Ugrás a tartalomhoz

Erdészeti rovartan

Tóth József (2014)

Agroinform Kiadó

16. fejezet - Rend: Ephemeroptera – Kérészek

16. fejezet - Rend: Ephemeroptera – Kérészek

Ebbe az ősi rendbe törékeny testű, finom felépítésű, többnyire nem túlságosan erőteljes röptű rovarok tartoznak. Két pár szárnyuk van, melyek közül az elülső pár jóval fejlettebb a hátulsónál, esetenként a hátsó szárny redukálódott is. Lárváik vízben élnek, mégpedig túlnyomórészt jó oxigénellátottságú folyóvizekben. Légcseréjüket a potrohszelvényeken lévő tracheakopoltyúkkal végzik. Táplálékuk javarészt korhadó szerves törmelék, bevonat, kevés a ragadozó faj. A lárvális fejlődés egyes fajoknál több évet vesz igénybe, mások egy év alatt több generációt is létrehozhatnak. A lárvák többszöri vedlés után, átváltozással alakulnak át szárnyas imágóvá, melyet azonban – a fajok többségénél – megelőz még egy köztes állapot, a szubimágó stádium. Ennek vannak ugyan már szárnyai, de még nem ivarérett, és további vedléssel nyeri el szaporodásra képes fejlődési állapotát. Ez a fejlődésmenet a hazai rovarok között kivételesnek számít. A kifejlett imágó már nem táplálkozik, csak a lárva által felhalmozott tartalék tápanyagot éli fel. Ebből adódóan nem is hosszú az élettartama (kérészéletű), többnyire az átváltozást követően néhány napon belül párzik, majd lerakja tojásait és hamarosan elpusztul. Egyes fajok nagy tömegben fejlődnek és egyszerre rajzanak, amikor „folyamvirágzás” tanúi lehetünk. Sajnos a vízszennyezések és a vízfolyások szabályozása miatt egyre kisebb mértékűek ezek a tömeges rajzások és egyre kevesebb helyen tapasztalhatóak.

Az erdészeti gyakorlatban csekély a jelentőségük a kérészeknek és nem is túl gyakran kerülnek szem elé. Azonban a folyóvizek életközösségei, a hegyvidéki patakoktól a síkvidéki folyamokig elképzelhetetlenek a kérészek, kérészlárvák nélkül. Igen szűk a köre azoknak a rovaroknak, rovarlárváknak, melyek a rohanó vízűű hegyi patakokat választják élőhelyül, a kérészek pedig éppen itt a legfajgazdagabbak.

A kérészek lárvái kopoltyúikat a potrohszelvényeken viselik, ezek különféle lemezek, fonalak és bojtok lehetnek. Jellemzőjük még a hosszú, fonálszerű vagy tollas fartoldalék, melyből egy genus (Epeorus) kivételével hármat viselnek. Az Epeorusoknak csak kettő van, azonban könnyen elválaszthatók lemezes kopoltyúik alapján az álkérészektől. A lárvák alapvetően három tipusba sorolhatók. Lehetnek:

– sodráskedvelők

– úszó kérészek

– ásó típusú lárvák

A sodráskedvelő fajok a gyors folyású patakok és folyók lakói, testük hát–has irányban erősen lapított, fejük is lapos. A köveken való életmódhoz, táplálkozáshoz és gyors – esetenként oldalazó – mozgáshoz alkalmazkodtak.

Az úszó kérészek teste hengeres, ügyesen úsznak és másznak is az aljzaton, mérsékelten gyors és gyors sodrú vizekben valamint állóvizekben egyaránt megtalálhatók, aljzaton és növényeken élnek.

Az ásó típusú lárvák életüket az aljzatban, a finom iszapban töltik. Patakokban, folyókban, kivételesen állóvizekben is élnek.

Kép

Tiszavirág (Palingenia longicauda) hímje. (Újhelyi, 1959)

Tiszavirág – Palingenia longicauda Olivier

Legnagyobb termetű (5–6 cm-es szárnyfesztávolságú) és talán legismertebb hazai kérészünk. Folyóvizek alsó szakaszának jellegzetes, tömeges faja volt valaha, mára, a vízminőség és az áramlási viszonyok kedvezőtlenné válásával elterjedése a Tisza vízrendszerére korlátozódott, rajzásának – a Tisza virágzásának – tömegessége pedig messze elmarad a régebben leírtakétól. A nőstény szubimágó állapot nélkül fejlődik ki, a hím szárnyas állapotban is vedlik még egyszer. A rajzás nagyja pár óra alatt lezajlik, de előtte és utána néhány napig lehet még imágókkal találkozni. Lárvája az aljzatban fejlődik, mintegy három éven át. (Horgászok kedvelt csalija, markoló géppel gyűjtötték a szakadó partok anyagából.)

Tarka kérész – Ephemera vulgata Linné

Jellegzetes, sötétbarna foltokkal tarkított szárnyú, 3–4 cm szárnyfesztávolságú kérészünk. Lassabb áramló vizekben országszerte megtalálható az imágó a nyári hónapokban. Hegy- és dombvidéki patakjainkban inkább a hozzá igen hasonló, csak potrohszelvényeinek mintázata alapján elkülöníthető Dán kérész – Ephemera danicaMüllerváltja fel. Mindkét faj lárvája ásó típusú.