Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika

Sághi Márta

Panem Könyvkiadó

Egy egytényezős gazdaság

Egy egytényezős gazdaság

A komparatív előny a nemzetközi kereskedelem szerkezetének alakításában játszott szerepét első lépésben úgy képzelhetjük el, hogy kezdetben egy olyan országra gondolunk – nevezzük Belföldnek –, amely mindössze egy termelési tényezővel rendelkezik (a későbbi fejezetekben majd többtényezős modellekre is kiterjesztjük az elemzést). Elképzeljük azt is, hogy csak két terméket állítanak elő, bort és sajtot. Belföld gazdaságának a technológiai szintjét összefoglalóan mindkét iparág munkatermelékenységi szintjével mérhetjük, és ezt az egységnyi munkaerőigénnyel fejezhetjük ki. Ez egy kiló sajt vagy egy liter bor megtermelésének a munkaóraigényét jelenti. Egy kiló sajt megtermeléséhez például 1 óra, egy liter bor előállításához 2 óra munkaidő kell. A továbbiakban használatos jelöléssel a bor és a sajt egységnyi munkaerő-felhasználását rendre aLW és aLCkifejezésekkel jelöljük. A gazdaság teljes erőforráskészletét, a teljes munkaerő-kínálatot jelölje L.

Termelési lehetőségek

Minden gazdaság korlátozott tömegű erőforrásokkal rendelkezik, ezért termelési lehetőségei mindig korlátokba ütköznek, és mindig vannak „valamit valamiért” hatások: ahhoz, hogy az egyik termékből többet állítson elő, a gazdaságnak fel kell áldoznia valamennyit a másik termék termeléséből. Ezeket a „valamit valamiért” hatásokat grafikusan a termelési lehetőségek határvonala (a PF vonal a 2.1. ábrán) ábrázolja. Ez a vonal megmutatja, hogy legföljebb mennyi bort lehet termelni akkor, ha döntést hoztak adott mennyiségű sajt termeléséről, és megfordítva.

Ha csak egyetlen termelési tényező van, akkor a gazdaság termelési lehetőségeinek határvonala egy egyenes. Ezt a vonalat a következőképpen vezethetjük le: ha QW a gazdaság bortermelése és QC a sajttermelést jelöli, akkor a bortermeléshez használt munkaerő mennyisége aLWQW, a sajttermeléshez pedig aLCQC munkaerő szükséges. A termelési lehetőségek határvonalát a gazdaság erőforrásainak határai szabják meg – ebben az esetben ezek a munkaerő határai. Mivel a gazdaság teljes munkaerő-kínálata L, ezért a gazdaság termelési lehetőségeinek határát a (2.1.) egyenlőtlenség mutatja meg:

a L C Q C + a L W Q W L MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape GaamyyamaaBaaaleaacaWGmbGaam4qaaqabaGccaWGrbWaaSbaaSqa aiaadoeaaeqaaOGaey4kaSIaamyyamaaBaaaleaacaWGmbGaam4vaa qabaGccaWGrbWaaSbaaSqaaiaadEfaaeqaaOGaeyizImQaamitaaaa @42AD@ (2.1. egyenlet)

Ha a termelési lehetőségek határvonala egyenes, akkor egy kiló sajt borban kifejezett alternatívaköltsége állandó. Ahogy az előző alfejezetben láttuk, ez az alternatívaköltség azt a literben kifejezett bormennyiséget jelenti, amelyről a gazdaságnak egy kiló sajt megtermelése érdekében le kellene mondania. Ebben az esetben egy újabb kiló megtermelése aLC munkaórányi munkaerőt igényelne. Minden egyes ilyen munkaórát 1/aLW liter bor termeléséhez is fel lehetne használni. Így a sajt borban kifejezett alternatívaköltsége aLC/aLW. Például, ha egy munkaóra szükséges egy kiló sajt és két munkaóra egy liter bor előállításához, akkor a sajt borban kifejezett alternatívaköltsége 1/2. A 2.1. ábra megmutatja, hogy ez az alternatívaköltség egyenlő a termelési lehetőségek határvonala meredekségének abszolút értékével.

2.1. ábra - Belföld termelési lehetőségeinek határvonala

kepek/2.1.png


Relatív árak és kínálat

A termelési lehetőségek határvonala azokat a különböző termékkombinációkat mutatja, amelyeket egy gazdaság termelni tud. Azt azonban, hogy a gazdaság valójában mennyit fog termelni, csak az árak ismeretében állapíthatjuk meg. Pontosabban, a gazdaság két termékének egymáshoz viszonyított, azaz relatív árát kell ismernünk, az egyik termék árát a másikban kifejezve.

Egy versenygazdaságban a kínálati döntések a jövedelmük maximalizálására törekvő emberektől függnek. Leegyszerűsített gazdaságunkban a munkaerő az egyetlen termelési tényező, így a sajt és a bor kínálatát a munkaerő mozgása határozza meg a magasabb bért fizető szektor felé.

Legyen PC és PW rendre a sajt és a bor ára. Egy kiló sajt megtermeléséhez aLC munkaóra szükséges; s mivel egytényezős modellünkben nincsen profit, ezért a sajtszektorban az órabér egyenlő lesz egy munkás óránkénti termelési értékével, azaz PC/aLC. Mivel aLW munkaóra szükséges ahhoz, hogy megtermeljenek egy liter bort, a borszektorban az órabér PW/aLW lesz. A sajtszektor bérei magasabbak lesznek, ha PC/PW > aLC/aLW; a borszektor bérei pedig akkor lesznek magasabbak, ha PC/PW < aLC/aLW. Mivel mindenki ott szeretne dolgozni, ahol magasabb bérre számíthat, a gazdaság sajttermelésre szakosodik, ha PC/PW > aLC/aLW; és bortermelésre szakosodik, ha PC/PW < aLC/aLW. Csak akkor termelik mindkét terméket, ha PC/PW egyenlő aLC/aLW -vel.

Mit is jelent az aLC/aLW kifejezés? Az előző alfejezetben láttuk, hogy ez a sajt borban kifejezett alternatívaköltsége. Ezzel éppen levezettünk egy kulcsfontosságú összefüggést az árak és a termelés kapcsolatáról: a gazdaság a sajt termelésére szakosodik, ha a sajt relatív ára meghaladja az alternatívaköltségét; bortermelésre szakosodik, ha a sajt relatív ára kisebb azalternatívaköltségénél.

Nemzetközi kereskedelem hiányában Belföldnek mindkét terméket termelnie kellene a maga számára. Mindkét terméket azonban csak akkor állítja elő, ha a sajt relaív ára éppen egyenlő alternatívaköltségével. Minthogy az alternatívaköltség egyenlő a sajt és a bor egységnyi munkaerő-felhasználásának arányával, a nemzetközi kereskedelem nélküli helyzetben egyszerű munkaérték-elméleti alapon foglalhatjuk össze az árak kialakulásának módját: nemzetközi kereskedelem hiányában az áruk relatív árai egyenlők relatív egységnyi munkaerő-felhasználásaikkal.