Ugrás a tartalomhoz

Élelmiszer-higiénia

Biró Géza (2014)

Agroinform Kiadó

11. A táptalajokról

11. A táptalajokról

Az élelmiszer-mikrobiológiai vizsgálatok során a mikroorganizmusok kitenyésztése és azonosítása táptalajokon történik. A mikrobiológiai táptalajok tartalmazzák a mikroorganizmusok növekedéséhez szükséges anyagokat és biztosítják a fizikai, kémiai környezet állandóságát is. A táptalajoknak feltétlenül tartalmazniuk kell energiaforrásokat, melyek kémiailag redukált szerves, esetleg szervetlen vegyületek, szénforrásokat, amelyek az bioszintézishez szükséges szénvegyületek, amelyek a széndioxidtól az összetett szénhidrátokig terjedhetnek. A nitrogénforrások elsősorban a mikrobák fehérjeszintéziséhez szükséges aminosavak felépítéséhez szükségesek és az elemi nitrogéntől az ammónián át az aminosavakig terjednek. Az ásványi anyagok elsősorban az enzimek működéséhez szükséges elemeket szolgáltatják, mint nyomelemek. Bizonyos baktériumok szaporodásához szükségesek még vitaminok, prekurzorok, valamint hidrogén akceptorok, melyek a terminális oxidáció során hidrogén felvevők.

A táptalajokat csoportosíthatjuk (Horváth 1980) halmazállapotuk szerint:

– A folyékony táptalajok a tápanyagokat szuszpenzióban, valódi vagy kolloid oldat formájában tartalmazzák. A levesek természetes anyagokat tartalmazó folyékony, félszintetikus táptalajok, a tápoldatok pedig ismert összetevőjű folyékony szintetikus táptalajok.

– A szilárd táptalajok tápanyagtartalmú géllemezek és természetes szilárd anyagok. A szilárd táptalaj felhasználási módja szerint lehet kémcsőbe kiöntött magas, vagy ferde agar, Petri-csészében pedig lemeztáptalaj.

A tápközeg gyűjtőelnevezése a szilárd és a folyékony táptalajoknak. Ezért a szilárd tápközegek elnevezése táptalaj, a folyékony tápközegek elnevezése pedig tápleves vagy tápoldat.

A kereskedelmi forgalomban kapható táptalajok

– Aportáptalajokat elkészítésük után víztelenitik, így elkészítésükkor csupán az előírt vízmennyiséget adjuk hozzá, majd sterilezzük. A legismertebb gyártó cégek hoznak forgalomba portáptalajokat (OXOID, DIFCO, MERCK, REANAL stb.) – Teljesen kész táptalajok (ready to use) sterilezve, közvetlenül a felhasználásra kész állapotban pl. lombikban, kémcsőben, Petri-csészében, vagy műanyag zacskóban kerülnek forgalomba.

Irodalom, szabványok

Adams M.R., Moss M.O.: Food Microbiology. The Royal Society of Chemistry, 1995.

Belák S., Tuboly S., Varga J.: Állatorvosi mikrobiológia Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1983.

Biró G., Katona F., Szita G.: Microbiologie Aliments Nutrition 1986. 4. 265.

Biró G., Fábián A., Szita G., T.-né. Pintér V.: Phylaxia, Állatorvosi közlemények 1990. 4. 339.

Csiszár V.: Húsvizsgálat és húshigiéne. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1964.

Deák, T., Farkas, J., Incze, K.: Konzerv-, hús- és hűtőipari mikrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980.

Hofmann, G., Schwien, U.: Fluoreszensoptischer Nachweis von E. coli. Grundlagen und Praxis.: Merck-Seminar 1988. 24-34.

Horváth S.: Mikrobiológiai praktikum. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.

Hoskins, J. K.: Public Health Report. 1934. 49. 396.

Ingram, M., Bray, D. F., Clark D. S., Dolman, C. E., Elliott, R. P., and Thatcher, F. S.: Microorganisms in foods Sampling for microbiological analysis: Principles and specific applications. University of Toronto Press, Canada, 1974.

