzésünkben olyan modellre támaszkodtunk, amelyben csak két terméket termelnek és fogyasztanak. Ez a leegyszerűsített elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy megragadjuk a komparatív előny és a külkereskedelem számos fontos elemét. Ahogy az utolsó alfejezetben is láttuk, ez az elemzés meglepő mennyiségű szellemi poggyásszal látott el bennünket gazdaságpolitikai kérdések áttekintéséhez. Ahhoz azonban, hogy még közelebb kerüljünk a valósághoz, szükséges megértenünk azt is, hogy miként érvényesül a komparatív előny többtermékes modellekben.

A modell felállítása

Ismét képzeljünk el egy világot, amely két országból, Belföldből és Külföldből áll. Az előző esethez hasonlóan mindkét ország egyetlen termelési tényezővel rendelkezik. Most azonban feltételezzük mindkét országról, hogy többféle terméket fogyaszt, illetve képes megtermelni – ezek száma legyen összesen N. Minden egyes terméket 1 és N közötti számmal látunk el.

A két országnak egyenként rendelkezésére álló technológiát, tehát termelési eljárást az egyes termékek gyártásához szükséges egységnyi munkaerőigénnyel, azaz azoknak a munkaóráknak a számával írhatjuk le, amelyek egy termékegység előállításához szükségesek. Adott terméket tekintve Belföld egységnyi munkaerő-felhasználását aLi-vel jelöljük, ahol i az adott termékhez rendelt szám. Ha például a sajt a 7-es számot viseli, akkor aL7 a sajtgyártás egységnyi munkaerő-szükségletét jelenti. Szokásos eljárásunk szerint Külföld megfelelő egységnyi munkaerőfelhasználás-mutatóját a*Li-vel jelöljük.

A külkereskedelem elemzéséhez még egy módszertani fogás szükséges. Minden termékre kiszámíthatjuk aLi/a*Li-t, amely Belföld és Külföld egységnyi munkaerő-felhasználásának az arányát mutatja. A fogás az, hogy a termékeket átszámozzuk úgy, hogy alacsonyabb arányhoz alacsonyabb termékszámot rendelünk. Így a termékek számozását úgy alakítjuk át, hogy

a L 1 / a * L 1 < a L 2 / a * L 2 < a L 3 / a * L 3 < < a L N / a * L N MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamyya8aadaWgaaWcbaWdbiaadYeaa8aabeaakmaaBaaaleaapeGa aGymaaWdaeqaaOWdbiaac+cacaWGHbGaaiOka8aadaWgaaWcbaWdbi aadYeaa8aabeaakmaaBaaaleaapeGaaGymaaWdaeqaaOWdbiabgYda 8iaadggapaWaaSbaaSqaa8qacaWGmbaapaqabaGcdaWgaaWcbaWdbi aaikdaa8aabeaak8qacaGGVaGaamyyaiaacQcapaWaaSbaaSqaa8qa caWGmbaapaqabaGcdaWgaaWcbaWdbiaaikdaa8aabeaak8qacqGH8a apcaWGHbWdamaaBaaaleaapeGaamitaaWdaeqaaOWaaSbaaSqaa8qa caaIZaaapaqabaGcpeGaai4laiaadggacaGGQaWdamaaBaaaleaape GaamitaaWdaeqaaOWaaSbaaSqaa8qacaaIZaaapaqabaGcpeGaeyip aWJaeyOjGWRaeyipaWJaamyya8aadaWgaaWcbaWdbiaadYeacaWGob aapaqabaGcpeGaai4laiaadggacaGGQaWdamaaBaaaleaapeGaamit aiaad6eaa8aabeaaaaa@5A77@ (2.6. egyenlet)

Relatív bérek és szakosodás

Most már készen állunk a külkereskedelmi struktúra vizsgálatára. Ez a struktúra mindössze egyvalamitől függ: Belföld és Külföld béreinek arányától. Ha ismerjük ezt az arányszámot, máris megállapíthatjuk, ki mit termel.

