Ugrás a tartalomhoz

Élelmiszer-higiénia

Biró Géza (2014)

Agroinform Kiadó

4. A hatósági élelmiszer-higiénia ellenőrző tevékenysége

4. A hatósági élelmiszer-higiénia ellenőrző tevékenysége

a) Élelmiszer-higiéniai hatósági ellenőrzés

Az ÉT megfogalmazásában a hatósági ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az élelmiszerek, a foglalkoztatott személyek, a tárgyak, anyagok megfelelnek-e a fogyasztók egészségének, érdekeinek és a piaci verseny tisztaságának védelmére vonatkozó jogszabályoknak.

A hatósági ellenőrzés kiterjed minden belföldön előállított, az országba behozott és forgalomba kerülő élelmiszerre.

Az élelmiszer-higiéniai hatósági ellenőrzés kiterjed különösen:

– az élelmiszer előállítására, az előállításhoz alkalmazott eljárásokra, berendezésekre,

– a nyersanyagokra, a félkész- és kész élelmiszerekre, az emberi egészségre ártalmas fizikai, kémiai, mikrobiológiai, radiológiai és érzékszervi jellemzők vizsgálatára,

– a forgalmazásra, a szállításokra,

– a mosó- és fertőtlenítő anyagokra, eszközökre, eljárásokra,

– a személyi higiéniára,

– a dokumentációkra.

A hatósági ellenőrzést az élelmiszer ellenőrző hatóság által felhatalmazott és szolgálati igazolvánnyal ellátott személyek végzik. Az ellenőrzött köteles a törvényben meghatározott feltételek szerinti ellenőrzést eltűrni, az élelmiszer ellenőrző hatósági személyeket a feladat ellátásában támogatni és a szabványos mintavételt segíteni.

A hatósági személyek a vizsgálathoz szükséges mértékben térítés-mentesen mintát vehetnek.

Az élelmiszer előállító és –forgalmazó helyeken, ahol a tevékenység állandó állategészségügyi felügyeletet igényel, élelmiszer-higiéniai kirendeltséget kell létesíteni.

A kirendeltségek elhelyezéséről az előállító, illetve a forgalmazó térítés-mentesen köteles gondoskodni.

b) Az élelmiszer-higiéniai hatósági ellenőrzés típusai

Az élelmiszer-higiéniai igazgatási tevékenység középpontjában az ellenőrzési cselekmények állnak. Az élelmiszer-higiéniai kritériumok és követelmények érvényre jutásáról, a feltételek meglétéről, továbbá kötelezést tartalmazó intézkedések végrehajtásáról csak ellenőrzés alkalmával lehet bizonyosságot szerezni.

Az élelmiszer-higiéniai hatósági ellenőrzési cselekmény tárgyköre szerint:

– élelmiszer-higiéniai vizsgálat,

– élelmiszer-higiéniai ellenőrzés és

– élelmiszer-higiéniai szemle lehet.

Élelmiszer-higiéniai vizsgálat

Az élelmiszer-higiéniai vizsgálat tárgya: a vágóállat levágása alkalmából a hús, további meghatározott esetekben a húskészítmény, valamint az egyéb állati eredetű termék.

Az élelmiszer-higiéniai vizsgálat az élelmiszer birtokosának kérelmére (megkeresés, bejelentés) olykor pl. export szállítás előtt (az állatorvos kezdeményezésére) történik. A vizsgálatot az élelmiszer előállítási helyén vagy a piaci forgalomba hozatal előtt, esetleg valamely élelmiszer forgalmazó helyen kell elvégezni. A vizsgálat minden esetben a hatósági állatorvosnak a fogyaszthatóságra (felhasználhatóságra) vonatkozó döntésével ér véget.

Élelmiszer-higiéniai vizsgálatra (húsvizsgálat) kötelezett termékek esetén a forgalomba hozatal előfeltétele a kedvező eredményű vizsgálat.

A megvizsgált élelmiszer fogyasztásra való alkalmasságát a hatósági állatorvos minősíti és a minősítésének az élelmiszeren vagy a csomagoláson való feltüntetéséről eltávolíthatatlan megjelöléssel (bélyegzéssel, címkézéssel, fémpánttal) gondoskodik. Egyébként a döntését szóban közli.