Katona F., Pusztai S.: Élelmiszer-higiéniai vizsgálatok állatorvosi laboratóriumokban. Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1975.

Kiss I.: Mikrobiológiai vizsgálati módszerek az élelmiszeriparban. 1. Mennyiségi vizsgálatok. Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1974.

Kiss I.: Mikrobiológiai vizsgálati módszerek az élelmiszeriparban. 2. Minőségi vizsgálatok.Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1978.

Lányi B.: Járványügyi és klinikai bakteriológia. (OKI) Budapest, 1980.

Mossel, A. A.: Essentials of the microbiology of foods. England, 1995.

Samson, R. A., Reenen-Hoekstra, E. S.: Introduction to Food-borne fungi. BAARN Netherland. 1988.

Thatcher, F. S., Clark D. S.: Microorganisms in foods. Their significance and methods of enumeration. University of Toronto Press, Canada, 1977.

Szakál S.: Magyar Állatorvosok Lapja 1990. 45. 3. 157.

Szita G., Biró G.: Acta Veterinaria 1986. 34. 145.

Szita G., Biró G.: Acta Veterinaria 1990. 38. 187.

MSZ–3640/1-–1988 Fogalommeghatározások

MSZ–3640/2–1987 Általános előírások

MSZ–3640/3–1986 Aerob mikrobák számának meghatározása szilárd tápközegben telepszámlálással

MSZ–3640/4–1986 Aerob mikrobák legvalószínűbb számának meghatározása folyékony tápközegben

MSZ–3640/5–1981 A mintavétel általános előírásai

MSZ–3640/6–1984 Bacillus cereus számának meghatározása

MSZ–3640/7–1980 Pseudomonas aeruginosa kimutatása és számának meghatározása

MSZ–3640/8–1980 Szalmonellák kimutatása

MSZ–3640/9–1985 A Staphylococcus aureus kimutatása és legvalószínűbb számának meghatározása folyékony tápközegben

MSZ–3640/10–1982 Enterobaktériumok kimutatása és legvalószínűbb számának meghatározása folyékony tápközegben

MSZ–3640/11–1983 A feltételezetten Clostridium perfringens baktériumok kimutatása és legvalószínűbb számának meghatározása folyékony tápközegben

MSZ–3640/12–1979 Escherichia coli kimutatása és számának meghatározása folyékony táptalajból

MSZ–3640/13–1976 Enterokokkuszok számának meghatározása

MSZ–3640/14–1976 Clostridium botulinum kimutatása

MSZ–3640/15–1977 Botulinumtoxin kimutatása

MSZ–3640/16–1978 A mezofil szulfitredukáló összes Clostridium és Clostridiumspóra számának meghatározása

MSZ–3640/17–1979 Kóliform baktériumok számának meghatározása 30 oC hőmérsékleten folyékony táptalajból

MSZ–3640/18–1979 kóliform baktériumok számának meghatározása 30 oC hőmérsékleten szilárd táptalajban

MSZ–3640/19–1979 Escherichia coli számának meghatározása szilárd táptalajban

MSZ–3640/20–1982 A feltételezetten Clostridium perfringens baktériumok számának meghatározása szilárd táptalajon telepszámlálással

MSZ–3640/21–1983 Enterobaktériumok számának meghatározása szilárd tápközegben telepszámlálással

MSZ–3640/22–1984 Penész és élesztőszám meghatározása

MSZ–3640/23–1985 A Staphylococcus aureus számának meghatározása szilárd tápközegben telepszámlálással

MSZ–3640/24–1989 A Campylobacter jejuni kimutatása

MSZ–3640/26–1987 Kvantitatív és szemikvantitatív közvetlen vizsgálati gyors módszerek

MSZ–3743/1–78 Feltételezetten kóliform baktériumok számának és titerének meghatározása.

MSZ–448/44–1990 Ivóvíz. Bakteriológiai vizsgálat

MSZ –450–3 Ivóvíz. Minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján