Ugrás a tartalomhoz

Élelmiszer-higiénia

Biró Géza (2014)

Agroinform Kiadó

10. Az élelmiszerek reziduológiai ártalmatlanságát biztosító hazai szabályozások

10. Az élelmiszerek reziduológiai ártalmatlanságát biztosító hazai szabályozások

Hazánk egyik alapvető törekvése a kémiai szennyezőkkel kapcsolatos jogszabályaink Euro-harmonizációja.

Ennek keretében az alábbi törvények, azok végrehajtási utasításai és a vonatkozó szakmai rendeletek bírnak joghatállyal.

 1995. évi XC. törvény: Az élelmiszerekről:

4.§.(1) „Élelmiszer előállításhoz nyersanyagként csak olyan növényi, állati – beleértve a mikroorganizmusokat is – ásványi eredetű anyagot, illetőleg ivóvizet és ásványvizet lehet felhasználni, amely az emberi egészségre nem káros és az előírtaknak megfelelő minőségű élelmiszer előállítására alkalmas.”

 (2) „Élelmiszer előállítása során csak a népjóléti miniszter által engedélyezett adalékanyagot, technológiai segédanyagot, élelmiszer-csomagolóanyagot, illetve mosó- és fertőtlenítőszereket lehet felhasználni,a következő szempontok figyelembevételével”:

a) az adalékanyagok és technológiai segédanyagok esetében a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben,

b) az élelmiszer-csomagoló anyagok, a mosó- és fertőtlenítőszerek esetében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben.”

(3) „Élelmiszer előállítása, szállítása során olyan műszaki, technológiai, közegészségügyi és élelmiszer-higiéniai feltételeket kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszer megfeleljen a közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és minőségi követelményeknek.”

A hivatkozott törvény végrehajtási utasítása:

1/1996. (I.9.) FM-NM-IKM- együttes rendelete.

7.§.(1) „Élelmiszer előállító helyen kizárólag olyan mosó- (beleértve a tisztító-súrolószereket is) és fertőtlenítőszert lehet felhasználni, amely az e jogszabályban foglalt eltéréssel rendelkezik a mérgező hatású anyagokra vonatkozó jogszabályban előírtak alapján kiadott minősítő okirattal, továbbá, amelynek előírásszerű felhasználása sem az előállító helyen dolgozókra, sem a fogyasztóra nem jelent veszélyt, illetve, amely hulladékával a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben nem szennyezi.”

15.§.(1) „Élelmiszert kizárólag olyan létesítményben szabad ionizáló energiával kezelni, amely az atomenergiáról szóló törvényben előírt engedélyeken kívül az 1. szerinti engedéllyel is rendelkezik.”

(2) „Élelmiszernek ionizáló energiával való kezelése nem helyettesítheti a termék előállítása során alkalmazott jó gyártási gyakorlatot” (GMP).

(3) A szárított zöldségek, fűszerek, burgonya, vöröshagyma és a mazsola legfeljebb 10kGy elnyelt átlag dózissal való kezeléséhez a rendelet 12. sz. mellékletének meghatározott pontjaiban felsorolt adatokat be kell jelenteni az ÁNTSZ (Szolgálat) megyei, fővárosi intézetéhez.”

26.§.(1) Élelmiszer csomagolásra, valamint élelmiszerrel érintkezésbe kerülő tárgyak készítésére kizárólag olyan anyagok használhatók, amelyekből rendeltetésszerű felhasználásuk során

a., egészségre ártalmas mennyiségben nem kerülnek át anyagok az élelmiszerekbe,

b., az átkerült anyagok nem okozzák az élelmiszer kedvezőtlen elváltozását, biológiai értékének a romlását.

(2) A különféle csomagolóanyagok, valamint élelmiszerekkel érintkező tárgyak előállítására és kezelésére felhasználható anyagokat, az átkerülő komponensek határértékeit, a felhasználás körülményeit, esetleges korlátozásait a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) előírásai tartalmazzák.”

 1995. évi XCI. törvény: Az állategészségügyről:

2.§(29) „maradékanyag: a takarmány vagy az élelmiszer termelése, kezelése, gyártása, tárolása során felhasznált testidegen anyagok, kártevők irtására felhasznált, illetve az állatgyógyászati készítmények felhasználása következtében a termékben jelen lévő kémiai anyagok, ezek biológiailag aktív bomlástermékének az együttes mennyisége.”