Az élelmiszer-higiéniai vizsgálat (ellenőrzés) módszerei:

– az élő állatok egyedi vagy állomány vizsgálata,

– a levágott (elejtett, kifogott stb.) állat húsvizsgálata,

– az élelmiszer fogyaszthatóságának érzékszervi, fizikai, kémiai és műszeres vizsgálata,

– az élelmiszer megszemlélése,

– a mintavétel,

– a laboratóriumi vizsgálat (mikrobiológiai, toxikológiai) módszerének egyenkénti vagy együttes alkalmazása.

Az élelmiszer-higiéniai vizsgálat lehet még egyedi vagy tételenkénti.

Egyedi élelmiszer-higiéniai vizsgálatot kell végezni a vágóállat (beleértve baromfi) és a nagyvad húsvizsgálatakor. Nem minden egyedre kiterjedően, de tételenként kell vizsgálatot végezni az apróvad, a hal, a víziállat, a húskészítmény, a konzervfélék, a hűtőházba be-, illetve onnan kitárolt, valamint azoknál az élelmiszereknél, ahol ezt a jogszabály (pl. tojáspor) külön elrendeli. Ha a tételes vizsgálat során az élelmiszer fogyaszthatósága egyértelműen nem dönthető el, az élelmiszert a szükséges mértékben egyedileg is meg kell vizsgálni.

A halvizsgálat tételenkénti vizsgálat. Az egyedi elváltozások jellege, meghatározott előfordulása miatt a tételenkénti vizsgálat során nyert megállapításokat további egyedi vizsgálattal kell kiegészíteni.

Élelmiszer-higiéniai ellenőrzés

Élelmiszer-higiéniai ellenőrzést a hatósági állatorvosnak az előállítás és forgalomba hozatal helyén folyamatosan vagy esetenként kell elvégeznie. Élelmiszer-higiéniai ellenőrzés alá tartozik:

– az a hús és húskészítmény, amelyet hatósági állatorvos korábban már megvizsgált, továbbá

– minden húskészítmény,

– a hal és egyéb vízi állat húsa,

– a tej és tejtermék,

– a tojás és tojáskészítmény, valamint

– a bélkészítmények.

Az élelmiszer-higiéniai ellenőrzés az élelmiszerre irányul. A hatósági állatorvos kezdeményezésére (esetleg bejelentés alapján) jön létre. Gyakorisága az élelmiszer-higiéniai vizsgálati szabályzat előírásaitól, illetve indokoltságától függ.

Élelmiszer-higiéniai szemle

A hatósági állatorvos az élelmiszer termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás élelmiszer-higiéniai feltételeit az élelmiszer-higiéniai szemle során ellenőrzi és állapítja meg.

Ez történhet az élelmiszer előállító vagy forgalmazó hely

– üzemeltetésére történő felkészülésekor,

– üzembe helyezése alkalmából vagy

– üzemeltetése során.

Az élelmiszer-higiéniai szemle az élelmiszer előállítás, illetve forgalom higiéniai vonatkozású tárgyi, technológiai feltételeire irányul. A szemle alkalmából a tevékenység műszaki-higiéniai feltételei kerülnek elbírálásra. A szemle tárgya lehet a műszaki terv vagy kiviteli dokumentáció, épület, gép, eszköz, technológiai folyamat, munkaművelet.

A műszaki-higiéniai feltételek konkrét megállapításokon, méréseken, megfigyeléseken, tapasztalatok összegezésén alapuló megelőző jellegű szabályok. Elveket, műszaki mutatókat (hőmérséklet és időtartam), teljesítendő vagy megtartandó követelményeket tartalmaznak. Az előállítási műveleteket, műszaki megoldást, technológiai módszert, használatba kerülő eszköz mineműségét és anyagát az üzemeltetőnek kell megadni, illetve megoldani. Ezt bírálja el dokumentáció és/vagy helyszíni szemle alapján a hatósági állatorvos, az Állomás. A terveket a hatósági állatorvos, az Állomás elfogadja, vagy kikötéssel él, kiegészítést, pontosítást rendel el.

