Ugrás a tartalomhoz

Élelmiszer-higiénia

Biró Géza (2014)

Agroinform Kiadó

7. Egyes fertőző betegségek tejhigiéniai vonatkozásai

7. Egyes fertőző betegségek tejhigiéniai vonatkozásai

Brucellosis

A kórokozók rendszerint a méhre és a tőgyre lokalizálódnak és gyakran vetéléseket okoznak.

A nem vemhes tehénnél a brucellák predilekciós helye a tőgy és tőgyfeletti nyirokcsomók (Lambert és mtsai, 1960).

A brucellosis előfordulása az európai országokban egyre kisebb. A legtöbb ország szarvasmarha állománya évek óta mentes a betegségtől. Hazánkat is a szarvasmarha-brucellosistól mentesnek nyilvánították.

A brucellák (Br. abortus) a fertőzött tehén tejével akár éveken keresztül kiválasztódhatnak. A tejben ürülő baktériumok mennyisége azonban igen változó, ml-enként néhány 100-tól 200 000-ig ingadozhat. Előfordul, hogy napokon, heteken keresztül nem ürülnek, majd hirtelen újból megjelennek. A szárazonállás alatt ismét feldúsul a számuk. A fejés végén vett tejmintákban mindig több brucella található, mint a fejés elejéről vagy közepéről származóban. Megfigyelték, hogy a hátulsó tőgynegyedekből fejt tej is több brucellát tartalmaz, mint az elülsőkből származó tej.

A brucellák életképessége a tejben és a tejtermékekben különböző.

A hűtve tárolt édes nyers tejben 8–10 napig életképesek maradnak. A hő iránt érzékenyek és a szokásos pasztőrözési eljárásokkal biztosan elpusztíthatók.

Savanyodó tejben fokozatosan elpusztulnak, a tej alvadása után csak 1–2 napig mutathatók ki.

A tejszínben a természetes felfölöződéskor feldúsulnak. A tejüzemi vaj rendszerint nem tartalmaz brucellákat, mert a köpülés előtt a tejszínt erőteljesen pasztőrözik. A fertőzött nyers tejszínből készült házi vajban azonban egy hónapig is megmaradnak.

A sajtokban a gyártási technológiától függően maradnak a brucellák életképesek. Ha a fertőzött üsttejet előzetesen nem pasztőrözték, a lágy és a félkemény sajtok fertőzőképes brucellákat tartalmazhatnak.

A savanyú tejből készült túróban nem találtak brucellákat. Általában megállapítható, hogy az eredetileg fertőzött tej és tejtermékek fogyasztásra még alkalmas állapotban, főként hűtve, emberi brucellás fertőzést közvetíthetnek.

Elfogadott azonban az, hogy a brucellák természetes körülmények között a tejben nem szaporodnak (Schapback, 1956).

A brucellákkal fertőzött tej érzékszervileg kimutathatóan nem változott meg. A savófehérje-frakciókban az immunglobulinok mennyisége emelkedett. A tej szomatikus sejtszáma is többnyire magasabb a normálisnál és benne leukociták, mononukleáris sejtek, esetenként Langhans-típusú óriássejtek is találhatók.

A brucellás fertőzöttség kimutatására a tejvizsgálatban mikroszkópos módszereket, tenyésztéses eljárásokat, kísérleti állatoltást és szerológiai vizsgálatokat vehetünk igénybe.

Elbírálás

Az Állategészségügyi Szabályzat szerint a tej fogyasztásra vagy élelmiszeripari feldolgozásra alkalmatlan, ha brucellosisban beteg vagy betegségre gyanús állattól fejték. Felforralás után helyben, állatok etetésére felhasználható. A fertőzött, vagy brucellosis fertőzésre gyanús állattól származó tej fogyasztásra, vagy élelmiszeripari feldolgozásra hőkezelés után alkalmas. Alkalmatlan fogyasztásra továbbá a tej és tejtermék, ha abból Brucella nemzetségbe tartozó baktériumot tenyésztenek ki.

Gümőkór

A tuberculosis jelentősége az ország szarvasmarha állományának gümőkór-mentesítése és -mentessége révén csökkent. Így a tejjel való fertőződés veszélye is a minimálisra mérséklődött.