Legyen w a belföldi és w* a külföldi órabérszint. A bérek aránya akkor w/w*. A világtermelés allokációjának szabálya így egyszerű: minden terméket ott gyártanak, ahol az a legolcsóbb. Egy termék, például i előállításának költsége az egységnyi munkaerő-felhasználás és a bérszint szorzata. Az i termék Belföldön való előállítása így waLi költségű lesz, ugyanannak a terméknek a külföldi előállítási költsége pedig w*a*Li. A termék előállítása Belföldön olcsóbb, ha

w a L i < w * a * L i , MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaam4DaiaadggapaWaaSbaaSqaa8qacaWGmbGaamyAaaWdaeqaaOWd biabgYda8iaadEhacaGGQaGaamyyaiaacQcapaWaaSbaaSqaa8qaca WGmbGaamyAaaWdaeqaaOWdbiaacYcaaaa@4145@

amit átrendezhetünk úgy, hogy

a L i / a * L i > w / w * MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamyya8aadaWgaaWcbaWdbiaadYeacaWGPbaapaqabaGcpeGaai4l aiaadggacaGGQaWdamaaBaaaleaapeGaamitaiaadMgaa8aabeaak8 qacqGH+aGpcaWG3bGaai4laiaadEhacaGGQaaaaa@41FF@

adódjék. Másfelől, Külföld számára olcsóbb lesz a termék előállítása, ha

w a L i > w * a * L i , MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaam4DaiaadggapaWaaSbaaSqaa8qacaWGmbGaamyAaaWdaeqaaOWd biabg6da+iaadEhacaGGQaGaamyyaiaacQcapaWaaSbaaSqaa8qaca WGmbGaamyAaaWdaeqaaOWdbiaacYcaaaa@4149@

amit úgy rendezhetünk át, hogy

a L i / a * L i < w / w * . MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaamyya8aadaWgaaWcbaWdbiaadYeacaWGPbaapaqabaGcpeGaai4l aiaadggacaGGQaWdamaaBaaaleaapeGaamitaiaadMgaa8aabeaak8 qacqGH8aapcaWG3bGaai4laiaadEhacaGGQaGaaiOlaaaa@42AD@

adódjék.

Így újrafogalmazhatjuk az allokációs szabályt: minden terméket belföldön termelnek, amelyre aLi/a*Li>w/w*, és minden terméket külföldön, amelyre aLi/a*Li <w/w*.

A termékeket már sorba rendeztük növekvő számuk szerint (2.6. egyenlet). A szakosodási kritérium egy olyan törésvonal ebben a sorban, amelyet a két ország bérszintjének aránya, w/w* határoz meg. A törésvonaltól balra kerülő összes terméket végül Belföld állítja elő; a törésvonaltól jobbra kerülő termékeket pedig Külföld. (Lehetséges azonban, s ezt azonnal látni fogjuk, hogy egyetlen termékre a bérszintek aránya pontosan egyenlő az egységnyi munkaerő-felhasználási mutatók arányával. Ebben az esetben ezt a határvonali terméket mindkét országban gyárthatják).

A 2.4. táblázat számszerű példát mutat be arra, hogy Belföld és Külföld egyaránt öt terméket, almát, banánt, kaviárt, datolyát és csípős paprikát fogyaszt, illetve tud termelni.

2.4. táblázat - Belföldi és külföldi munkaerő-felhasználás

Termék

Belföldi munkaerő-felhasználás (aLi)

Külföldi munkaerő-felhasználás (a*Li)

Belföld relatív termelékenységi előnye (aLi/a*Li)

Alma

1

10

10

Banán

5

40

8

Kaviár

3

12

4

Datolya

6

12

2

Csípős paprika

12

9

0,75


A 2.4. táblázat első két oszlopa önmagáért beszél. A harmadik oszlopban találjuk Külföld és Belföld egységnyi munkaerő-felhasználásának arányát termékenként – vagy, másképpen kifejezve, Belföld relatív termelékenységi előnyét mindegyik termékre. A termékeket a Belföld termelékenységi előnyét mutató számok szerint rendeztük sorba úgy, hogy ez az előny az almára a legnagyobb és a csípős paprikára a legkisebb.