Az élelmiszer-higiéniai szemlét a hatósági állatorvos az élelmiszer birtokosának kérelmére (pl. üzembe helyezés, felújítás, rekonstrukció stb. alkalmából), társhatósági megkeresésre vagy pedig hivatalból végzi el. A hivatalból végzendő élelmiszer-higiéniai szemlék gyakoriságát az élelmiszer-higiéniai vizsgálati szabályzat is előírja. Egyébként szükség szerint, indokoltság alapján kell elvégezni.

Folyamatosnak tekinthető az élelmiszer-higiéniai szemle teljesítése azokon a helyeken, ahová (húsüzemben, hűtőházban, tejüzemben, konzervgyárban stb.) élelmiszer-higiéniai kirendeltség települt. Ugyanígy ítélhetők meg a vágási tevékenységet folytató üzemek és a kis vágóhidak is, mert a húsvizsgálatot ellátó állatorvosnak tevékenysége alkalmával azt is el kell bírálnia, hogy a vágás, a húsvizsgálat stb. alapvető higiéniai feltételei rendelkezésre állnak-e.

A folyamatosan ellenőrzés alatt álló üzemben is írásban kell rögzíteni az érdemi vagy intézkedést igénylő megállapításokat, időszakos, összefoglaló értékeléseket, a megtett fontosabb intézkedéseket. Az exporthigiéniai feltételek meglétéről és teljesítéséről is szemle útján kell meggyőződni. Ilyen szemlét végezhet az élelmiszert importáló ország állat-egészségügyi képviselője is.

Különleges és előzetes vizsgálat

Különleges vizsgálatot kell lefolytatni, ha az élelmiszer az előzményi adatok alapján vagy ezek hiánya miatt várhatóan nem lenne fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas. Előzményi adat lehet az állat származási helyén történő vagy a levágás előtti klinikai vizsgálat, illetve az előzetes vizsgálat eredménye, megállapítása.

Különleges vizsgálat a kötelező módszerek szigorított formában, emelt mintaszámmal történő elvégzése, vagy további kiegészítő vizsgálatok alkalmazása.

Különleges vizsgálatot kell lefolytatni:

– az elkülönített vágás,

– kényszervágás esetén,

– a bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegség miatt forgalmi korlátozás alá eső állat, állati termék vizsgálata és ellenőrzése alkalmával,

– az állati testben vegyi anyagok felhalmozódásának alapos gyanúja áll fenn,

– élelmiszer eredetű emberi betegség kivizsgálásánál.

A különleges vizsgálat alá vont húsokról a hatósági állatorvos külön hússzállítási igazolványt állít ki.

Előzetes vizsgálat: az állat tartási helyéről származó mintából elvégzett, olyan speciális állatorvosi laboratóriumi vizsgálat, amely a fogyaszthatóság elbírálását elősegíti és megbízhatóvá teszi.

A vágóállatokat a származási helyen állatorvosnak meg kell vizsgálni. A baromfira vonatkozóan az előzményi adatokat az Állategészségügyi Szabályzat előírása szerint, házityúkféléknél a 20 ezer darabot meghaladó éves termelés esetén, részletes vizsgálatokkal kell értékelni.

Nagyüzemi gazdaságból származó vágó-baromfinál a gyógyszer eredetű antibiotikum és szulfonamid tartalom vizsgálatára az etetett takarmányból és a próbavágott baromfiból származó izom és májmintát kell küldeni.

Előzetes vizsgálat keretében salmonellák kimutatására az élőállatok kloaka tamponja és a levágott baromfi hasi bőrfelülete szolgál.

Előzetes vizsgálatoknak tekinthetők az export céljából végzett maradékanyagokra vonatkozó országos monitoring rendszerű vizsgálatok is.

c) Hatósági élelmiszer-higiéniai tevékenység eszközrendszere

Élelmiszer előállító tevékenység engedélyezése

Közfogyasztásra élelmiszert előállíthat

– jogi személy (cég, részvénytársaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság - Kft),

– jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági munkaközösség (GMK), betéti társaság (BT) és

– egyéni vállalkozó (mint kisiparos vagy kiskereskedő).