Történeti jelentősége van, hogy a tej pasztőrözési eljárásait a M. tuberculosis hőellenállási értékeihez igyekeztek megállapítani, hogy a gümőkór mentességét biztosítsák. Elfogadott, hogyha a tej hőkezelése után érzékeny módszerrel a foszfatáz enzim aktivitása nem mutatható ki, úgy az gümőkór baktériumokat nem tartalmaz. Ennek ellenére néhányan kimutattak hőellenállóbb gümőkór baktériumokat pasztőrözött tejből (Wágner, 1954, Schönberg, 1953, Kästli, 1957).

A tejbe gümőbaktériumok kerülhetnek a vérből, amikor az egészséges tőgyön keresztül a tejjel ürülnek, vagy a fertőzött tőgy választja ki a kórokozókat. A tejbe gümőbaktériumok kerülhetnek még a környezetből és az embertől.

A gümőkórban beteg tehén tejével a gümőbaktériumok rendszeresen ürülnek, különösen nagy számban találhatók a tejben tőgygümőkór esetén. Ekkor a tej mennyisége csökkent, hígan folyó és vizes, áttetsző állományú. A folyamat előrehaladásával sárgás vagy szürkés-sárga színű, sűrűn folyó, gennyes állományú is lehet, máskor borostyánkő színű, hígan folyó szekrétum fejhető a gümőkóros tőgynegyedből. A tejelváltozások több hét elteltével figyelhetők meg, a gümőbaktériumok azonban már a folyamat kialakulásának kezdetétől fogva nagy számban ürülnek a tejjel.

A gümőkórban beteg tehén tejébe exogén úton is bekerülhetnek a gümőbaktériumok. Nem higiénikus fejés esetén fennáll a lehetőség, hogy a vizelet, bélsár, méhváladék, kiköhögött hörgőváladék és vele ürülő gümőbaktériumok a tejbe jussanak. A gümőkóros vagy a klinikailag gyógyult, de újból fertőzővé vált tehenészek váladékainak tejbe kerülését is mérlegelni kell.

A korábbi felmérések szerint a tuberkulin-pozitív tehenek mintegy 4%-a választott ki a tejjel gümőbaktériumokat, míg a tőgygümőkóros elváltozásokat mutató állatok 25%-ának a teje volt gümőbaktériumokra pozitív mikroszkópos vizsgálattal.

A gümőbaktériumok ellenállóképessége a tejben, tejtermékekben aránylag nagy. A nyers tejben és belőle készített tejtermékekben – egyes kivételektől eltekintve – a gümőbaktériumok életképességüket a termékek fogyaszthatóságának határáig, sőt még azon túl is megtartják.

A nyers tejből készített tejszín 10–35 napig, az író 11 napig, a kefír és a túró 14 napig, vaj 120–240 napig, a sajtok 20–200 napig tartalmaznak virulens gümőbaktériumokat. A kemény sajtokban (ementáli, parmezán) vágásérett állapotban már nem lehetett életképes gümőbaktériumokat kimutatni.

A hivatalosan engedélyezett pasztőrözési eljárások a gümőbaktériumok elöléséhez kielégítőek, amennyiben automatikus kapcsoló és ellenőrző műszerekkel felszerelt készülékekkel végzik azokat.

Elbírálás

Az élelmiszer-higiéniai vizsgálati szabályzat szerint a gümőkórban beteg, vagy betegségre gyanús állat teje emberi fogyasztásra alkalmatlan. A tőgygümőkóros állat tejét felforralás után elásással kell megsemmisíteni. A fertőzött, fertőzöttségre gyanús állat tejét hőkezelni kell.

Salmonellosis

A tej és tejtermékek közvetítette emberi salmonellosisok korábban előfordultak, ma már azonban rendkívül ritkák.

A szarvasmarháknál a megbetegedés főként fiatal, 5 hónaposnál nem idősebb állatoknál fordul elő. Idősebb korban akkor, hogyha az állat szervezete legyengült.

A tehenek salmonella-baktériumokkal való fertőződése rendszerint latens marad, a májra, epehólyagra, bélre vagy a vesére lokalizálódik. Előfordul hasmenés is az általános állapot zavara nélkül; a fertőzött állat a kórokozókat bélsárral, illetve vizeletével üríti és így fertőzi a tejet (Buxton, 1957).

Atej jellemző tulajdonságai latensen fertőzött teheneknél változatlanok. Általános tünetekkel járó lázas megbetegedés esetén a tejhozam csökken, a tej klorid-ion tartalma, sejttartalma emelkedett, pelyhecskék is megfigyelhetők benne. Salmonellák okozta tőgygyulladáskor a tej szürkésbarna színűvé, bűzössé válik és a tejelválasztás meg is szűnik.