Belföld és Külföld bérarányaitól függ, hogy melyik ország melyik terméket állítja elő. Belföld minden olyan terméknél költségelőnnyel rendelkezik, amelynél relatív termelékenysége magasabb relatív bérszintjénél. A többi terméknél pedig Külföldé az előny. Ha például Belföld bérszintje az ötszöröse Külföld bérszintjének, akkor az almát és a banánt Belföld, a kaviárt, a datolyát és a csípős paprikát pedig Külföld fogja termelni. Ha Belföld bérszintje csak háromszor nagyobb, akkor az alma és a banán mellett a kaviárt is Belföld termeli, a datolya és a csípős paprika előállítása pedig Külföldnek jut.

Vajon egy ilyen külkereskedelmi szerkezet hasznos-e mindkét ország számára? Láthatjuk, hogy igen, ha ugyanazt a módszert alkalmazzuk, mint korábban: egy termék egyik országbeli közvetlen termelési költségét hasonlítjuk össze azzal a költséggel, amelybe „közvetett” termelése kerülne úgy, hogy más termékért cserébe szerzik be. Ha Belföld bérszintje háromszorosa Külföld bérszintjének (vagy megfordítva, a külföldi bérszint egyharmada a belföldinek), akkor Belföld datolyát és csípős paprikát importál. Egységnyi datolya megtermelése Külföld munkaerejének 12 egységét igényli, de belföldi munkaerőben mért költsége az 1:3 arány miatt csak 4. Ez a 4 munkaórányi költség alacsonyabb, mint a 6 munkaóra, amelybe Belföldön kerülne a datolya megtermelése. A csípős paprikánál Külföld alacsonyabb bérek mellett magasabb termelékenységű, ezért Belföldnek csupán 3 munkaórájába kerül egy egység csípős paprika megszerzése a külkereskedelemben, míg 12 munkaórát kellene felhasználnia erre az egységnyi termékre, ha a csípős paprikát belföldön termelné meg. Hasonló számítással azonnal kimutathatjuk, hogy Külföld is nyer a külkereskedelmen: az összes, általa importált terméknél saját munkaerő-felhasználási mutatói alapján olcsóbb a behozatal, mint a belföldi termelés. Például Külföldnek 10 munkaórájába kerülne egy egységnyi alma megtermelése; még a belföldinél kétharmadnyival alacsonyabb bérekkel is csak 3 munkaórájába kerül, hogy az almát Belföldtől vásárolja meg.

Ezeknél a számításoknál egyszerűen azt feltételeztük, hogy a bérszintek aránya 3. Hogyan alakul ki azonban ez a relatív bérszint?

A relatív bér kialakulása a soktermékes modellben

A kéttermékes modellben a relatív béreket úgy határoztuk meg, hogy előbb kiszámítottuk Belföld béreit sajtban és Külföld béreit borban kifejezve, utána pedig a sajt és a bor árának összehasonlításával jutottunk el a két ország bérarányaihoz. Ezt megtehettük, mert tudtuk, hogy Belföld sajtot, Külföld pedig bort termel majd. A soktermékes esetben csak akkor állapíthatjuk meg, hogy ki mit termel, ha ismerjük a bérek arányát, a fenti módszer tehát nem használható. Egy soktermékes gazdaságban csak úgy határozhatjuk meg a béreket, hogy a termékek relatív keresletén túllépve szemügyre vesszük a munkaerő származtatott keresletét. Ez nem közvetlen kereslet, amellyel a fogyasztók jelennek meg a piacon, hanem származtatott kereslet, amely a különböző országok munkaerejével előállított termékek fogyasztói keresletéből származik.

Belföld munkaereje iránt csökken a relatív származtatott kereslet, ha a belföldi és a külföldi bérek aránya nő, és ennek két oka van. Az első ok: ahogy a belföldi munkaerő drágul a külföldihez képest, a Belföldön előállított termékek ugyancsak viszonylag drágábbak lesznek, és e termékek iránt csökken a nemzetközi kereslet. A második ok: ahogy Belföldön nőnek a bérek, Belföld kevesebb terméket állít elő, Külföld pedig többet, így pedig tovább csökken a kereslet Belföld munkaereje iránt.

Ezt a két hatást számszerű példánkkal ábrázolhatjuk. Tételezzük fel a következő kiinduló helyzetet: Belföld bérszintje kezdetben 3,5-szerese Külföld bérszintjének. Ezen a szinten Belföld almát, banánt és kaviárt, Külföld pedig csupán datolyát és csípős paprikát termelne. Ha Belföld relatív bérszintje 3,5-ről valamivel 4 alá, mondjuk 3,99-re emelkedne, akkor a külkereskedelem szerkezete még nem változnék meg. Ahogy azonban a Belföldön előállított termékek viszonylag drágábbak lesznek, e termékek iránt visszaesik a relatív kereslet és a belföldi munkaerő iránti kereslet ugyancsak csökken.