Tevékenységük megkezdéséhez állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai engedély szükséges.

Élelmiszer előállító tevékenység: az előkészítés, a feldolgozás, a tartósítás, a csomagolás, a tárolás és kezelési műveletek vagy ezek egyes részműveletei, illetőleg a felsorolt műveletek összessége.

Az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai teendők és feladatok kapcsolódnak a tervezett létesítmény

– helykijelölése,

– kivitelezési tervek műszaki-technológiai-higiéniai elbírálása,

– építészeti-műszaki átadása, a használatba vétel,

– működés megkezdésének engedélyezése alkalmával.

A helykijelölés (egyéni vállalkozó esetén a telephely engedélyezés) során az állomás arról nyilatkozik, hogy a szándékozott tevékenység az adott helyen állategészségügyi akadályba nem ütközik.

Az állomáshoz benyújtott kiviteli tervdokumentációnak az elbíráláshoz az alábbiakat kell tartalmaznia:

– az üzem rendeltetésének meghatározása a termelési és értékesítési cél megjelölésével (pl. helyi, vonzáskörzeti, országos, vagy USA, Európai Unió, illetve más irányú export, valamely termékre vagy termékcsoportra termelő),

– helyszínrajz,

– technológiai folyamatábra (tartalmazza a műveletek hely- és létszámigényét, a kiegészítő műveletek feltüntetésével),

– technológiai elrendezési rajz (M l:50 méretarányban),

– anyagmozgatási és személyforgalmi terv,

– műszaki-technológiai leírás,

– épületgépészeti szerelvényezés, szellőzési, világítási, hűtési tervei,

– gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket.

A terv elfogadása után kerülhet sor a részletes kiviteli tervek kidolgozására, a létesítmény kialakítására, berendezésére.

Az üzem működésének megkezdése előtt végzett élelmiszer-higiéniai szemle során az állomás az általa jóváhagyott kiviteli terv előírásainak teljesítését az igazolás előfeltételeként tekinti. Ettől való eltérés esetén az elfogadást megtagadhatja.

Az élelmiszer előállító üzem (nem csak az állati eredetű élelmiszer-előállítás esetén) működésének megkezdéséhez az állomás ad engedélyt kedvező eredményű élelmiszer-higiéniai szemle és a tisztifőorvosi hozzájárulás alapján. A kiadott határozatba az állomásnak bele kell foglalnia az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a tisztifőorvos) állásfoglalását (a hozzájárulását is).

Egyéni vállalkozó a működés megkezdéséhez a vállalkozói igazolványa mellé „Hatósági igazolás’’-t kap.

Élelmiszer-forgalmazó helyek engedélyezése

Élelmiszert forgalmazó üzlet csak hatósági engedéllyel nyitható és tartható fenn. E tekintetben üzlet minden nagy- és kiskereskedelmi állandó jellegű árusítóhely, továbbá a kereskedelmi és munkahelyi vendéglátó hely.

Az üzlet megnyitását fenntartójának a helyi önkormányzatnál egy erre a célra szolgáló formanyomtatványon be kell jelentenie. Nem bejelentés kötelezett az ideiglenes árusítóhely és az alkalomszerű értékesítés. Az üzletkörben folytatott kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez, a húst, tejet és más állati eredetű élelmiszert árusító helyekhez meg kell még szerezni az Állomás szakhatósági hozzájárulását.

Élelmiszerek nemzetközi forgalmának élelmiszer-higiéniai vonatkozásai

Állati eredetű terméket csak kijelölt állategészségügyi határállomáson keresztül szabad az országba behozni, onnan kivinni, vagy az országon átszállítani.