A beteg tehén a salmonella baktériumokat a tőgyön keresztül is ürítheti.

A tejben a salmonellák életképességüket esetenként igen hosszú ideig megőrzik, sőt szaporodni is képesek. A tej megsavanyodásakor rendszerint 1–2 nap alatt elpusztulnak. A hűtött savanyú tejben salmonella typhimurium 3 hétig, Salmonella paratyhphi B akár 7 hónapig is életben maradt.

Vajban, főként az édes tejszínből készített vajban, étkezési tehéntúróban és lágy sajtban szintén hosszabb ideig (30–40 nap) megőrzik életképességüket.

A tejes edények (kannák) felületén beszáradt tejmaradékban a salmonellák hónapokig életképesek.

Elbírálás

Az élelmiszer-higiéniai vizsgálati szabályzat szerint salmonellás tej – Salmonella nemzetségbe tartozó baktérium kimutatásakor – fogyasztásra és élelmiszeripari feldolgozására alkalmatlan.

A nemzetközi élelmezés-egészségügyi ajánlások szerint (WHO/FAO, 1959) is a salmonellák által megbetegített vagy a baktériumokat ürítő tehenek tejét forgalomba hozni tilos. Ha egy tehénállományban salmonellás fertőzöttséget mutatnak ki, a tej emberi fogyasztásra aggályosnak tekinthető, indokolt tehát, hogy az elegytej csak hőkezelés után kerüljön forgalomba.

Lépfene

Heveny esetekben a tejelválasztás legtöbbször már a betegség kezdetén megszűnik. Ha a betegség nem túl heveny lefolyású, a tejelválasztás még folytatódik és rendszerint vizes, sárgás, esetleg vérrel keveredett tej fejhető a tőgyből.

A lépfenével mesterségesen fertőzött kecskék tejében a kórokozók már a lázas általános tünetek jelentkezése előtt megjelentek és kimutathatók voltak.

A lépfene-bacillusokat tartalmazó nyers tej elfogyasztása azért nem vezet feltétlenül megbetegedésre, mert a vegetatív alakban jelenlévő kórokozók a gyomornedv hatására tönkremennek.

A lépfene bacillusa a friss tejben az első három órában szaporodni képes. A későbbi órákban, a tej megsavanyodásakor a bacillusok elpusztulnak. A lépfene spórák a megsavanyodott tejben is életben maradnak. A forralt és nem teljesen hűtött tejben a lépfene csírák elszaporodnak. Míg e kórokozók vegetatív alakjai hevítésre 60 oC hőmérsékleten 15 perc alatt elpusztulnak, a spórák csak a tej huzamosabb forralása után vesztik el életképességüket. Főzés hatására a spórák 10–40 perc, autoklávozásra 1,5 bar túlnyomásra 10 perc alatt pusztulnak el (Hammer, Babel, 1957).

Az élelmiszer-higiéniai vizsgálati szabályzat szerint a lépfenében beteg, vagy e betegségre gyanús állat teje fogyasztásra és élelmiszeripari feldolgozásra alkalmatlan.

Fertőzöttségre gyanús állat teje hőkezelés útján használható fel (és tehén esetében az állatorvosi megfigyelés nem valósítható meg).

Lépfene megállapítása után az istálló környezet folyamatos fertőtlenítésével kell megelőzni a környezetbe jutó kórokozók sporulációját. A fejőkészüléket 2%-os H2O2 oldattal (70 oC hőmérsékleten 5 percig, vagy 20 oC-on 60 percig) fertőtlenítsük. A 2–5%-os NaOH oldatos áztatás is eredményes, különösen ha forró oldattal végezzük a fertőtlenítést.

Listeriosis

A listeriosis a tejelő állatok közül a szarvasmarhában, kecskében fordul elő.

A különböző szervekben gócképződéssel járó szeptikus kórforma sem ritka. Miként a brucellosis esetén a listeriák számára is kedvező életfeltételeket nyújt a vemhes méh, majd pedig a laktáló tőgy. A fertőzött tőgyből származó tejjel a listeriák kiválasztódnak.

A tőgyben kialakult kóros elváltozások következtében a tej jellemző tulajdonságai is megváltoznak. Véres vagy pelyhes lehet, vagy alig van benne eltérés a szabályostól. A leukociták száma rendszerint sokszorosan megnőtt.

A fertőzött tehén tejében a listeriák a mastitis látható tüneteinek megszűnte után 3–6 hónapig kiválasztódnak (Vries, Strikwerda, 1956), a tejben ml-enként 103–104 listeriát mutattak ki. Előfordult, hogy a tehén mind a négy tőgynegyedén keresztül több hónapon át ürítette a kórokozókat.