(30) „nem nutritív testidegen takarmánykiegészítő anyag: tápláló értékkel nem rendelkező, maradékképző anyag – a hozamfokozókat is ideértve – az állatitestnek nem természetes alkotója, amely a takarmány kihasználás fokozására szolgál.”

 1995. évi XCI. törvény: Az állategészségügyről, ennek a végrehajtási utasítása: 41/1997. (V.28.) FM rendelete: az Állategészségügyi Szabályzat – második része: AZ ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREK ÉLELMISZERHIGIÉNIAI VIZSGÁLATA ÉS ELLENőRZÉSE:

655.§. (Fogalom meghatározások), 8.Egészségre ártalmas maradékanyag (reziduum): „az élelmiszer termelése, kezelése, gyártása tárolása során felhasznált testidegen anyagok, a kártevők irtására felhasznált, illetve az állatgyógyászati készítmények felhasználása következtében a termékben jelen lévő kémiai anyagok, ezek biológiailag aktív bomlástermékeinek együttes mennyisége.” 9.Xenobiotikumok: „testidegen anyag, ellentétben a szervezetben termelődő biológiailag aktív anyagokkal.” 10.Megengedett szer: „amelyet az illetékes hatóságok a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint az ember-, illetve az állatgyógyászatban, továbbá hozamfokozás céljára engedélyezték.” 11.Tiltott szer: “amelynek a felhasználását az illetékes hatóságok meghatározott területen és célból nem engedélyeztek vagy közegészségügyi és állategészségügyi okból tilalmi listára tették.”

659. §. /Különleges vizsgálat (2)/: „ a kötelező módszerek szigorított formában, emelt mintaszámmal, vagy az előírtaktól eltérő, további kiegészítő vizsgálatok alkalmazása.” /Különleges vizsgálatot kell lefolytatni(3/d)/: ha az állati testben vegyi anyagok felhalmozódásának alapos gyanúja áll fenn.”

661. §. /Az élelmiszerhigiéniai vizsgálati körébe tartozik (1/f)/: „laboratóriumi vizsgálat (mikrobiológiai, toxikológiai és egyéb egyedenkénti vagy együttes alkalmazása.’’

(3): „a laboratóriumi vizsgálatok igénybevételének szükségességét, a jogszabályok alapján a hatósági állatorvos határozza meg.’’

673.§. /Fogyaszthatósági döntés (2)/: „Az egyes állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas vegyi anyagok és más idegen anyagok még tűrhető mértékét a népjóléti miniszter – az FM miniszterrel egyetértésben – szabályozza.’’

675.§. /Húshigiéniai rendelkezések, A húsvizsgálat (2)/: „A húsvizsgálat a fogyaszthatóság eldöntése céljából a vágóállatok élő és levágott állapotban elvégzett hatósági állatorvosi diagnosztikai vizsgálata beleértve az egészségre káros vegyianyag-maradékok vizsgálatát.’’

680. §. /A levágás megtiltása vagy korlátozása/ (3) Egészségre ártalmas vegyi anyagok jelenléte miatt átmenetileg a vágást meg kell tiltani:

a, – „minden olyan esetben, amikor tiltott szert alkalmaztak vagy ennek gyanúja fennáll,

b, – ha a megengedett szer(ek)re és gyógyszerkészítményekre megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási idő nem telt el,

c, – ha az ártalmas vegyi anyagok (nehézfémek, nyomelemek, mikotoxinok, peszticidek) és egyéb xenobiotikumok jelenléte az ember egészségét veszélyeztető mértékben valószínűsíthető.”

688.§. /Oltóanyag termelésre használt és a gyógykezelt állatok húsának a felhasználása (3)/: „Gyógykezelt állatcsoport csak az alkalmazott szerre megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után bocsátható vágásra és negatív laboratóriumi eredmény után kerülhet közfogyasztásra.”

696.§. /A hús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából, Fogyasztásra alkalmatlan(4)/: „Mérgezés vagy annak a gyanúja miatt levágott állat zsigerei fogyasztásra abban az esetben is alkalmatlanok, ha azok káros elváltozástól mentesek.”

698.§. /Fogyasztásra csekélyebb értékűként (2)/: „A sugársérült, sugárfertőzött, sugárszennyezett vagy sugárkezelt állat húsának elbírálását a miniszter – az egészségügyi miniszterrel egyetértésben – szükség szerint külön határozza meg.”

699.§. /Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas (2/b): „ha az antibiotikum-maradvány csak a májból és a veséből mutatható ki” és az 2/1999. (II.5.) EüM. rendeletben meghatározott MRL-határérték alatti koncentrációjú.

703.§., 707. §., 712. §. /A baromfihús, nyúlhús és vadhús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából (1): „– bármiféle antibakteriális hatású anyag (antibiotikum, szulfametazin és egyéb szulfonamid, 5-nitrofurán, stb.) + egyéb állatgyógyászati készítmény,

+ xenobiotikumok (peszticidek és egyéb agrokemikáliák),

+ toxikus fémek és nyomelemek,

+ mikotoxinok,

+ radioaktív anyag(ok) mennyisége, illetve aktivitása a jogszabályban

 meghatározott határértéket meghaladja,

+ ha tiltott hozamnövelő szer(ek) jelenléte mutatható ki.

710. § /A bemutattot vad húsvizsgálata(3)/: „ Az apróvad-vizsgálat egyedi vizsgálat, ha azonban a talált egészségre ártalmas vegyianyag-maradéknak vagy más idegen anyagnak egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli jelenlétére utal, kiegészítő laboratóriumi vizsgálatot kell végezni. A vizsgálat során nyert megállapításokat az azonos helyről származó állomány valamennyi egyedén vonatkoztatni kell.”

718. § /Az élőhal és a friss élettelen hal elbírálása fogyasztósági szempontból(4)/: „egészségre ártalmas vegyi anyaggal vagy más idegen anyaggal mérgezett vagy az egészségügyi jogszabályban előírt határértéket meghaladó mennyiségben tartalmaz bármilyen vegyi szennyező anyagot vagy szermaradékot tartalmaz.”

719.§ és 730.§ /A fagyasztott hal, fagyasztott halhús és halkészítmények elbírálása fogyaszthatósági szempontból(2) /: „egészségre ártalmas vegyi anyaggal vagy más idegen anyaggal mérgezett vagy az egészségügyi jogszabályban előírt határértéket meghaladó mennyiségben tartalmaz bármilyen vegyi szennyező anyagot vagy szermaradékot tartalmaz.”

725.§ és 727.§ /A húskészítmény, húst tartalmazó teljes konzerv, húsos félkonzerv, húsos prezerv hatósági állatorvosi vizsgálata és elbírálása fogyaszthatósági szempontból(8) /: Ezen készítményeket „egészségre ártalmas vegyianyag-maradék tartalomra is meg kell vizsgálni és az egészségügyi jogszabályban előírtak szerint kell elbírálni.”

743.§ / A tejtermelés ellenőrzése(5/c) /: „tejidegen anyagot – 2/1999. (II.5.) EüM rendeletben meghatározott MRL-értékhez viszonyítva – nem tartalmazhat.”

746.§ /A feldolgozott tej és tejtermékek elbírálása a fogyaszthatóság szempontjából(2/c) /: „nem tartalmazhat egészségre ártalmas vegyi-maradékanyagot és más idegen anyagot az egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben.”

750.§ és 751.§ / A tojás és tojáskészítmények és a tojás felhasználásával készült száraz- és gyorsfagyasztott tészta(3/b, 3/f) /: „az egészségre ártalmas vegyianyag-maradékot és más idegen anyagot nem tartalmazhat és tiltott szert, továbbá egészségre ártalmas egyéb vegyianyag-maradékot nem foglalhat magában.”

754.§ /A méz elbírálása fogyaszthatóság szempontjából(2/h,i) /: egészségre ártalmas vegyianyag-maradékot és más idegen anyagot az egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben nem tartalmazhat és egyéb vegyszerrel veszélyes mennyiségben nem lehet szennyezett, továbbá ilyen anyagokkal hamisított nem lehet.”

758.§ /Az első betárolási helyen eljáró hatósági állatorvos feladatai/ (8).: „egészségre káros vegyianyag-maradék ellenőrzése céljából laboratóriumi vizsgálatra, a 66. sz. függelék szerinti mintavételi jegyzőkönyv felvételével, a hatósági állatorvos véletlenszerű vagy tételmentesítő mintát vesz és ezt a vizsgálatra kijelölt laboratóriumba küldi”.

784.§ /A vizsgálatra illetékes laboratóriumok/ (n): Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (OÉVI) és a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Állomások (ÁÉEÁ). 785. § /Mintavétel előzetes és felmérő vizsgálatok esetén/:

 (2): „káros környezeti – kémiai és radioaktív – hatások felmérésére,

 (5): előzetes vizsgálat céljára élő baromfi és nyúl esetében mintát kell venni, indokolt esetben próbavágást kell végezni az egészségre ártalmas vegyianyag maradékok vizsgálatára, valamint a radiológiai szennyezettség kimutatására; ez az eljárás más állatfajokra is kiterjeszthető és emlős állatok esetében vizelet-vizsgálattal is kiegészíthető,

 (6): az évenkénti felmérő vizsgálatokra a minisztérium által meghatározott rendben állati eredetű élelmiszer és víz, továbbá állatfajonként és vágóhidanként: izom, máj, vese, pajzsmirigy, vér, epe, zsír, csont- és más szövetek, valamint vizelet és bélsár mintavétele rendelhető el.

 (7): rendszeres országos mintavételi programot kell szervezni az egészségre káros vegyianyag maradékok felmérésére,

 (9): az (5)–(6) bekezdésben meghatározott mintákat 790–791. §-okban foglaltak szerint kell venni és beküldeni vizsgálatra; vérből és vizeletből legalább: 50/50 ml-t, bélsárból: 50–500 g-ot, vízből: 100–5000 ml-t kell mintánként beküldeni.”

787. § /Mintavétel laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálathoz/:

 (1/p): „nehézfém és egyéb toxikus elemek okozta mérgezés gyanúja esetén az előbbieken kívül az állat fejhúsából, combjából és vesepecsenyéjéből lehetőleg 500 g húst kell venni,”

 (4): „a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálatra küldött vizsgálati anyagot a 65.sz. függelék szerinti kísérő jegyzékkel kell ellátni; ennek tartalmaznia kell az azonosítás jegyein kívül:

+ b) az állatot a vágást megelőzően milyen antibiotikummal vagy egyéb gyógyszerrel kezelték

+ c) hozamfokozás céljára milyen szert alkalmaztak.”

 (5): „az egészségre ártalmas vegyianyag-maradék tartalom vizsgálatára a vágóállatok húsából végtagizmot, máj-, vese- és zsírszövetet, szükség szerint vér és vizeletmintát, valamint pajzsmirigyet kell küldeni; kivételes esetben a befecskendezés helyéről vett minták beküldése is szükséges; vágóbaromfiból, nyúlból, apróvadból, nagyobb halból az egész állatot, apró halból és egyéb víziállatokból két vagy több darabot oly módon, hogy azok összes tömege 1000 g-ot elérje.

788. §. /Mintavétel állati eredetű élelmiszerekből laboratóriumi vizsgálat céljára/:

– (3): „a kémiai és az egészségre ártalmas vegyianyag maradék-tartalomra történő vizsgálatokra – ha a mintavételi jogszabály másképp nem határozza meg – következők szerint kell mintát venni:

+ a,: kémiai minősítő vizsgálatokra a minta mennyiségét a vonatkozó szabvány előírásai szerint,

+ b,: a minta mennyisége termékféleségenként általában 500g tartályba zárt vagy más módon kiszerelt készítményből 500g feletti egyedi tömeg esetén eredeti kiszerelés egység, kisebb súlyú kiszerelésekből annyi egység, hogy összes tömegük 500g-ot elérje."

789. §. /A laboratóriumba beküldött minták vizsgálata/

– (3): „az egészségre ártalmas vegyianyag tartalom kimutatását a mintavevő állatorvos kérésére kell elvégezni,

– (4): az elvégzett vizsgálatokról a laboratóriumban naplót és/vagy számítógépes adatrögzítést, nyilvántartást kell vezetni,

- (5): a vizsgálat befejezése után a minta megsemmisítéséről a vizsgáló laboratórium köteles gondoskodni."

790. §. /A minták laboratóriumi feldolgozása (4/b)/: „az állati eredetű élelmiszerekből a mikrobiológiai vizsgálatokon kívül, szükség szerint további laboratóriumi vizsgálatokat is el kell végezni az állati eredetű élelmiszerek egészségre ártalmas vegyianyag-maradék tartalmára (peszticidek, gyógyszermaradékok, hormon/ok, hormonhatású hozamfokozó szerek, antibiotikumok, szulfonamidok, egyéb antibakteriális hatású gátlóanyagok, nyomelemek, mikotoxinok, adalékanyagok, egyéb biológiailag aktív maradékok, xenobiotikumok).’’

791. §. /Értesítés a laboratóriumi vizsgálat eredményéről (2)/: állati eredetű élelmiszer laboratóriumi vizsgálata esetén a laboratóriumi állatorvos az eredményről a beküldő élelmiszervizsgálót, a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul írásban értesíteni köteles, a laboratóriumi leletet jogszabály alapján kell értékelni, a minta/minták által képviselt állati eredetű élelmiszertétel (készlet) fogyaszthatóságára nézve a laboratórium csak akkor köteles nyilatkozni, ha a lelet olyan adatokat tartalmaz (pl. toxikus nyomelemek, heveny mérgezésnél kimutatott méreg és mennyisége), amelyek értékelése a fogyaszthatóság szempontjából különleges szakismeretet követel meg, az állati eredetű élelmiszertételre, árukészletre vonatkozó fogyaszthatósági döntés – laboratóriumi lelet és az esetleges időközi elváltozások figyelembevételével – a hatósági állatorvos feladata.

Az Állategészségügyi szabályzat 8/a. számú fügeléke az ÁLLATORVOSI IGAZOLÁS – élelmiszerbiztonsági szempontból – az alábbi maradékanyag elhárítási vonatkozású nyilatkozatot foglalja magában: „A vágóhídra történő szállítás esetén az állat/ok (csoportok) természetes vagy mesterséges ösztrogén, illetve tireosztatikus anyaggal egyáltalán nem, gyógyszerrel vagy hozamnövelő szerrel az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időn belül nem kezeltem és az állattartó nyilatkozata szerint az állomány ilyen kezelésben nem részesült.” Ez a nyilatkozat valamennyi, az élelmiszer előállítás céljául szolgáló állatfaj esetére egyaránt vonatkozik.

Egyéb vonatkozó szabályozások:

5/1977. (XI.24.) MÉM-EüM együttes rendelet: „növényvédőszerekkel kezelt termények, ártalmas növényvédőszer-maradékainak, valamint a termények rovar- és rágcsálóirtószer-szennyeződéseinek elhárításáról.’’

1998. évi NÖVÉNYVÉDELEMRőL intézkedő 2. törvényerejű rendelet és végrehajtási utasítása 5/1988. (IV.26.) MÉM rendelet.

10/1988. (VI.30.) MÉM-SZEM rendelet: „ az élelmiszer ionizáló sugárzással történő kezelése (14. sz. melléklet: engedélyezés iránti kérelem).

1999. március 01-i FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztály közleménye (FVM Közlöny):

„takarmányba keverhető állatgyógyászati készítmények’’.

21/1996. (VII.9.) FM rendelet: „az állatgyógyászati készítményekről” és az ezt módosító 40/1998. (X.21.) FVM rendelet.

21/1998. (IV.8.) FM-BM-HM-IKIM-NM rendelet: „az élelmiszerek ellenőrzésének a rendjéről’’.

12/1998. (XII.11.) EüM rendelet: „az élelmiszerek radioaktív szennyezettségének megengedhető mértékéről.’’

2/1999. (II.5.) EüM rendelet: „az állatgyógyászati készítmények élelmiszerekben előforduló maradványának megengedhető mértékéről.’’

17/1999. (II.10.) FVM-EüM együttes rendelet: „az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről.’’

Az élelmiszerek kémiai szennyeződésének elhárításához közvetetten kapcsolódó egyéb törvények:

1995. évi XCII. törvény: „A takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról.’’

1995. évi LIII. törvény: „A környezet védelmének általános szabályairól.’’

1998. évi XXV. törvény: „Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről.’’

1998. évi XXVII. törvény: „A géntechnológiai tevékenységről.’’

IRODALOM

Bareille,N. Faverdin,P. and Hay,M.: Modification of feed intake response to a béta-agonist by bovine somatotropin in lactating or dry dairy cows. J. Dairy Sci, 80. 52–66. 1997.

Bata, Á Glávits,R. Ványi,A. és Sályi,G.: A baromfi fontosabb mikotoxikózisai. Magy. Áo. Lapja, 50. 395–408. 1996.

Berlitz,H. D. und Grosch,W.: Lehrbuch der Lebensmittelchemie (Zweite Auflage) Springer-Verlg;Berlin. 1985.

Brown,P. Charlton,A. Chutbort,M. Barnett,L. Ross,L. Green,M. Gillies,L. Shaw,K. and Flecher,M.: Identification of pesticide poisoning in wildlife. J. Chromatogr. A. 754. 463–478. 1996.

Castle,L. Damant,A.P. Honeybone,C.A. Johns,S.M. Jickells,M. Sharman,M. and Gilbert,J.: Migration studies from paper and board food packaging materials: 1. and 2.Food Addit. Contams; 14. 35–44; 45–52. 1987.

Chang,Y.S. Jang,J. S. and Chung,B.C.: Fast analysis of anabolic steroids in urine samples by electron ionization tandem mass spectrometry. Analyt. Lett; 29. 1389–1397. 1996.

Chambers,P.L.: Attitudes to toxicology in the European Economic Community. John Wiley and Sons; Ripl. Chichester 1987.

Chen,C. Gibb,H. and Moini,A.: Model for analyzing data in initation-promotion studies. Environ. Health Perspect; 90. 287–292. 1991.

Clarkson,T.W.: Environmental contaminants in the food chain. Amer. J. Clin. Nutr; 61. 682–686. 1995.

Conacher,H.B.S. Page,B.D. and Ryan,J.J.: Industrial chemical contamination of foods. Food Addit. Contams; 10. 129–143. 1993.

Cunningham,W.C. and Anderson,D.L.: Radionuclides in domestic and imported foods in the United States. 1987–92. J. AOAC Internat; 77. 1422–1427. 1994.

Gallo Torres,H.E.: Proc. Symp. Biological Models to Determine the Safety of Bound Residues in the Tissues of Food-Producing Animals. Washington, DC., Drug Metab. Rev.; 22. 707–714. 1990.

Gangolli,S.D. von der Branott,P.A. Feron,V.J. Janzowsky,C. and Koeman,J.H.: Nitrate, nitrite and N-nitroso compounds. Eur. J. Pharmacal. Environ. Tox. And Pharmacol. Sect; 292. 1–38. 1994.

Glávits,R. és Ványi,A.: A sertés fontosabb mikotoxikózisai.Magy. Áo. Lapja, 50. 407–420. 1995.

Glória,M.B.A. Barbur,J.F. and Scanlan,R.A.: Volatile nitrosamines in fried bacon. J. Agr. Food Chem; 45. 1816–1818. 1997.

Gustafson,R.H. and Bowen,R.E.: Antibiotic use in animal agriculture. J. Appl. Microbial; 83. 531–541. 1997.

Hansen,M. and Marsden,J.: “E” for additives. The complete “E” number guide. Thorsons Publ. Ltd. Wellinborough. 1984.

Harris,A.C. Henttu,P. Parker,M.G. and Sumpter,J.P.: The estrogenic activity of phthalate esters in vitro Environ. Health. Perspect; 105. 802–811. 1997.

Hendricks,J.D. Shetton,D.W. Loveland,P.M. Pereira,C.B. and G.S.: Carcinogenicity of dietary dimethylnitrosomorpholine, N-methyl-N’-nitroso-N-nitrosoguanidine and dibromomethane in rainbow trout. Toxicol. Pathol; 4. 447–457. 1995.

Hill,M.J.: Nitrosamines toxicology. VCH ELLIS HOWARD.London. 1998.

Hodgson,E. Mailman,R.B. and Chambers,J.E.: Dictionary of Toxicology 1st Edn; Macmillan, London, 1988.

Jeong,T.C. Yang,K.H. Jordan,S.D. Stevens,W.D. and Holsapple,M.P.: Role of hydrocortisone in dimethylnitrosamine-induced suppression of antibody response in the mixed culture of murine hapatocytes and splenocytes. Toxicology, 91. 253–268. 1994.

Jones,P.W. and Leber,P.: Polynuclear aromatic hydrocarbons 3rd Intl. Symp. on Chemistry and Biology - Carcinogenesis and Mutagenesis, 1979.

Kaphalia,B.S. Siddiqui Farida,S. and Seth,T.D.: Contamination levels in different food items and dietary intake of organochlorine pesticide residues. Indian J. Med. Res; 81. 71–78. 1985.