A külföldről behozott vagy külföldi kivitelre szánt állati eredetű élelmiszert az élelmiszer számazási helye szerint illetékes hatósági állatorvos által kiállított származási és egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

Az Európai Unió államai és az Észak-amerikai Egyesült Államok, de más országok is egyre gyakrabban csak azokból az üzemekből (vágó, daraboló, feldolgozó) fogadnak húst és húskészítményt, amelyet előzetesen elfogadtak (import listájukra felvettek), esetleg helyszínen ellenőriztek. Ez azt is jelenti, hogy adott országba történő export szállítás csak az általa regisztrált (hozzá bejelentett) üzemből történhet. Ezért létezik országra vonatkozó nemzeti és közösségi bejelentés. A bejelentés feltételeit a fogadó ország (közösség) határozza meg.

A kivitelre szánt élelmiszernél a hatósági állatorvosnak a vonatkozó hazai jogszabályok mellett a fogadó országok hatósági előírásait is figyelembe kell venni. Az élelmiszer előállító üzemek export higiéniai minősítését, a külföldi követelmények teljesítésének vizsgálatát az állomás az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet bevonásával végzi.

A külföldről behozott állati eredetű élelmiszer behozatalát a minisztérium vagy jogszabály engedélyezi.

Az állati eredetű élelmiszerek határon történő állatorvosi vizsgálata az útiokmányok megfelelőségére terjed ki. A szállító eszközök megnyitására csak rendkívüli indokolt esetben kerül sor. Ezzel szemben a vágóállatokat a határon minden esetben egyedileg is meg kell vizsgálnia az állatorvosnak.

Amennyiben a szállítási okmányok hiányosak, elvesztek vagy megsemmisültek, pótlásukig a szállítmányt a határon fel kell tartóztatni vagy visszautasítani.

A külföldről behozott élelmiszer nyersanyag, nyers élelmiszer élelmiszer-higiéniai vizsgálatát az azonos fajtájú belföldi élelmiszer (pl. hús, további feldolgozásra szánt tejtermék stb.) vizsgálatára előírt szabályok szerint – felhasználás előtt – az első hazai betárolás helyén kell elvégezni. Az élelmiszer birtokosa a hatósági állatorvost köteles felkérni a vizsgálat elvégzésére.

Az élelmiszer birtokosa a szállítmányt kísérő okmányokat az ellenőrző hatósági állatorvos rendelkezésére bocsátja a vizsgálathoz, mintavételhez a segítséget megadja.

A hatósági állatorvos ellenőrzi az okmányokat, az országba való beléptetés helyét és idejét. Az igazolások hiánya, vagy hiányossága esetén a szállítmányt zárolni kell.

A szállító járműveknek vagy konténereknek az első betárolási helyen való megnyitása a hatósági állatorvos jelenlétében történhet.

A hatósági állatorvos ellenőrzi az élelmiszer azonosságát, hőmérsékletét, elváltozás mentességét, a jármű vagy konténer belső terének higiéniáját.

A kirakodáskor a hatósági állatorvos a származási és egészségügyi bizonyítványt bevonja és záradékolja. A záradék szövege: Az első betárolás helyén élelmiszer-higiéniai kifogás nem merült fel.

Amennyiben az első betárolási helyről a szállítmány egy részét továbbviszik, úgy a hatósági állatorvos szállítási igazolványt állít ki.

A kész állati eredetű import élelmiszerek (pl. konzerv) előmintáit (jellegmintákat) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálja. A behozatal, tárolás és forgalmazás során ezen termékeket is az állomás ellenőrzi és vizsgálja.

Új termék és új élelmiszer engedélyezése

Az új termék és az új élelmiszer fogalmát és engedélyezési eljárását az ÉT és a végrehajtási rendelete szabályozza.

Az új élelmiszer engedélyezési kérelmét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek címezve az állomáshoz kell beadni. Az állomás vizsgálata alapján az FVM az új élelmiszert az ÁNTSz Országos Tisztifőorvosi Hivatala és a KERMI szakvéleményének figyelembe vételével engedélyezi. Az engedélyt az FVM hivatalos lapjában közzé kell tenni.

A különleges táplálkozási igény kielégítését szolgáló élelmiszerek (vitaminnal dúsított élelmiszer, diétás élelmiszer, csecsemő- és gyermektáplálás céljára előállított élelmiszer, gyógyhatású anyaggal dúsított élelmiszer) engedélyezési kérelmét az OÉTI-nél kell benyújtani. Az engedélyezési eljárás az állomás feladatkörét nem érinti.