A Listeria monocytogenes a tejben hosszú időn át életképes marad, a savanyodó tejben akár szaporodásra is képes. Hűtött tejből 7 hónap múlva lehetett még listeriákat izolálni. Tejtermékek közül a kaskaval sajtban 70 napig, a fehér sajtban 12–15 oC-os tároláskor 80 napig, 18–22 oC-on 40 napig maradtak a listeriák életben. Joghurtban 10 oC-on több mint 6 napig voltak kimutathatók.

A 62 oC-os 30 perces pasztőrözés nem öli el a listeriákat, de a 72 oC-os 15 másodperces hőkezelés nemzetközi adatok szerint elégséges a listeriák elpusztításához.

Elbírálás

Az Állategészségügyi Szabályzat szerint a listeria kimutatása esetén a tej fogyasztásra alkalmatlan. A tőgybeteg állat teje forgalomba nem hozható, illetve a lázas beteg állat teje közfogyasztásra nem bocsátható. A latens listeria-fertőzöttség esetén a tej szakszerű pasztőrözés utáni forgalomba bocsátása higiéniai szempontból megalapozott javaslat.

Leptospirosis

Leptospirosisban beteg állatban, főleg a kevésbé heveny formában a tőgy szövete is tartalmazhat leptospirákat, sőt különböző szerotípusok mastitist is előidézhetnek. Leptospirák ürülhetnek a tejjel mastitis nélkül is.

Lázas beteg tehenek teje csökken, véres tej is előfordul, de a teljes elapadás sem egészen ritka. A tőgybimbókon pörkök keletkeznek, a fejés az állat számára fájdalommal jár. A tej leukocita száma emelkedett és jellegzetes tejelváltozással (sárga, sűrűn folyó tej) járó tőgygyulladások is kifejlődhetnek.

A leptospirák +4 oC-on tartott tejben két hónapig életben maradnak, egyesek a 80 oC-on 5 perces pasztőrözést túlélhetik, de általában a pasztőrözés és a forralás hőmérsékletén elpusztulnak (Mikrofanova, Perfileva, 1957).

A tejjel való fertőződés azonban csak akkor valószínű, ha a fejés után közvetlenül elfogyasztják a fertőzött tejet, amely akkor gyengén alkalikus. Egyébként a leptospirák rendkívül érzékenyek és a gyengén savanyú közegben is elpusztulnak. A fertőzött tej egyébként olyan szempontból is aggályos, hogy a talajra kiömlött tej a mosóvízzel, vagy esővízzel felhígulva a környezet fertőződését okozhatja.

Elbírálás

Jogszabályaink a leptospirosissal kapcsolatban a tej elbírálását nem tárgyalják, így az elbírálás az általános állategészségügyi, higiéniai alapelvek szerint történik. E szerint a lázas beteg tehén teje, továbbá a klinikai tünetekben megnyilvánuló tőgygyulladásos tehén teje, különösen pedig, ha érzékszervi elváltozásai megállapíthatók, emberi fogyasztásra vagy élelmiszeripari felhasználásra nem alkalmas, forgalomba nem hozható. Emberre is átterjedő fertőző betegségről lévén szó, a betegség gyanúja, illetve a fertőzöttség gyanúja esetén a tej hőkezelés utáni felhasználását kell javasolni.

Q-láz, Rickettsiosis

Az emberi megbetegedéseknél a tej közvetítő szerepének is nagy jelentőséget tulajdonítanak.

Megállapították, hogy azokon a területeken, ahol az állatok fertőzöttek voltak, a nyers tej rendszerint tartalmazta a kórokozókat. Ez annál inkább is veszélyes, mivel a tehenek általában tünetmentesen betegedtek meg, és a tejük sem mutat elváltozást. A beteg állat hosszú ideig, több mint 200 napig kiválasztja a tejével a C. burneti-t (Bell és mtsai, 1949).

A tejben, tejtermékekben e kórokozók életképessége a tárolási hőmérséklettől és a termék savfokától függ. Steril tejben szobahőmérsékleten 4 hónapig, 4 oC-on 9 hónapig életképesek maradnak.

Savanyú tejben 24 óra alatt elpusztulnak. Fehér sajtban 42 napig megmaradtak, míg kemény sajtban előbb elpusztulnak, mielőtt az fogyaszthatóvá érett. A vajban is 41 napig ki lehetett a rickettsiákat mutatni.