Tételezzük fel most, hogy a relatív bér épphogy, 3,99-ről 4,01-re emelkedik. Belföld relatív bérszintjének ez az apró növekedése átalakítaná a külkereskedelmi szakosodás szerkezetét. Most ugyanis kaviárt már olcsóbb Külföldön termelni, mint Belföldön, ezért a kaviártermelés Belföldről Külföldre települ. Mit jelent ez a belföldi munkaerő relatív kereslete szempontjából? Kézenfekvő módon azt, hogy a relatív bérszint 3,99-ről 4,01-re való csekély emelkedése miatt a relatív kereslet hirtelen csökken, ahogy Belföld kaviártermelése nullára zuhan, Külföld pedig új iparággal lesz gazdagabb. Ha a relatív bér tovább emelkedik, akkor a belföldi munkaerő iránti relatív kereslet fokozatosan süllyed, majd hirtelen zuhan a 8-as relatív bérszint elérésekor. Ekkor ugyanis már a banántermelés is Külföldre települ át.

A relatív bérek alakulását a 2.5. ábrával illusztrálhatjuk. A 2.3. ábrától eltérően itt a tengelyek nem a termékek relatív mennyiségét vagy relatív árátábrázolják. Itt a tengelyeken a munkaerő relatív mennyisége és a relatív bérszint szerepel. A belföldi munkaerő iránti nemzetközi keresletnek a külföldi munkaerő iránti nemzetközi kereslethez viszonyított arányát az RD görbe ábrázolja. Az RS egyenes pedig a belföldi munkaerő külföldihez viszonyított nemzetközi kínálatát mutatja.

A relatív munkaerő-kínálatot a belföldi és a külföldi munkaerő egymáshoz viszonyított mérete szabja meg. Feltéve azt, hogy a rendelkezésre álló munkaórák száma nem változik a bérszint függvényében, a relatív bérnek nincs hatása a relatív munkaerő-kínálatra. Ezért tehát RS egy függőleges vonal.

Egy soktermékes ricardói modellben a relatív béreket a munkaerő RD-vel jelölt származtatott keresleti görbéjének és az RS-sel jelölt relatív kínálati egyenesnek a metszéspontja határozza meg.

2.5. ábra - A relatív bérek kialakulása

kepek/2.5.png


A munkaerő relatív keresletéről adott elemzésünk magyarázza meg az RD görbe lépcsőzetes formáját. Ha Belföld munkásainak a bérszintje a külföldi munkások béréhez képest emelkedik, a Belföldön termelt termékek relatív kereslete csökken és a belföldi munkaerő iránti kereslet vele együtt visszaesik. Továbbá, a belföldi munkaerő iránti relatív kereslet még hirtelen vissza is esik, ha a relatív belföldi bérek emelkedése miatt egy termék már olcsóbban állítható elő Külföldön. Így a görbe váltakozik enyhén lefelé irányuló szakaszok (változatlan szakosodás) és „lapos” szakaszok (hirtelen változó relatív kereslet a szakosodás átalakulása miatt) között. A „lapos” szakaszok ott vannak, ahol a relatív bérek megegyeznek a belföldi és a külföldi termelékenység közötti aránnyal az egyes termékeknék.

Az egyensúlynak megfelelő relatív bért RD és RS metszéspontja határozza meg. A rajz szerint az egyensúlyi relatív bér 3. Ezen a bérszinten Belföld almát, banánt és kaviárt, Külföld pedig datolyát és csípős paprikát termel. A végeredmény attól függ, hogy mekkora az országok egymáshoz viszonyított mérete (ez határozza meg RS elhelyezkedését), és attól, hogy miként alakul a relatív kereslet a termékek iránt (ez határozza meg RD formáját és elhelyezkedését).

Ha az RD és az RS metszéspontja éppen egy lapos szakaszra esik, akkor mindkét ország előállítja azt a terméket, amely megfelel annak a lapos szakasznak.