Ugrás a tartalomhoz

Élelmiszer-higiénia

Biró Géza (2014)

Agroinform Kiadó

12. Az Escherichia coli által okozott humán megbetegedések

12. Az Escherichia coli által okozott humán megbetegedések

Az Escherichia coli által emberben okozott megbetegedések patomechanizmusuk alapján két csoportba oszthatók:extraintesztinális (szeptikus), valamint enteritises kórképekre (Czirók Éva 1993). Ez utóbbiak tovább csoportosíthatók:

1. Acsecsemők megbetegedését, az ún. ,,dyspepsiá’’-t okozó enteropatogén (EPEC) Escherichia coli törzsek főleg a vékonybelet támadják meg, hatásukat virulencia faktoraik (adhéziót elősegítő, ,,attaching’’ bélbolyhokat megtámadó, verotoxin termelő sajátosság) révén fejtik ki. Az EPEC törzsek gyakran tartoznak bizonyos szerotípusokba (O26, O55, O86,O111 stb.).

2. A másik csoportot a ,,dysenteria-szerű’’ megbetegedést okozó Escherichia coli baktériumok néhány szerocsoportja (O124, O143, O164 stb.) alkotja, amelyek a vastagbelet betegítik meg. Az invazív (EIEC), a hámrétegbe penetráló baktériumok endotoxinjaik által érfalkárosodást, nyálkahártya deszkvamációt okoznak, melynek következménye véres, nyálkás székletürítés. A hámpenetráló képesség laboratóriumban tengerimalac szemreakcióval mutatható ki (Serény teszt).

3. A harmadik típusú enterális megbetegedést az enterotoxin termelő Escherichia coli (ETEC) okozza. A kórokozó hatását a vékonybélben fejti ki, patogenitása két virulencia markerhez kötött: enterotoxin termelő képesség és adhéziós faktor (CFA). Ezek teszik lehetővé, hogy a baktériumok a vékonybél felső szakaszában tartózkodhassanak és toxintermelésük következtében pedig a hámsejteket fokozott folyadék- és elektrolit kiválasztásra kényszerítsék. Ez a betegség a kolerához hasonló klinikai tünetei és patomechanizmusa alapján a cholera-szerű hasmenés elnevezést kapta. Bár az ebbe a csoportba tartozó baktériumok nagy része adott szerocsoportba tartozik (O6, O15, O78 stb.), a betegség diagnózisát a törzsek toxintermelésének kimutatásával lehet felállítani. Elsősorban meleg égövben fordul elő (,,utazók enteritise’’), de Magyarországra való behurcolásukkal is számolni kell.

4. A 80-as évek elejétől enterohaemorrhagiás (EHEC)megbetegedésekkel járó járványok sorozatát indították el az USA-ban az O157 szerocsoportba tartozó Escherichia coli törzsek. Akóros elváltozásokért a vérsejtekre citotoxikus hatású anyag (verotoxin)a felelős, mely szerkezetileg közel áll a Shigella dysenteriae neurotoxinjához (shiga-szerű toxin-SLT). Adhéziója feltehetően extracelluláris protein jelenlétével függ össze. Az O157-en kívül más szerocsoportú törzsekben is kimutatható (O26, O111 stb.). A toxintermelés genetikai információját fág juttatja a sejt belsejébe. A diagnózis felállítása a verotoxin termelés kimutatásával lehetséges. Főleg hamburger vagy más, nem kellően hőkezelt húsok vagy tejtermékek terjeszthetik.

5. A fakultatív enteropatogén Escherichia coli (FEEC) csoportba tartozó baktériumok főleg az újszülötteknél, koraszülötteknél vagy leromlott ellenállóképességű egyénekben okozhatnak enteritis mellett extraintestinalis kórképeket (meningitis, peritonitis, sepsis). Ebben a csoportban sokféle szerocsoport (O4, O18, O78) fordul elő. Abetegség patomechanizmusa nem ismert, az izolátumok etiológiai szerepét epidemiológiai módszerek, komplex tipizálás bizonyíthatja. Az Escherichia coli-t a korábban már megismert tulajdonságokon kívül jellemzi még, hogy sok izolátum rendelkezik fimbriával (1-típusú, P, S, X fimbria), amelyek szerepet játszanak a patogenitásban. Aszerológiai azonosítás:a Kauffmann-Knipschildt-Vahlne által kidolgozott antigénséma alapjául az O, K és a H antigének szolgálnak. Az O antigéneket 1–173-ig, a K antigéneket 1–103-ig és a H antigéneket 1–56-ig jelölik. Akeresztagglutinációs vizsgálatok az O-antigének jelentős számú speciesen belüli kapcsolatát derítették ki, ezért szerotipizáláskor az antigénrokonságot is figyelembe vevő, specifikus, kimerített savók alkalmazása szükséges. Egészséges ember béltraktusában néhány, aránylag hosszú ideig megtalálható Escherichia coli szerocsoport fordul elő egyidejűleg (rezidens baktériumok), az egyéb – táplálékkal, ivóvízzel bekerülő – baktériumot képviselő szerocsoportok néhány nap vagy hét múlva eltűnnek (tranziens baktériumok). Az Escherichia coli patogenitása és szerológiai specifitása között gyakran szoros összefüggés van. Az ÁNTSZ hálózat laboratóriumaiban 9-féle EPEC(O26:K:60, O55:K59, O86:K61, O111:K58, O119:K69, O125:K70, O126:K71, O127:K63, O128:K67), 8-féle EIEC (O28, O1123, O124, O136, O143, O144, O152, O164) és az EHEC (O157) szerológiai meghatározása rutinszerűen tárgylemez agglutinációval történik. Afimbriák közül humánpatogén jelentősége a humán A csoportú vörösvérsejteket mannóz jelenlétében is hemagglutináló (MRHA)törzseknek ismert. Enterális megbetegedésekben az Escherichia coli etiológiai felderítéséhez szükség van még ETECfertőzésben a hőlabilis és a hőstabil enterotoxin kimutatására is, amelyet az OXOID VET-RPLA, ST-EIA kittel lehet kimutatni. EHEC okozta megbetegedésekben a diagnózist a verotoxin termelő képesség kimutatásával (vero sejttenyészetben DNA próbával) lehet alátámasztani. A verotoxint termelő O157:H7 szerotípusú törzsek felismerését elősegíti az a tulajdonságuk, hogy nem fermentálják a D-szorbitot, MUG negatívak. Az Excherichia coli törzsek homogenitását(közös forrásból való származását) a szerotipizálás és virulencia markerek kimutatásán túl egyéb komplex módszerek teszik lehetővé (antibiotikum érzékenység, fágérzékenység, colicinogenitás, lizogenitás, cloacin- és aerobactin termelés, plazmid profil analízis).