Az új termék engedélyezésének alapja a gyártmánylap. Az engedélyezést az állomás végzi.

Gyártmánylap

A gyártmánylap vezetését az élelmiszertörvény rendeli el. A gyártmánylappal – az Élelmiszerkönyv és a vonatkozó kötelező szabványok keretein belül – az előállító szabadon választja meg egy-egy termék minőségi jellemzőit. Mindezt köteles a gyártás során betartani.

A gyártmánylap rögzíti: az élelmiszer megnevezését, összetételét, a különleges minőségi kikötéseket, a mérhető jellemzőket, az ellenőrzésre vonatkozó követelményeket, továbbá az élelmiszer-higiéniai tevékenység szempontjából is fontos adatokat, mint: jelölés, tárolási feltételek, adalékanyag felhasználás, érzékszervi tulajdonságok. A gyártmánylapon szerepeltetni kell a melléktermékek továbbhasznosítását, a hulladék kezelést, amelyek állategészségügyi jelentőséggel bírnak.

Az élelmiszer minőségmegőrzési időtartama

Az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátumát az élelmiszer jelölésében elkülönítetten kell megadni. Három hónapnál rövidebb időtartamnál a hónap és nap, ennél hosszabb időtartamnál az év és hónap feltüntetése szükséges.

A fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő, mikrobiológiai vagy más okból gyorsan romló, 0–10 oC közötti tárolási hőmérsékletet igénylő élelmiszernél fogyaszthatósági lejárati időt határoznak meg. A „fogyasztható’’ feliratnál a lejárati hónap és nap megjelölésével a dátum szerepel.

A fogyaszthatósági idő lejárta után az élelmiszer nem hozható forgalomba, a forgalomból ki kell vonni. A húskészítményeknél megsemmisítés, a tej és tejtermékeknél ún. visszáru lehetséges.

Az élelmiszerek minőségmegőrzési idejük lejárta után csak az állomás engedélyével, az abban rögzített feltételekkel és időpontig forgalmazhatók.

Az élelmiszer-higiéniai ellenőrzés gyakorlata

Az élelmiszer-higiéniai ellenőrzést az előállító üzemben, (vágóhíd, tejház, húsüzem, hűtőház, konzervipari üzem, stb.), valamint a forgalmazó helyeken a hatósági állatorvos végzi el.

Indokoltság alapján a halkészítmény, a bélkészítmény, tejtermék és a méz szúrópróbaszerűen kerülnek ellenőrzésre az előállítás helyén és a forgalomban.

A tojás és tojáskészítmény, kivéve a tételminősítéssel vizsgált létojás és tojáspor a termelés és a feldolgozás helyén, a tej a tejtermelő gazdaságban negyedévenként kerül kötelező élelmiszer-higiéniai ellenőrzésre.

A hús és húskészítmény ellenőrzését a tárolás alatt és a forgalomban kell elvégezni.

Hűtőházakban szükséges be- és kitárolás, továbbá a tárolás ideje alatt rendszeres az élelmiszer-higiéniai ellenőrzés.

Az importált nyers állati termék ellenőrzését az országba történő beérkezése után az első hazai tárolási illetve feldolgozási helyén kell elvégezni.

Az élelmiszer-higiéniai ellenőrzés nem minden esetben jár együtt fogyaszthatósági, felhasználhatósági döntéssel, de a diagnosztikai megállapítás nyomán egyéb hatósági eljárást vonhat maga után (pl. a hűtőházi kitárolás elrendelését).

Az élelmiszer egyedi vagy tételes vizsgálatát kell elvégeznie a hatósági állatorvosnak, ha az ellenőrzés során az élelmiszer fogyaszthatóságára vonatkozóan gyanú merül fel. Ekkor a fogyaszthatóság vizsgálati és elbírálási szabályait kell alkalmaznia.

Az élelmiszer-higiéniai ellenőrzés nem jelenti az élelmiszer felülvizsgálatát, de a már elvégzett vizsgálat kiegészítését, megismétlését célozhatja.