Kennedy,D.G. McCracken,R.J. Cannavan,A. and Hewitt,S.A.: Use of liquid chromatography-mass spectrometry in the analysis of residues of antibiotics in meat and milk. J.Chromatogr. A, 812. 77–98. 1998.

Lavy,T.L. and Mattice,J.D.: Progress in pesticide exposure studies and future concerns. Toxicol. Lett; 33. 61–71. 1986.

Lee,H.B. and Peart,T.E.: Optimization of supercritical carbon dioxide extraction for polychlorinated biphenyls and chlorinated benzenes from sediments. J. Chromatogr; A. 663. 87–95. 1994.

Leung,A.Y.: Encyclopedia of comnatural ingredients. Wiley-Intersci. Publ. N.Y. 1980.

Lindner,E.: Toxikologie der Nahrungsmittel (Dritte Aufl.) Tieme G. Verlg; Stuttgart.1986.

Lupien,J.R.: Food packaging international standards related to food safety and quality and trade. Food Addit. Contams; 14. 519–527. 1997.

MacDonald,A.: Indentifying the “residue of toxicological concern” - bioavailability and bioactivity testing. Drug Metab. Rev; 27. 549–556. 1995.

Mills,C.F. Bremner,I. and Chesters,J.K.: Trace Elements in man and animals TEMA-5. CAB. Aberdeen. 1985

Mitchell,J.M. Griffiths,M.W. MsEwan,S.A. McNab,W.B. and Yee,A.J.: Antibiotic drug residues in milk and meat: Causes, Concerns, Prevalence, regulations, Tests and Test Performance. J.Food Protection, 61. 742–756. 1998.

Monk,J.D. Beuchat,LÉ.R. and Doyle,M.P.: Irradiation inactivation of food-borne microorganisms. J. Food Protection, 58. 197–207. 1995.

Osborne,M.R. and Crosby,N,T.: Benzopyrenes. Cambridge Unis; Press, Cambridge. 1987. Pestka, J. J. Abouzied,M.N. and Sutikna,A.: Immunological assays for mycotoxin detection Food Technol; 9. 120–128. 1995.

Prokopp,L. és Sas,B.: Az élelmiszerek klórozott szénhidrogénekkel való szennyezettségét feltáró vizsgálatok eredményei Magyarországon. Magy. Áo. Lapja, 45. 355–357. 1990.

Rico,A.G.: Residues in animals. Acad Press Inc; Orlando 1986.

Rifkin,E. and laKind,J.: Dioxin bioaccumulation: key to a sound risk assessment methology. J. Tox. Environm. Health; 33. 103–112. 1991.

Riquet,A.M. and Feigenbaum,A.: Food and packaging interactions: tailoring fatty food stimulants. Food Addit. Contams; 14. 53–63. 1997.

Roberts,H.R.: Food safety. Wiley-Intersci. Publ; N.Y. 1981.

Sas,B.: Food control in Hungary and some aspects of residue control and its analytic in case of foods of animal origin. J. Food Physics, 15. 18–28. 1994.

Schenk,F.J. Calderon,L. and Saudarg,D.E.: Florisil solid-phase extraction cartridges for cleanup of organochlorine pesticide residues in foods. J. AOAC Intl; 79. 1454–1458. 1996.

Shore,L.S. Gurevitz,M. and Shemesh,M.: Estrogen in an environmental pollutant. Environ. Contam. Toxicol; 51. 361–366. 1993.

Swann, M.: Report Joint Committee on the Use of Antibiotics in Animal Husbandry and Veterinary Medicine, HMSO, London, 1969.

Vanoosthuyze,K. Daeseleire,E. van Overbeke,A. and van Peteghem,C.: Survey of the hormones used in cattle fattening based on the analysis of Belgian injection sites. Analyst, 119. 2655–2658. 1994.

Waltner Taews,D. and McEwen,S.A.: Chemical residues in foods of animal origin: overview and risk assessment. Prev. Vet. Med; 20. 179–200. 1994.

Watson,D.H. (Ed.): Natural Toxicants in Food. Elis Howard. Southampton. 1987.

Winter,C.K. Seiber,J.N. and Nucton,C.E.: Chemical in the human food chain, Van Nostrund Reinhold, N.Y., 1990.