A C. burneti viszonylag hőellenálló. A vizsgálatok szerint a szokásos pasztőrözési eljárások nem mindig pusztítják el a kórokozókat, aminek rendkívüli közegészségügyi szerepe van. Kimutatták, hogy a 72 oC-os 15 másodperces hőkezelést a rickettsia túléli, hasonlóan nem megfelelő a 63 oC-os 30 perces hőkezelés sem. A 63 oC-nak 3 oC-kal való felemelése azonban 30 perces kezeléssel elégséges volt a mikroba inaktiválásához (Enright, 1961).

Elbírálás

Az élelmiszer-higiéniai vizsgálati szabályzat szerint Coxiella nemzettségbe tartozó baktérium kimutatásakor a tej fogyasztásra alkalmatlan. Az állat betegségével kapcsolatban a beteg vagy betegségre gyanús állat teje is alkalmatlan. Ha az állományban vérvizsgálattal Coxiella burneti fertőzést mutattak ki, vagy az állat Q-láz fertőzöttségre gyanús, a tejet nyers állapotban nem szabad fogyasztani, hanem csak megfelelő hőkezelés után alkalmas fogyasztásra vagy élelmiszeripari feldolgozásra.

Veszettség

A veszettség vírusa a tejjel is kiválasztódik és így ezen keresztül is átvihető az emberre. Eddig még nem állapítottak meg tejen keresztül veszettség-fertőzést, mégis számolni kell ezzel a fertőződési lehetőséggel, hogyha a száj nyálkahártyáján sérülések vannak.

Veszettség fellépésekor a tejben nincsenek sajátos elváltozások. A betegség előrehaladásával a tejelválasztás megszűnik.

Elbírálás

Az élelmiszer-higiéniai vizsgálati szabályzat szerint a veszettségben beteg vagy betegségre gyanús állat teje fogyasztásra és élelmiszeripari feldolgozásra alkalmatlan. A tejet egyenlő mennyiségű mésztejjel keverve elásás útján kell ártalmatlanná tenni.

Fertőzés gyanúja miatt megfigyelés alatt a tejet pasztőrözés után szabad forgalomba hozni.

Ragadós száj- és körömfájás

A betegség közvetlen kártételének jelentős részét adja a betegségen átesett tejelő állatoknál a tejhozam 20–75%-os csökkenése.

A tej a vírusnak emberre és állatra való átvitelében igen fontos szerepet játszik. A vírus nemcsak a beteg tehenek tejében, hanem már a lappangási szakaszban is megjelenik a tejben, leghamarabb a fertőzés utáni 12.–13. órában.

A tej tulajdonságai száj- és körömfájás esetén a betegség lefolyása és a tőgy elváltozásai szerint változnak.

Ha a tőgybimbókon hólyagok nem képződnek, a tej mennyisége csökken, továbbá zsírtartalma és szárazanyag tartalma ingadozik, ilyenkor a tejben makroszkóposan nincs érzékelhető eltérés.

Abban az esetben, ha a tőgybimbókon elváltozások keletkeznek, emiatt tapintásra érzékenyek, a beteg tehenek a fejést nehezen tűrik. Ennek ellenére a kézi vagy gépi fejést rendszeresen és kifogástalanul el kell végezni, a tőgyet ki kell üríteni, nehogy a tejpangás másodlagos tőgygyulladás kialakulását segítse elő.

A tőgyelváltozásokkal járó száj- és körömfájás esetén a tej nemcsak mennyiségileg lesz kevesebb, hanem sejttartalma is megnövekszik. Összetételében a kóros tejre jellemző eltéréseket találjuk. Súlyosabb esetben a tej vízszerű, kékes színű. Ha a tőgy is megbetegszik a tej is sárgás színű, a föcstejre emlékeztető, vért és alvadékot is tartalmaz. Állás közben sejtes elemekből, fibrinből álló üledék keletkezik.

A vírus életképessége a tejben számos tényezőtől függ: szobahőmérsékleten 6 napig, 4 oC-on tárolt tejben 12 napig életképes. Aludttej, savanyú tejszín, vaj és író mentes a vírustól. Az édes tejszínben hűtés nélkül 3 napig, a belőle készített és hűtve tárolt vajban 9–45 napig mutatható ki. A sajtban, még ha nyers tejből készítenék is, a vírus 24 órán belül tönkremegy. Így a fertőzés áthurcolásában a tejféleségek közül a friss nyers tejnek és tejszínnek van elsősorban szerepe.