A 41/1997. (V. 28.) FM sz. rendelet előírása szerint feldolgozásra és forgalomba hozatalra szánt termelői tejet a tejtermelő gazdaságban vagy a tejgyűjtőben vett egyedi mintával havonta legalább három alkalommal a nyerstej szabvány követelményei szerint a nyerstej-minősítő ipari laboratórium megvizsgálja. A hitelesített bizonylatok alapján kifogásolható (összcsíraszám, szomatikus sejtszám, tejidegen anyag, idegen víz) higiéniai jellemzők miatt a Hús- és Tejellenőrzési Főfelügyelet az állomások felé kezdeményezi a tejátvétel felfüggesztésére történő intézkedést.

A felfüggesztés megszüntetése iránt az újabb és kedvező eredményű nyerstej-minősítő laboratóriumi vizsgálat alapján helyszíni élelmiszer-higiéniai szemle közbejöttével az állomás intézkedik.

Igazolványok

Az élelmiszerre, valamint az élelmiszer előállítás célját szolgáló épületre, gépre, eszközre, technológiára stb. vonatkozó adatról, megállapításról, döntésről az élelmiszer-higiéniai vizsgálatot, ellenőrzést, szemlét végző hatósági állatorvos igazolványt állít ki. Az állatorvosi igazolvány a termék származását, eredetét az elvégzett állatorvosi vizsgálatot és annak eredményét tanúsítja. Az igazolványok tartalmát és formáját a jogszabályok megkötik, kiadásuk indokoltságát szabályozzák. A felhasználót ellenőrző állatorvos részére az igazolvány információt nyújt. Ezért a hússzállítási igazolványoknak a járványvédelem területén is fontos szerepük van.

A hatósági állatorvos az élelmiszer-higiéniai vizsgálati szabályzatban rendszeresített következő igazolványokat adja ki:

– hússzállítási igazolvány,

– állatorvosi igazolás a mezőgazdasági termelői nyerstej, tejtermék forgalomba hozataláról.

Igazolás jellegű még a kényszervágási javaslat.

A rendeltetési helyen (élelmiszeripari üzem) a hússzállítási igazolványt a megérkezés után át kell adni az ellenőrző állatorvosnak, aki azt a szállított hús azonosságának, mennyiségének és fogyasztásra való alkalmasságának elbírálása után bevonja és érvényteleníti. A hússzállítási igazolvány 24 óráig érvényes. Ha a hús szállítása az érvényességi időtartamon belül megkezdődik, az igazolvány érvényességi időtartamát a szállítás befejezéséig meghosszabbítottnak kell tekinteni.

A hússzállítási igazolványt a szállításra kerülő hús megjelölésére használt bélyegzővel le kell bélyegezni.

Igazolást kell kiállítani vágóállatok vágóhídi szállításakor az állategészségügyi szabályzat alapján.

A nyershús és más állati eredetű élelmiszer nemzetközi forgalmához a hatósági állatorvos „származási és egészségügyi bizonyítványt’’ ad ki. A nemzetközi érvényű bizonyítvány tartalmát és formáját a fogadó ország legfelsőbb állategészségügyi hatósága határozza meg.

Nyilvántartások

A hatósági állatorvos a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja és nyilvántartásába foglalja az illetékessége területén működő élelmiszer előállítókat és az állati eredetű élelmiszert forgalmazó üzleteket.

A húsvizsgálathoz előírt nyilvántartásokat az élelmiszer-higiéniai vizsgálati szabályzat állapítja meg:

– nyilvántartást a vágóhídon teljesített húsvizsgálatról és annak eredményéről,

– nyilvántartást a különleges vizsgálat alá vont állatok húsvizsgálatáról és fel kell venni további

– nyilvántartást a beszállított, betárolt vagy felhasznált belföldi eredetű vagy import húsokról.

Nyilvántartást kell vezetni a laboratóriumi vizsgálatokra küldött mintákról, a laboratórium vizsgálati eredményeiről. Az import élelmiszer is nyilvántartásra kötelezett a hatósági állatorvos részéről.