A tejpasztőrözési eljárások a vírus elöléséhez elégségesek, egyedül a másodperc-pasztőrözés biztonságos hatását kérdőjelezik meg egyes kutatók (Cox és mtsai, 1961).

Elbírálás

Állategészségügyi Szabályzat szerint a következő az eljárás.

A helyi zárlat alatt álló helyen a beteg és betegségre gyanús állatok teje fogyasztásra alkalmatlan, felforralva állatok etetésére szabad felhasználni. A fel nem használható tejet fertőtlenítő anyaggal történő összekeverés után meg kell semmisíteni.

A fertőzöttségre gyanús állat teje felforralás után emberi fogyasztásra is felhasználható a helyi zárlat alatt álló helyen.

Azoknak a fertőzöttségre gyanús állatoknak a tejét, amelyeknek a tartási helye a beteg, betegségre, fertőzöttségre gyanús állatokkal szomszédos, vagy onnan 14 napon belül tárgyat átvittek, az állomás engedélyével kijelölt tejfeldolgozóba lehet szállítani tejporgyártásra.

Helyi zárlat alatt nem álló telepről a tej az állomás engedélyével, az általa kijelölt tejfeldolgozó üzembe, a tejszállító tartálygépkocsi, illetőleg a tejeskannák külső fertőtlenítése után, nyers állapotban is elszállítható és ott pasztőrözni kell.

A fenti esetekben és védőkörzeten belüli tejszállítással kapcsolatban a szállító járművek és tartályok járványügyi szempontból kifogástalan fertőtlenítését a tejüzemekben meg kell szervezni és a hatósági állatorvosnak ezek végrehajtását ellenőrizni kell.

Ha a járványhelyzet megkívánja, a tejüzem készítsen intézkedési tervet az üzemi higiéniai, a pasztőrözés, a feldolgozás-technológiai előírások fokozottabb megvalósítására, a késztermékek és a melléktermékek forgalmának szabályozására és szükséges mértékű korlátozására, továbbá technológiai berendezések különös gondossággal végzendő fertőtlenítésére.

Ha az állategészségügyi hatóságok a ragadós száj- és körömfájás járvány elleni védekezés gyökeres megoldására az érintett állatok azonnali kiirtását rendelik el, arra az esetre a tejre vonatkozó forgalom korlátozási előírások nem érvényesek, az esetlegesen kifejt tejet is megsemmisítik.

Tehénhimlő

Régen tehénállományokban egyszerre, halmozottan szokott előfordulni, mégpedig olyan időben, amikor a tehenészetben dolgozók gyermekeinek himlő elleni vakcinás oltása történt.

Az oltóanyag ugyanis az emberi himlő szelídített, a szarvasmarhák szervezetéhez alkalmazkodott, élő vírusát tartalmazta (vaccinia vírus). A betegség átvitele emberről állatra érintéses fertőzéssel, állatokról emberre hasonlóan, vagy pedig tejjel történhet.

Az emberi vakcinás oltás megszűnte után a tehénhimlő saját vírusa (orthopox) okozza a megbetegedést ritkán.

A himlős tőgybimbó-elváltozás esetén a tej legtöbbször változatlan összetételű és tulaj-donságú. A bimbók fájdalmassága miatt a fejés nehezített és a következményes tejpangás miatt a sejttartalom és a klorid-ion tartalom is emelkedett.

Elbírálás

Az általános tejhigiéniai elvek szerint történik. A himlőben beteg tőgyből fejt tej – a tőgy klinikai elváltozásainak súlyossága szerint – forgalomba nem hozható, forralás után helyben, álltok takarmányozására használható fel.

Tőgyhimlő (Álhimlő)

A tehenek tőgybimbóin kialakuló vírus (parapox) okozta elváltozás. A bimbókon göbök, savó szivárgás és pörkök keletkeznek. Másodlagos fertőzés következtében baktériumos gennyes gyulladás keletkezhet. A vírus a fejők kezén ún. fejési csomókat (milkers nodules) okoz. Egy hetes lappangás után lassan, 4–6 hét alatt fejlődnek ki az 5–20 mm átmérőjű, általános gyulladásos udvar nélküli csomók. A csomókban kevés sárga, sárgás-barna savó található. A gyógyulás sokszor hosszadalmas. Ritkán generalizált formában is előfordul.

Elbírálás

Beteg tőgyből fejt tej fogyasztásra alkalmatlan, forralás után helyben takarmányozásra használható fel.